A dolgozói részvény egyik, de nem kizárólagos eszköze a dolgozók, illetve a vállalat menedzsmentjének ösztönzésére. Lehetőség van arra, hogy a társaság dolgozói részvényt bocsásson ki, de gyakran előfordul az is, hogy a dolgozók, illetve felső vezetők számára a részvénytársaság úgy biztosít tulajdonosi, részvényesi pozíciót, hogy a számukra törzsrészvény átvételét teszi lehetővé tőkeemelés során azzal azonban, hogy a részvényre eső befizetési kötelezettséget a részvénytársaság "átvállalja" olyan formában, hogy a dolgozónak megítélt jutalmat (többlet juttatást) nem pénz formában juttatja a dolgozóknak, hanem ezt egészben vagy részben, a részvény befizetésére számolja el azzal azonban, hogy a juttatás után a dolgozót a munkabérszerű juttatások befizetési terhei terhelik. Lehetséges az is, hogy a dolgozók, vagy vezetők számára azzal biztosít kedvezményt a társaság, hogy a részvénykibocsátás névértéken történik olyan esetben is, amikor a részvénytársaság saját tőkéje a jegyzett tőkét jelentősen meghaladja, ezáltal a kedvezmény abban rejlik, hogy a tőkeemeléssel kibocsátott részvény más a kibocsátás pillanatában magasabb értéket képvisel, mint a névérték.
A végeredmény mindkét esetben az, hogy a dolgozó ingyenesen, vagy kedvezményesen jut részvényhez, a különbség a kétféle részvényjuttatás között mégis igen jelentős, hiszen dolgozói részvény esetében a részvények forgalomképessége korlátozott, míg az utóbbi esetben nem, illetve az adózásban is lényeges a különbség. A dolgozók által kedvezményesen vásárolt törzsrészvények megszerzése azonnal adófizetési kötelezettséget von maga után, mint minden bérszerű kifizetés, míg dolgozói részvény esetében a dolgozói részvény megszerzése, - mint erre lentebb kitérünk - csak a részvény értékesítéskor válik esedékessé.
Dolgozói részvénynek kizárólag az a részvény minősül, amelyet a részvénytársaság ekként, a Gt. 187. § alapján, sajátos részvényfajtaként bocsát ki.
A Gazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény. (A továbbiakban: Gt.) 187. §-a lehetőséget teremt arra, hogy a részvénytársaság a teljes, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, munkaviszonyban álló dolgozók számára dolgozói részvényt bocsásson ki. A dolgozói részvénykibocsátásnak kettős funkciója van.
a) A dolgozót munkaviszony alapján munkabérszerű többlet javadalmazásban részesíteni, illetve
b) A munkavállaló számára tulajdonosi, részvényesi, vállalatirányítási jogokat biztosítani.
A törvény kifejezett rendelkezése szerint dolgozói részvény megszerzését csak munkaviszony alapozhatja meg. Ebből következően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy tartós megbízás nem adhat alapot arra, hogy az e jogviszonyban foglalkoztatottak dolgozói részvényt kapjanak.
A dolgozói részvénykibocsátás e kettős funkciójából következik, hogy a dolgozói részvény birtokosa nem csak munkavállaló, hanem egyben részvénytulajdonos is.
A dolgozói részvény kibocsátásáról a részvénytársaság közgyűlése, a részvénytulajdonosok jogosultak dönteni, mert a részvénykibocsátással a dolgozóknak juttatott részvény fedezete egészben, vagy részben a részvénytulajdonosok számára járó felosztható eredményből származik.
A dolgozói részvény iránti igény a dolgozónak nem alanyi joga, azaz a részvénytársaságnak a dolgozói részvények kibocsátására vonatkozó döntését nem az Munka Törvénykönyv szabályai szerint kell elbírálni. Az tehát, hogy az rt. bocsát-e ki dolgozói részvényt vagy sem, illetve ha a kibocsátás mellett dönti amely dolgozói kör kap ebből a juttatásból, kizárólag a részvénytársaság saját belátásától függ. (Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 31.748/1991. BH 1992. 773.)
