Keserű Barna Arnold[1]: Az innovációs ökoszisztéma bástyái: a technológiai parkok és a tudományos és innovációs parkok (JÁP, 2022., 2. Különszám, 245-255. o.)

Abstract

Since the promotion of innovation and the oversight of higher education is controlled by the Ministry of Innovation and Technology, it is not a coincidence that universities are playing an increasingly important role in R&D&I processes. The 799/2021. (XII. 28.) Government Decree laid down the new foundations for the R&D&I park network, distinguishing between industrial parks, technology parks, and science and innovation parks. The study aims to introduce the differences between these types through the analysis of their definition and the examination of their requirements. The science and innovation parks are the most complex parks in this system, where serious infrastructural, educational and research requirements and indicators are set in the law to obtain and continuously maintain for an entity the title of science and innovation park.

Keywords: research and development, innovation, science and innovation parks

I. Szabályozási alapok

A hazai innovációs ökoszisztéma meglehetősen sokrétű. Figyelemmel arra, hogy mind az innováció ösztönzése, mind pedig a felsőoktatás felügyelete 2018-tól az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, nem véletlen, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokban a felsőoktatási intézményeknek egyre nagyobb jelentősége van. Már a 2016-ban elfogadott "Fokozatváltás a felsőoktatásban" című középtávú felsőoktatási stratégia is kiemelt figyelmet fordított a felsőoktatási innovációs kapacitások kiaknázására. "Világos tehát,

- 245/246 -

hogy a hazai és nemzetközi piacokon is versenyképes magyar vállalatok (a továbbiakban röviden KKV) fejlesztését célzó kormányzati erőfeszítések csak akkor hozhatnak tartós eredményt, ha sikerül a vállalkozások innovációs intenzitását növelni, amely azonban csak a felsőoktatásban rendelkezésre álló potenciál kihasználásával érhető el hatékonyan."[1] Éppen ezért, a stratégia alapvető fontosságúnak tekintette, hogy a vállalati és ezen belül is kiemelten a KKV-szektor és a felsőoktatás innovációs szimbiózisba kerüljenek.

Az országos Tudományos és Innovációs, Technológiai, illetve Ipari Park hálózat kiépítésének koncepciójáról szóló 1093/2019. (III.08.) Korm. határozat előrevetítette az új háromszintű innovációs hálózati struktúra kialakítását, amely alapján

a. Tudományos és Innovációs Parkok,

b. Technológiai Parkok, és

c. Ipari Parkok

képezik a parkhálózat új pilléreit.

A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) 2021-2027 is kiemelt figyelmet fordít az innováció előmozdítására. "Az új típusú tudásközvetítő szervezeteknek egy másik típusa kifejezetten a helyi gazdaság »quadruple helix« modell szerinti együttműködésének erősítését szolgálja egy adott térség gazdasági és KFI potenciáljának és S3 szempontjából releváns prioritásainak kihasználásával úgy, hogy a helyi gazdaság és KFI rendszer szereplőinek fizikai teret és támogatást nyújt az együttműködésből eredő szinergiák minél szélesebb körű kihasználására. A Tudományos és Innovációs Parkok hálózatának tervezett létrehozása is ezt a célt szolgálja. A Kormány szándéka szerint a helyi innovációs ökoszisztémát támogató, katalizáló tényezőként a tudás és technológiai transzfer térszerkezetet formáló rendszert alkotó, hatékony hálózatszervező kulcs intézménye lesz a Tudományos és Innovációs Park."[2]

A parkhálózat részletszabályait a 799/2021. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) fektette le,[3] amely definiálja a három parktípust, valamint azokat a feltételeket és eljárásrendet, amelyek alapján megszerezhető a Tudományos és Innovációs Park, a Technológiai Park és az Ipari Park cím. Az 1. § értelmező rendelkezései között találjuk a három parktípus fogalmát, amelynek komponenseit az alábbi táblázat foglalja össze:

