A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) megtartja a régi Kbt. szerkesztési elvét, amely szerint a Kbt. első rész valamennyi közbeszerzés tekintetében alkalmazandó szabályokat tartalmaz, a második rész pedig az uniós közbeszerzési eljárásrendet szabályozza oly módon, hogy az általános eljárási szabályok után találhatók az egyes eljárásfajták szabályai. A második részben új fejezetben jelennek meg a sajátos beszerzési módszerek, a koncessziós beszerzési eljárások esetében a negyedik részt kell alkalmazni. A Kbt. első része, valamint ötödik-nyolcadik része alkalmazásában közbeszerzési eljárás alatt a koncessziós beszerzési eljárásokat érti.
A keretmegállapodásos eljárás fajtától függetlenül alkalmazható. Azonban legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket.
Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az eljárás egy vagy több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, és hogy a Kbt. 105. §-ban foglaltaknak megfelelően az adott keretmegállapodás alapján beszerzés megvalósítására milyen módon vagy módokon kerülhet sor. Ennek során a keretmegállapodásban részes ajánlattevőket ajánlattételi, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli.
Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Attól függően, hogy a későbbiek során az ajánlatkérő hogyan szeretné magát a konkrét beszerzést megvalósítani lehetőség van a keretszerződést:
• 1 ajánlattevővel;
• több ajánlattevővel;
• részletes szerződéses feltételek alapján;
• nem részletes szerződéses feltételek alapján megkötni.
Keretmegállapodás második része:
| 1 ajánlattevővel kötött szerződés esetén | Több ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén | |
| Részletes szerződéses feltételek alapján | - közvetlen megrendeléssel - konzultáció formájában | - közvetlen megrendeléssel - verseny újranyitásával |
| Nem részletes feltételek alapján | - konzultáció formájában | - verseny újranyitásával |
Az Európai Unió 2004/18/EK közbeszerzési irányelve szerint: "olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői - a piacon általában rendelkezésre álló formában - megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát." Az irányelv indokolásában kifejtették, hogy az egyes új, elektronikus beszerzési módszerek folyamatosan fejlődnek. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható meg. Az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Ha e feltételek teljesülnek, az ajánlattevő által - különösen dinamikus beszerzési rendszer keretében - benyújtott ajánlat az adott ajánlattevő elektronikus katalógusában is megtestesülhet, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által ezen irányelv alapján kiválasztott kommunikációs eszközt használja. Tisztán elektronikus beszerzési rendszer, ahol egy dinamikus rendszert működtet az ajánlatkérő vagy egy tág csoportban, több tág csoportban ezeket megbontva az ajánlatkérő meghatározza azokat a kizáró okokat és alkalmassági feltételeket amelyek teljesítése esetén (ill. kizáró okoknál nem teljesítése esetén) jelentkezhetnek a jelentkezők és kérhetik a dinamikus rendszerbe felvételüket.
A dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlatté-
- 20/21 -
teli szakaszának szabályait alkalmazza az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. Az ajánlattételi felhívást az ajánlatkérő csak a dinamikus rendszerben regisztrált gazdasági szereplőknek küldi meg, nem fogja közzétenni.
A jogintézményre vonatkozó uniós szabályok hazai implementálását követően, a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazás részletes szabályainak megalkotására nemzeti szinten kell sorra kerülnie. Azonban tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabály hazánkban mindezidáig nem született meg, a dinamikus beszerzési rendszerek alkalmazására jelenleg Magyarországon még nincs lehetőség. Igaz ugyan, hogy az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményeket és az elektronikus árlejtés szabályait külön kormányrendelet ugyan tartalmazza, de ezek a rendelkezések - az elektronikus jelleg ellenére - nem a dinamikus beszerzési rendszer szabályozását jelentik.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően akkor kezdeményezhet elektronikus árlejtést, ha azt az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet a verseny újranyitásával elektronikus árlejtés lefolytatásával, feltéve hogy több ajánlattevővel megkötött olyan keretmegállapodásról van szó, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza.
Alkalmazhatósága:
a) a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásban, ha a közbeszerzési dokumentumok tartalma, különösen a műszaki leírás pontosan meghatározható;
b) a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újranyitása esetén;
c) a szerződéseknek a Kbt. 106. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer keretében való odaítélése esetén.
Azon paraméterek vonatkozásában alkalmazható, amelyek számszerűsíthetőek. Az árlejtést a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza. Ajánlattevők írásos ajánlatot nyújtanak be, amelyek az ajánlatkérő elbírál és leértékel, az érvényes ajánlattevőket felhívja, hogy csatlakozzanak az elektronikus árlejtéshez (külön szolgáltató biztosítja azt az informatikai felületet, amelyen keresztül az ajánlattevők be tudnak jelentkezni). Az ajánlattevők az írásban benyújtott korábbi ajánlathoz képest új megajánlásokat fognak tenni.
Az elektronikus árlejtés időtartama előre meghatározott. Az ajánlatkérő előre meghatározhatja, hogy a határidő meghosszabbodhat.
Az elektronikus katalógus új jogintézmény. Az ajánlatkérő kötelezővé teheti, hogy az ajánlatot elektronikus katalógus formájában kell benyújtani. Ha az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, az ajánlatkérő köteles:
a) ezt az eljárást megindító felhívásban vagy - ha előzetes tájékoztatót alkalmaz eljárást meghirdető felhívásként - a közvetlen részvételi felhívásban közölni;
b) a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni a külön kormányrendelet szerinti, az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.
