A MOKK négytagú küldöttsége (Dr. Tóth Ádám, Dr. Horváth Gyöngyi, Dr. Mészáros Anikó, Dr. Ágostonné dr. Kürthy Márta) szakmai látogatást tett a bajorországi Würzburgban, a Deutsches Notarinstitut (DNotI), a Német Közjegyzői Intézet1 meghívására. A másfél napos németországi tartózkodás alatt a magyar csoport betekintést nyert az 1993-ban alapított intézet munkájába és tapasztalatokat gyűjtött a majdani magyar közjegyzői intézet felállításához.
A Magyarországon egy szervezet keretein belül zajló munka Németországban a Szövetségi Közjegyzői Kamara (Deutsche Bundesnotarkammer) és a Közjegyzői Intézet között oszlik meg oly módon, hogy az állami szervektől érkező jogszabálytervezetek a Kamara, míg a közjegyzőktől érkező megkeresések az Intézet hatáskörét képezik.
A würzburgi székhelyű Notarinstitutot azzal a céllal hozta létre a Német Szövetségi Közjegyzői Kamara, hogy - állásfoglalás formájában - szakmai segítséget nyújtson a német közjegyzők mindennapi munkájához, főképp a szóban és írásban beérkező megkeresések megválaszolása révén. Egyre nagyobb szakmai kihívásoknak néznek elébe a közjegyzők Németországban is, mely a közjegyzői kamara tudományos intézetének tanácsadói és szakmai jellegű támogató szerepvállalását tette szükségessé. A jelenleg 16 jogásszal és azonos számú adminisztratív munkaerővel működő intézet egyben a közjegyzők által nyújtott jogi szolgáltatások minőségének javításához is hozzájárul.2
A Notarinstitut jogilag nem önálló, hanem a német kamarához tartozik, azonban szervezetileg elkülönült egységet képez. Az intézet a szövetségi közjegyzői kamaráktól befolyt összegekből és saját kiadványainak bevételéből önállóan gazdálkodik. Az intézet létrehozásához természetesen szükség volt a Német Szövetségi Közjegyzői Rendtartás (Deutsche Bundesnotarordnung) módosítására, melyben önálló fejezetet kapott az intézet szervezete és működése.
Az elsődleges szerep a közjegyzőktől érkező kérdések megválaszolásának jut; az alapítástól napjainkig mintegy 70 000 szakmai véleményt készítettek az intézetben.
A beérkezett megkeresések kezelése és megválaszolása öt, különböző témához hozzárendelt szakmai csoportban (ún. Referatokban) zajlik. A legnagyobb az ingatlan-ügyekkel (és ezekhez kapcsolódó egyéb polgárjogi témákkal) foglalkozó csoport, majd ezt követi a nemzetközi magánjogi, társasági jogi, öröklési- és családjogi, végül pedig az újraegyesítésből adódó kérdésekkel foglalkozó csoport.
Az intézetbe érkező megkereséseket az ún. "4 szem elvén" dolgozzák fel: minden beérkezett kérdés, megkeresés először az intézet igazgatójához kerül, ő osztja szét a munkát téma szerint az egyes szakmai csoportoknak, ezután a csoportok vezetői jelölik ki a válaszadót. A megkereséseknek konkrét válaszadójuk van, ugyanakkor a végleges szakmai vélemény a kiküldés előtt többszörös ellenőrzésen megy át. A megválaszolási idő beérkezéstől számítva átlagosan 1-2 hét, egy jogászra naponta átlagosan 2,5 megkeresés jut.
Az állandó munkaerő mellett az intézet diákokat is alkalmaz elsősorban a jogi irodalom feldolgozására és forráskutatásra. Ugyanakkor a 16 jogász 2/3-át olyan néhány évre (1-2) szerződtetett munkatárs teszi ki, akik közjegyző-helyettesként vagy ügyvédként kerülnek az intézethez, és pár évnyi tudományos munka után pályáznak meg közjegyzői, illetve ügyvéd-közjegyzői irodai helyeket. A közjegyzőhelyettesek foglalkoztatása abból a szempontból is hatékony, hogy ők a közjegyzőktől érkező, a mindennapi gyakorlatot érintő kérdések megválaszolásában nagy rutinnal rendelkeznek. Ez az oka annak is, hogy néhány évente váltják a helyetteseket, hiszen ennyi idő elteltével már változik a közjegyzők által alkalmazott gyakorlat.