A dolgozói részvény kibocsátására vonatkozó javaslat az üzletpolitika része, amelyet a részvénytársaság igazgatósága, mint a részvényes és a társaság képviselője dolgoz ki.
A felügyelőbizottság - mint a gazdasági társaság legfőbb szerve elé kerülő jelentést - a dolgozói részvény kibocsátására vonatkozó igazgatósági előterjesztést megtárgyalja, és véleményezi abból a szempontból, hogy a dolgozói részvénykibocsátás veszélyezteti-e, vagy sem a részvénytársaság egészének, vagy egyéb részvényesi csoportoknak az érdekeit.
Az igazgatóság a dolgozói részvény kibocsátásáról készített előterjesztésről tájékoztathatja a szakszervezetet.
a) A dolgozói részvény hosszú távú befektetési formája a munkabérszerű, (jutalomszerű), illetve - ha a dolgozó részben befizet - a befizetett összegnek. A dolgozói részvénytulajdonosnak számolnia kell a részvénytársaság tevékenységével összefüggő nyereséges, vagy veszteséges működésével összefüggő kockázatokkal is. A részvényjuttatás/vásárlás olyan hosszú távú befektetés, amellyel a társaság tartós eredményessége esetén osztalékot, illetve értékesítés esetén árfolyamnyereséget lehet elérni.
b) A dolgozói részvény tulajdonosának joga van a közgyűlési részvételre.
A dolgozói részvényesnek joga van a napirend tárgyalásakor a közgyűlésen felvilágosítást kérni az igazgatóságtól a közgyűlési napirendre tűzött kérdésekben. (Gt. 227. § és 228. §). Az igazgatóság a felvilágosítást akkor tagadhatja meg, ha a felvilágosítás megadása a részvénytársaság üzleti titkát sérti. A közgyűlés egyszerű többségi határozattal felmentheti az igazgatóságot a titoktartási kötelezettség alól.
A dolgozói részvényesnek joga van egyébként is az igazgatóságtól felvilágosítást kérni a társaság ügyeiről. A társaság könyveibe és irataiba a részvényes betekinthet [Gt. 27. § (1) bekezdés]. Az igazgatóság a Gt. 27. §-ra alapított részvényesi betekintési jogot megtagadhatja, ha a kérés teljesítése a társaság üzleti érdekeit sérti, vagy az információ üzleti titokra vonatkozik. Ez esetben a részvényes a cégbírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A felvilágosítás, vagy információ megtagadás jogosságáról a cégbíróság a részvénytársaságra kötelező döntést hoz [Gt. 27. § (2) bekezdés].
A dolgozói részvényesnek joga van a közgyűlésen bármely kérdésben észrevételt tenni, jogosult továbbá a közgyűlésen indítványt tenni (Gt. 227. §).
c) A dolgozói részvény tulajdonosát a részvény névértékéhez igazodóan közgyűlésen szavazat illeti meg (Gt. 227. §). A dolgozói részvényhez kapcsolódó szavazati jog korlátozását a törvény nem teszi lehetővé, a szavazati jog semmilyen formában nem korlátozható és nem zárható ki még akkor sem, ha a részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátása mellett dönt, amely a dolgozót többletosztalékra jogosítja fel. A dolgozói részvény osztaléktöbbletre vonatkozó szabálya tehát speciális szabály az elsőbbségi részvényfajtákhoz viszonyítottan is. Másként fogalmazva a dolgozói részvényhez több jog kapcsolódhat, kevesebb azonban nem.
d) A dolgozói részvény tulajdonosát a közgyűlés által felosztani rendelt tárgyévi adózott nyereségből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből a részvényre jutó arányos hányada szerinti osztalék illeti meg. Az alapító okirat lehetővé teheti, hogy a részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre (Gt. 224. §). Dolgozói részvény kibocsátható második helyi osztalékelsőbbségi részvényként is. Ennek megfelelően a dolgozói részvényes az osztalékelsőbbségi részvényesek után, más részvényeseket megelőzően juthat osztalékfizetéshez. Ilyen sajátos osztalékelsőbbségi dolgozói részvény kibocsátása akkor lehet különösen indokolt:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