Az építési koncesszió írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz valamely építési beruházás kivitelezésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve;
A szolgáltatási koncesszió írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz bizonyos, az a) pontban említett építési beruházás kivitelezésétől eltérő szolgáltatások nyújtásával és kezelésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve.
Az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga együtt jár a működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való átruházásával. Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha - rendes működési feltételek mellett - nem garantált, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során eszközölt beruházások, illetve felmerült költségek. A koncessziós jogosultra átháruló kockázatnak részét kell, hogy képezze a piac kiszámíthatatlanságának való tényleges kitettség is, amelyből kifolyólag a koncessziós jogosult potenciális becsült vesztesége nem tekinthető csupán névlegesnek vagy elhanyagolhatónak. Preambulum értelmezi, hogy milyen típusú kockázatokat lehet figyelembe venni:
Preambulum (20) A működési kockázat a felek által nem befolyásolható tényezőkből ered. Annak megítélése szempontjából, hogy egy adott megállapodás koncessziós megállapodásnak minősül-e, nem meghatározó jelentőségűek az olyan kockázatok, mint a rossz gazdálkodás kockázata, a gazdasági szereplő nemteljesítési kockázata vagy a vis maior bekövetkezésének kockázata, hiszen ezek a kockázatok minden szerződésnek velejárói, akkor is, ha közbeszerzési szerződésről vagy koncessziós szerződésről van szó. A működési kockázat a piac változékonyságának való kitettség kockázatát jelenti, amely lehet akár a kereslet, akár a kínálat terén jelentkező kockázat, vagy a két kockázat együtte-
- 21/22 -
sen. A keresleti kockázat a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás iránti aktuális kereslethez kapcsolódó kockázat. A kínálati kockázat pedig a szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó kockázat, különösen az, ha a szolgáltatásnyújtás és az iránta való kereslet nem felel meg egymásnak. A működési kockázat felmérése céljából következetes és egységes módon figyelembe kell venni a koncessziós jogosult által eszközölt minden beruházás és a jogosultnál felmerült minden költség és bevétel nettó jelenértékét.
Az építési koncesszió [Kbt. 8. § (5) bek.] az ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.
A szolgáltatás koncesszió [Kbt. 8. § (6) bek.] az ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.
Az ajánlatkérő a Kbt. általános része és a koncesszióra vonatkozó különös rész szabályainak betartásával szabadon alakítja ki a koncessziós eljárást, így rugalmasság jellemzi. Egy vagy több szakaszból is állhat, az eljárást megindító felhívásban tájékoztatást kell adni. Egységes szabályok vonatkoznak a klasszikus ajánlatkérőkre és a közszolgáltatókra, nemzeti és uniós eljárásrendre egyaránt (csak a közzététel helye különbözik).
A becsült értékre vonatkozóan speciális szabályt tartalmaz a Kbt. 20. §-a. Főszabály szerint a közbeszerzés megkezdésekor a koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható, a koncesszió tárgyát képező építési beruházásból, illetve szolgáltatásmegrendelésből, valamint az ezekhez kapcsolódó árubeszerzésekből származó teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétel. A koncesszió becsült értékének kiszámítására vonatkozó objektív módszert rögzíteni kell a közbeszerzési dokumentumokban. Kiegészítő szabályok:
a) opcionális rész értéke;
b) a koncesszió tárgyát képező építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel;
c) ajánlatkérő által a koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ideértve a közszolgáltatási kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási támogatást is;
d) harmadik személy által a koncesszió teljesítésével kapcsolatban a koncessziós jogosult részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny;
e) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;
f) a koncesszió teljesítéséhez szükséges, ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áru és szolgáltatás értéke;
g) a részvételre jelentkezők vagy ajánlatkérő részére fizetendő jutalék vagy egyéb kifizetés.
Határidő tekintetében az eljárást megindító felhívásra benyújtandó ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtására minimum 30 nap áll rendelkezésre. Ha az eljárás többszakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést kellett benyújtani, az első ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő minimálisan 22 nap.
Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a gazdasági szereplők műszaki - szakmai alkalmasságához, valamint pénzügyi-gazdasági helyzetéhez kapcsolódó alkalmassági követelményeket. Kötelezően alkalmazandó a Kbt. 65. § (3), (6)-(8) és (11) bekezdése és a (9) bekezdése annak figyelembevételével, hogy AK szabadon előírhat objektív alapú feltételt is. Érvényesülnek a közbeszerzési eljárások tekintetében is fennálló követelmények [arányosság (75%-os szabály nem), együttes megfelelés, erőforrás]. A közbeszerzési eljárásokkal megegyező kizáró okok írhatók elő, még az ajánlatkérő döntésétől függően előírható kizáró okok is csak a Kbt.-ben nevesített kizáró okok lehetnek. A koncessziós beszerzési eljárásban nem írható elő, hogy a szerződés meghatározott részét személyesen az ajánlattevő teljesítse.
A koncesszió csak határozott időtartamra köthető. Ha az építési vagy szolgáltatási koncesszió időtartama az öt évet meghaladja, az ajánlatkérőnek számításokkal kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt - észszerű feltételezések alapján - a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak időtartama során eszközölt befektetései, és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni. ■
Visszaugrás