- 246/247 -

1. táblázat Az ipari park, technológiai park és tudományos és innovációs park fogalmi összetevői (Forrás: a szerző saját szerkesztése)

A fenti táblázatból a megjelölt szempontok szerinti bontásban látható, hogy az egyes parktípusok milyen szempontok szerint szerveződnek, és mik a főbb célkitűzéseik. Míg az ipari parkok esetében az innovációs célok nem jelennek meg, addig a technológiai parkok és a tudományos és innovációs parkok esetében ezek hangsúlyosabbá, illetve elsődlegessé válnak. Figyelemmel arra, hogy a tanulmány innovációs fókuszú, az ipari parkokkal a továbbiakban külön nem foglalkozom.

A parkká minősítés mint cím a Rendelet szerinti jogok és kötelezettségek összeségének megtestesítését jelenti. A címviselő szervezetekkel szembeni kritériumok eltérőek, ugyanis míg a technológiai park esetében a címviselő lehet gazdasági társaság, helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása, addig a tudományos és innovációs parkok esetében felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézményt fenntartó jogi személyek, vagy ezek többségi befolyá-

- 247/248 -

sa[4] alatt álló gazdasági társaságok vagy konzorciumok viselhetik a címet.[5]

A Rendelet 5. §-a külön rendezi, hogy a három cím hogyan viszonyul egymáshoz, amelyből egy egymásra épülő, lépcsőzetes rendszer rajzolódik ki. Ez alapján a Technológiai Park cím magában foglalja az Ipari Park címre való jogosultságot is, fordítva ez azonban nem automatikus. Az Ipari Park cím viselésére jogosult szervezet csak nyertes pályázat alapján válhat jogosulttá a Technológiai Park cím használatára. A Tudományos és Technológiai Parkok - amennyiben megfelelnek a technológiai parkok minősítési szempontrendszerének - külön pályázat nélkül elnyerik a Technológiai Park címet is. Amennyiben ennek nem felel meg, de az Ipari Park feltételrendszerének igen, úgy az Ipari Park cím viselésére továbbra is jogosult a Tudományos és Technológiai Park.

II. Területi követelmények

A Rendelet 7. §-a határozza meg a parkok minimális területét. Az ipari és technológiai parkok esetében ez legalább 10 hektár, a tudományos és innovációs parkok esetén legalább 1 hektár. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a Széchenyi István Egyetemen létesítendő Tudományos és Innovációs Park 3,6 hektáron létesül - a győri "Kocka" (volt kekszgyár) területén. A tudományos és innovációs parkok esetén a terület a megvalósítási ütem alapján elsődleges és másodlagos területre bontható, ahol az elsődleges terület egy minimum 2000 m[2] nagyságú, a címviselő 25 kilométeres körzetében lévő bel- vagy külterületi ingatlan, amely a tudományos és innovációs park központi területe. A másodlagos terület a további megvalósítási ütemekhez kötődik, amely az elsődleges területtel akár egybefüggő, akár attól elkülönült terület is lehet.

A Rendelet a technológiai parkok esetében más felosztást alkalmaz, ezek ugyanis szükségképpen törzsterületből és emellett - opcionálisan - fejlesztési területből állnak. Amennyiben a törzsterület nem éri el a 10 hektárt, úgy a fejlesztési terület biztosítása kötelező. Ezeknek nem szükséges egybefüggő területet alkotniuk (ez csak az ipari parkok esetében feltétel). A törzsterületet a Rendelet csak az ipari parkok szempontjából definiálja, holott a technológiai parkokra is irányadó fogalom, amely így lehet betelepített[6] vagy betelepíthe-

- 248/249 -

tő.[7] Fejlesztési terület pedig csak az lehet, amely képviselő-testületi határozattal iparterületté nyilvánított, ipari célú hasznosításra jogilag alkalmas mind az ingatlan-nyilvántartás, mind pedig a tulajdonosok nyilatkozata alapján, és a környezeti állapot tényfeltárása megtörtént, amennyiben korábban is iparterületként hasznosították a területet. Ha emiatt környezetvédelmi szempontból szennyezett, úgy a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott kármentesítési beavatkozási tervet kell készíteni.