A DNotI egyben a német közjegyzőség központi könyvtára és információgyűjtő intézete, az intézet gyűjteményét használhatják a közjegyzők és más érintett szakma képviselői is, előzetes bejelentkezésüket követően.
Nemcsak a beérkezett megkeresések megválaszolása révén, hanem a folyamatos adatfeldolgozás, az elkészült válaszok belső nyilvántartási rendszerbe helyezése útján, valamint a kéthetes rendszerességgel kiadott tájékoztató lapkiadvány (DNotI-Report) megjelentetésével is segíti, illetve magasabb színvonalra emeli a közjegyzőség szolgáltatásait a DNotI. Említésre méltó, hogy az intézet munkatársai rendszeresen több mint 200 fajta nemzetközi szakfolyóirat kiértékelését végzik, a hazai közjegyzők számára így áttekinthetőbb a nagymennyiségű külföldi szakirodalom. Terveik között szerepel, hogy a közjegyzők részére - jelenleg még a kamara által - szervezett tanfolyamok lebonyolítását is átveszik.
Az intézet honlapján számos értékes információt találnak a közjegyzők, illetve más jogi szakmákhoz tartozó érdeklődők. Hozzáférhetők a leggyakoribb kérdések, valamint a legújabb jogszabályi változások. Emellett hasznos linkgyűjteménnyel is rendelkezik a honlap, ahol a közjegyzők megoldást lelhetnek Európa és a kontinensen kívüli államok jogrendjét is érintő ügyletek kapcsán.
Kivétel nélkül minden közjegyző kihasználhatja az intézet nyújtotta tudományos tanácsadási lehetőségeket, melyekért a kérdésfeltevéskor nem kell fizetni, azok fedezetéül a kamaráknak befizetett éves közjegyzői hozzájárulások3 szolgálnak. A nyilvánosság számára is elérhető honlap-információk mellett, a közjegyzők elektronikus aláírásukkal, a 2004 óta egyelőre kísérleti programként működő
internetes oldalon további, az intézet által feltöltött szakmai vélemények között keresgélhetnek.
Fontos kiemelni, hogy a Közjegyzői Intézet által a közjegyzőknek adott szakvélemény a közjegyző felelősségét nem zárja ki.
Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy körülbelül 8000 megkeresés (ezek 1/3-a az ingatlanjog területére, míg 1/4-e a nemzetközi magánjogra vonatkozik) érkezik évente, ez átlagosan kb. 500 kérdésfeltevést jelent személyenként. Az intézet működésének sikerét igazolja, hogy a közjegyzők legalább háromnegyede már igénybe vette az intézet segítségét konkrét jogügylet során felmerült probléma, kérdés megválaszolása érdekében és a megkeresések száma évről évre folyamatos emelkedést mutat.
Néhány európai kamara a némethez hasonlóan szintén felállította saját tudományos intézetét, ezekkel a kollégákkal gyakori kapcsolatban áll a DNotI. Itt említhetők meg a francia CRIDON, vagy a belga és a holland intézetek, valamint a többi európai kamara nemzetközi ügyekkel foglalkozó részlegei, akiknek munkatársaival rendszeres konzultációt folytat a würzburgi intézet leginkább nemzetközi magánjogi kérdésekben. Az UINL "Notarius International" nevű újságának kiadásáért 2001 óta felel az intézet.
A DNotI-ben készült szakmai véleményeket bizonyos esetekben a bíróságok is segítségül hívhatják, így a könnyen kezelhető belső rendszer nagy elismerésnek örvend más jogászi berkekben is.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a Német Közjegyzői Intézet 1993-as megalakítása óta folyamatosan és sikerrel látja el a közjegyzők felé teljesített szolgálatát. Bízunk benne, hogy mindezen előnyök hamarosan a magyar közjegyzők számára is elérhetővé válnak. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Mészáros Anikó MOKK, Dr. Ágostonné dr. Kürthy Márta MOKK
Visszaugrás
