Az off-shore pénzügyi központok annak eredményeképpen jönnek létre, hogy a helyi kormánypolitika ösztönözni akarja a külföldi beruházásokat, hogy ezáltal élénkítse, sok esetben fenntartsa a gazdaságot. Az off-shore területek többsége gazdaságilag kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkező ország. Ez a hátrány általában kedvezőtlen földrajzi fekvésének, a nyersanyagok és az ipar hiányának köszönhető. Ilyen körülmények között a gondokat enyhítheti, ha kedvező cégbejegyzési lehetőségeket kínál az ország a vállalkozásoknak, ezzel együtt munkahelyet és biztos bevételt teremt. Számos ország úgy kerülte el a szegénységet és adósságokat, hogy pénzügyi szolgáltatások széles választékát kínálta.
Természetesen ezen általánosítás alól vannak kivételek, például USA, Írország, Hongkong. Egyikük sem nevezhető hátrányos helyzetűnek, mégis kínálnak off-shore lehetőségeket, így próbálva kiegyenlíteni az esetleges kedvezőtlen területi sajátosságokat. Az is előfordul, hogy egy-egy gazdasági, illetve kereskedelmi tömörülés a csoporton belüli "gyengébb" vagy "hátrányosabb" helyzetű partnereket segíti bevételhez és munkahelyhez. Ilyen terület például a Portugáliához tartozó Madeira.
A tőkefelhalmozáshoz elengedhetetlenül szükséges a terhek minimalizálása. Ez hosszú távon az államnak is megéri, hiszen az átmenetileg adott adókedvezmények megtérülnek, az államkasszába befizetett adó igen jelentős.
Magyarországon a 2000-ben működő vállalkozások 1270,4 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el, ami 8,3 százalékkal több az 1999-es eredménynél. Az APEH 283 ezer bevallás adatait elemezte. Az adózás előtti eredmény 1920 milliárd forint nyereség és 650 milliárd forint veszteség egyenlege. A társaságok 223 milliárd társasági adót fizettek be 2000-ben. Ez az 1781,5 milliárd forint adóalap szerint azt jelenti, hogy a vállalkozások adóterhe 12,57 százalék volt. Az off-shore vállalkozások száma növekedett, így az általuk fizetett adóterhek is. 2000-ben az off-shore cégek 1999-es eredményük alapján 7,6 milliárd forint társasági adót fizettek be, ami hatszorosa az 1999-es adóév után fizetettnek. Ezekkel a társaságokkal együtt a társasági adó 11 százalék körül van. Ez alig 1 százalékponttal haladja meg azt a határt, amely alatt Magyarország már adóparadicsomnak minősül (lásd PM tájékoztató). Azt is figyelembe kell venni, hogy az off-shore cégek nélkül is jóval alacsonyabb az átlagos adókulcs (12,57 százalék) mint a Tao. törvényben rögzített 18 százalékos társasági adó, ennek az az oka, hogy a kedvezmények csökkentik az átlagos adókulcsot.
A legtöbb országban semmi törvénytelen nincs abban, ha jogi személyek és egyének kihasználják az offshore pénzügyi központokat. Ez akkor válik illegálissá, amikor például a befektetők nem vallják be kamatjövedelmüket otthoni adóhatóságuknak. Az adókijátszás és az adókikerülés között elvileg éles különbséget kell és lehet tenni. A gyakorlatban azonban sokszor nehéz megállapítani az eltérést. Közös mindkettőben, hogy az adózók olyan eljárásáról van szó, amelynek következtében csökken az adófizetési kötelezettség. Az viszont elválasztja e két jelenséget egymástól, hogy az adóidjátszás tiltott, mert az az adójogszabályok - esetleg büntetőjogszabályok - megsértésével jár együtt. Az adókikerülés ezzel szemben nem jogellenes, mert nem jár a jogszabályok kifejezett megsértésével. Az egyértelmű jogellenességet figyelembe véve az adókijátszás fogalmi megközelítése könnyebbnek tűnik. Az adókikerülésnél gyakorlatilag az a probléma, hogy az adójogszabályi rések (kiskapuk) kihasználása nemcsak hogy nem tiltott, de teljesen ésszerű is. A jogalkotó az adókötelezettség előírásával korlátokat állított fel, ezen belül azonban a vállalkozás szabadsága nem korlátozható.
A világ biztonságát egyre jobban veszélyezteti az offshore területek számának és az azokon elhelyezett tőke mennyiségének növekedése. Kétségtelen, hogy újabb és újabb lehetőségekkel segíti elő a szervezett bűnözői gazdaság a piszkos pénzek tisztára mosását, így téve lehetővé a legális gazdaságba való visszaforgatásukat. Még ennél is nagyobb veszélyt jelent az a tény, hogy az offshore centrumokban gyakorlatilag minden olyan lényeges szabályt, előírást vagy szakmai szokást meg lehet kerülni, amelyek az egyes nemzetállamokban léteznek. Már nem csak arról van szó, hogy egyes szigeteken úgy lehet céget alapítani, hogy az alapító maga anonim marad, az ügyvezetőket pedig a szigetlakók közül kérik fel azok a jogi és más tanácsadó irodák, amelyek off-shore szolgáltatásra szakosodtak. A probléma ott kezdődik, hogy hiába léteznek a fejlett államokban (köztük hazánkban is) a bank és más pénzügyi intézmények alapítására vonatkozó szigorú szabályok, hiába a felügyeleti ellenőrzés, ha a pénzmozgás egy része ellenőrizhetetlen off-shore centrumokon keresztül bonyolódik le. Off-shore cégek közbeiktatásával végül is viszonylag könnyen legalizálható a kábítószer- és fegyverkereskedelemből származó pénz.
Az off-shore cégek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek közül a legfontosabbak:
Adózási előnyök: Az adóterhek csökkentésével az adózó kedvezőbb piaci pozícióba kerül, amely számos más előnyhöz vezethet.
Presztízsszempontok: Bizonyos esetekben könnyebb és eredményesebb lehet egy külföldi cég nevében tárgyalni és üzleteket kötni, feltéve hogy az off-shore cég olyan országban van bejegyezve, amely a nemzetközi gazdasági életben már kivívta magának az elismerést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