III. A park címek elnyerésének feltételei

A címek megszerzése pályázat útján történik. A pályázati felhívást a kormányzati portálon teszik közzé, amelyekre a pályázatokat technológiai parkok esetében az iparügyekért felelős miniszterhez, a tudományos és innovációs parkok esetében pedig a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterhez kell benyújtani. A cikk megírásakor ez mindkét esetben az innovációért és technológiáért felelős minisztert jelenti,[8] azonban a választások utáni új kormány megalakulásával ez változhat. A cím odaítéléséről az érintett miniszter hoz döntést, amelynek során figyelembe veszi a Tudományos és Innovációs, Technológiai és Ipari Park Tanács javaslatát. A címet elnyerő szervezet a döntés kézbesítésétől kezdve válik jogosulttá a cím viselésére.

A technológiai parkok esetében a pályázó gazdasági társaság, helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása lehet, míg a tudományos és innovációs parkok esetében felsőoktatási intézmények, ezeket fenntartó jogi személyek (az ún. fenntartói alapítványok, felsőoktatási intézmények többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok és konzorciumok) nyújthatnak be pályázatot. A Rendelet nem definiálja a konzorciumot vagy annak jellegét, így önmagában a normaszövegből ennek tartalma nem derül ki, azonban a részletes feltételeket a pályázati kiírások határozzák meg, amelyek rögzítik a konzorciumokkal szembeni elvárásokat (elsődlegesen az összetételük vonatkozásában).

Az alábbi táblázat azt foglalja össze, hogy parktípusonként milyen dokumentumokkal szükséges rendelkezni a pályázat benyújtásakor, ugyanis ezeknek a körét meglehetősen differenciáltan határozza meg a Rendelet.

- 249/250 -

2. táblázat A pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok (Forrás: a szerző saját szerkesztése)

- 250/251 -

A technológiai parkok esetében a pályázat benyújtásával egyidejűleg már rendelkezni kell számszerűsített vállalati integrációval, amely értelmében a tervezett park területén legalább öt vállalkozásnak kell működnie, és az ezen vállalkozások által teljes munkaidőben foglalkoztatottak együttes létszámának el kell érnie a legalább 75 főt.[10] Abban az esetben, ha a technológiai parkot egy gazdasági társaság a saját tulajdonú ingatlanján kívánja létrehozni, a fenti követelmény nem érvényesül, ehelyett 50 fő munkavállaló foglalkoztatását kell igazolnia.

IV. Vállalások és megvalósítandó célkitűzések

A technológiai park létesítésekor a vállalt célkitűzés, hogy a pályázat elnyerésétől számított ötödik év végére (tehát mindig az ötödik naptári év utolsó napjáig) a betelepült vállalkozások száma legalább tízre növekszik, az együttes foglalkoztatotti létszám pedig 150 főre.

A tudományos és innovációs parkok esetében a Rendelet meglehetősen hosszú felsorolásban rögzíti, hogy milyen minőségi követelményeknek kell megfelelnie. E követelmények alapvetően a parkban folyó tudományos és oktatási tevékenység indikátorai, amelyek folyamatos növelését kell biztosítani. Ezen indikátorok az alábbi táblázat szerint csoportosíthatóak.

