Etikátlan magatartás, ha a közjegyzői kamara tagja az általa lefolytatott vagy más közjegyző által lefolytatott eljárásban, nagy számban, feleslegesnek minősíthető határozatokat hoz, amellyel a közjegyzők közötti kifizetéseket szándékosan és jelentősen torzítja.
Az Etikai Bizottsághoz érkezett indítvány alapján etikai eljárás indult, mert egy közjegyző jellemzően a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban - de a fizetési meghagyásos eljárásban, valamint a perré alakult fizetési meghagyásos eljárásokban is - az indítvány szerint feleslegesnek minősíthető határozatokat (végzéseket) hozott nagy számban a MOKK rendszerében, amelyek az indítványozó szerint jelentős mértékben torzították a közjegyzői kifizetéseket más közjegyzők hátrányára.
Az Etikai Bizottság az eljárást megszűntette, mivel annak az eldöntése, hogy az egyes ügyekben meghozott végzések indokoltak-e vagy sem, nem tartozik a bizottság hatáskörébe, a bizottság az egyes konkrét ügyek intézésére vonatkozó utasítást nem adhat, az egyes ügyek intézésében tapasztalt esetleges szabálytalanságok miatt szankciót nem alkalmaz, bizonyítást nem folytat le, ezért a konkrét ügyben nem foglalt állást, mégpedig abban a kérdésben sem, hogy az adott közjegyző a bizottság álláspontja szerint etikai vagy egyéb szabályt sértett-e.
Az Etikai Bizottság ugyanakkor szükségesnek találta, hogy a kar tagjainak figyelmét felhívja a jelen elvi állásfoglalásban írtakra.
A közjegyzői kamara tagjaitól elvárt, hogy ismerjék a fizetési meghagyásos eljárásért és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendeléséért fizetett eljárási díjból és végrehajtási díjból, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díjakból származó bevétel felosztásáról, továbbá az egyes közjegyzőket megillető összeg kiszámításának módjáról szóló 25/2010. (V. 7.) IRM rendelet szabályait és tisztában legyenek azzal, hogy a MOKK rendszerében rögzített határozatokért a rendelet szerint a közjegyzőnek pontok, azok alapján pedig a közjegyzőnek díjazás jár. Ugyanígy elvárt az is, hogy a közjegyző az általa használt informatikai rendszer (a MOKK rendszere) működését ismerje és tudja, hogy a MOKK rendszere automatikusan, erre vonatkozó irodai utasítás
- 44/45 -
nélkül a rendszerben rögzített egyes közjegyzői intézkedésekről nem értesíti a jogosultat akkor sem, ha az rendelkezik email címmel.
Amennyiben a kar valamely tagja nagy számban hoz és rögzít a MOKK rendszerében olyan határozatokat, amelyek feleslegesnek minősíthetők (így például senki részére meg nem küldött, egyszerű tényeket megállapító végzéseket stb.) azzal jelentősen, a többi közjegyző számára hátrányosan torzíthatja a kifizetéseket, és így felmerülhet akár az is, hogy az adott személy - esetleges vétkes - magatartása kifejezetten a részére kifizetésre kerülő összegek nagyságának befolyásolására irányult. Ha a közjegyzői kar valamely tagja ilyen magatartást tanúsít, az nyilvánvalóan etikátlan, általában véve sérti a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Etikai Szabálykönyvéről szóló 13. számú iránymutatását és ha ez a szabálysértés jelentős, akkor a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 70. § b) pontjában írtak alapján - "annak súlya szerint" - fegyelmi vétségnek is minősülhet, ezért az Etikai Bizottság felhívja a kar tagjait arra, hogy tartózkodjanak az ilyen magatartástól.
Az Etikai Bizottság a fenti elvi állásfoglalását a Budapesten, 2017. évi április hó 21. napján megtartott ülésén hozta meg.
Az Etikai Bizottság megbízásából:
Dr. Györpál Miklós
közjegyző
az Etikai Bizottság elnöke ■
Visszaugrás