- 251/252 -

3. táblázat A tudományos és technológiai parkok kötelező vállalásai (Forrás: a szerző saját szerkesztése)

- 252/253 -

Jól látható, hogy míg egyes vállalások alapvetően soft-law jellegűek (ösztönzi, törekszik) és számszerűsített eredmények vállalását nem teszik kötelezővé, addig más vállalások esetében azok teljesülése az egyes számtani mutatók alapján elvárható. A dolog természeténél fogva kötelező kutatás-fejlesztési indikátorok teljesítése nehezebben lenne elvárható (bár publikációs téren ez lehetséges lenne), így emiatt éppen ebben a körben találhatóak a soft-law kötelezettségek, míg az oktatási-képzési oldalon egyértelműen számonkérhető kötelező elvárások jelennek meg. Az oktatásfejlesztés hosszú távon persze hatással van a kutatás-fejlesztési tevékenységre, de mégis, némileg ellentmondásosnak hat, hogy egy tudományos és innovációs parknál a képzésfejlesztési kötelezettségek erősebbek a kutatás-fejlesztésinél.

A képzési követelmények kapcsán megjegyzendő, hogy a Rendelet szövegezése elírást tartalmaz, így nem világos mindenütt, hogy egy vagy több képzés indítása a feltétel. A duális képzések esetében még egyértelmű, hogy a "duális képzéseket alakít" fordulat legalább kettőt jelent, azonban a mesterképzések esetében "mesterképzések létesít", a doktori képzések esetében pedig "doktori képzések létesít" fordulatok szerepelnek. Amennyiben az előtte álló főnevek többesszámához kapcsolódna a lemaradt tárgyrag, úgy ez meglehetősen szigorú követelmény, különösen a legalább kettő új doktori képzés létesítése vonatkozásában.

Jól látható, hogy a legtöbb típusú pályázati dokumentum benyújtása és a legkomplexebb elvárások a tudományos és innovációs parkok esetében kerültek megfogalmazásra. A Széchenyi István Egyetem területén létesítendő science park már a tervezési szakaszban is figyelembe veszi a tudományos és innovációs parkokkal szembeni kivitelezési elvárásokat, így az épületek fenntarthatósága és alacsony üzemeltetési költsége tervezési szempont. A belső kialakítás során laboratóriumok, szemináriumi, konferencia- és rendezvényhelyszínek, közösségi terek fogják biztosítani az együttműködést.[12] Ennek fontosságát már a mintaadónak tekintett Singapore Science Park újragondolásakor is felismerték, ugyanis az 1980 és 2000 közötti beruházások rossz építészeti koncepción alapultak, amelyek a hálózatosodás hiányához vezettek. A kis alapterületű épületek akadályozzák a bérlők közötti interaktusokat, az információ áramlását és a kapcsolatteremtést. Az új koncepció jegyében épült ASCENT épületnél már 40 ezer m[2] hasznos irodaterület és 4 ezer m[2] közösségi, vendéglátóipari és egyéb szolgáltatási funkció került kialakításra.[13]

A publikációs output növelésére ugyan csak törekedni kell, és nem garantálni, azonban az Egyetem a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban való jó helyezések érdekében tett intézkedéseivel (tudományos ösztöndíj a Scopus rangsorolt folyóiratokban való publikációért, open access megjelenés támogatása, nyelvi lektorálás biztosítása, tudatos publikációmenedzsment szemlélet előtérbe helyezése) közvetlenül hozzájárul a tudományos és innovációs parkokkal szemben elvárások teljesítéséhez is.

- 253/254 -

V. Az ellenőrzés és értékelés

A technológiai parkok június 30-ig, a tudományos és innovációs parkok június 15-ig nyújtják be a tevékenységükről szóló éves beszámolójukat a korábban megjelölt miniszterhez. A minisztérium helyszíni szakmai ellenőrzést is végez, amikor a beszámoló tartalmát is ellenőrizheti. A minisztérium a helyszíni ellenőrzés és a beszámoló alapján a technológiai parkok esetében a 4. évtől, a tudományos és innovációs parkok esetében a 2. évtől kezdve, évente legalább egy alkalommal értékelést készít. Amennyiben az értékelés kedvezőtlen, és a pályázatban vállalt kötelezettségek nem-teljesítését állapítják meg, a miniszter a Tudományos és Innovációs, Technológiai és Ipari Park Tanács írásbeli jelentését és javaslatát kéri a mulasztásokról, amely alapján a miniszter írásbeli figyelmeztetést bocsát ki és egy éven belüli ismételt értékelést rendel el, ennek ismételt eredménytelensége esetén pedig a cím megvonásáról rendelkezik.

VI. Összegzés

"A Tudományos és Innovációs Parkok egyetemi-, kutatóintézeti-, kutatási infrastruktúra bázisú innovációs ökoszisztémára és kutatási-, fejlesztési- és innovációs tevékenységekre építő, tudomány vezérelt terek lesznek, segítségükkel térségi szinten olyan infrastruktúrával ellátott terület jön létre, ahol jellemzően a kutató egyetemi környezetben kialakított ökoszisztémára épített tudás - szolgáltató központokon, akcelerátorokon, inkubátorokon keresztül - áramlik az iparba, az iparból pedig a tudomány felé. Az ipari, kutatási és egyetemi szereplők között teljesen integrált az együttműködés."[14]

A tudományos és innovációs parkok alkalmasak az alkalmazott kutatáson alapuló, egyetemi bázissal működő, de vállalati részvétellel létrejött konzorciumok üzleti tevékenységének előmozdítására. A Széchenyi István Egyetem science parkja ezt a járműiparra, digitális technológiákra, kreatív iparra, élelmiszeriparra és egészségügyi technológiákra fókuszáltan kívánja megvalósítani. A fizikai megvalósítás 2022 tavaszán megkezdődött a "Kocka" átalakításával és a park első ütemének kivitelezésével.

- 254/255 -

Irodalom

• A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22) Korm. rendelet.

• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény.

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

• A tudományos és innovációs, a technológiai és az ipari parkokról szóló 799/2021. (XII.28.) Korm. rendelet.

• Kormany.hu: Fokozatváltás a felsőoktatásban. Középtávú szakpolitikai stratégia 2016. (Elérhető: https://2015-2019.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF. Letöltés ideje: 2022.05.06.).

• Mayer Gábor - Révi Zsolt - Tamándl László: Az egyetemi tudományos és innovációs parkok lehetőségei a térségek tudásgazdaságának fejlesztésében - a Singapore Science Park sikertényezőinek tanulmányozásán keresztül. In: Comitatus. 2020. tavasz.

• Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) 2021-2027, 2021., 2022.05.06.

• Széchenyi István Egyetem: Science Park, 2022. (Elérhető: https://sciencepark.sze.hu/kezdolap. Letöltés ideje: 2022.05.06.).

• Tudományos és Innovációs, Technológiai, illetve Ipari Park hálózat kiépítésének koncepciójáról szóló 1093/2019. (III.08.) Korm. határozat. ■

JEGYZETEK

[1] Fokozatváltás a felsőoktatásban. Középtávú szakpolitikai stratégia 2016, 117.

[2] Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) 2021-2027, 119.

[3] Hatályos 2022. január 5. napjától.

[4] Megjegyzendő, hogy a szövegezésben a befolyás szó mögül hiányzik az "a" birtokjel, amely a nyelvtani értelmezést némileg nehezíti, annak hiányában nem egyértelmű, hogy kinek a többségi befolyása alatt álló társaságról vagy konzorciumról van szó. A szövegkörnyezetből és a szabályozás logikájából azonban levezethető, hogy a felsőoktatási intézmények gyakorolnak többségi befolyást ezen entitások felett.

[5] Rendelet 2. § (2) bekezdés.

[6] Ebben az esetben a betelepült vállalkozások nyilatkozata szükséges arról, hogy csatlakoznak az ipari park (vagy technológiai park) megvalósításához.

[7] Ebben az esetben a pályázó a terület tulajdonjogával, vagy legalább 25 évig fennálló hasznosítási jogával rendelkezik, a terület per- és igénymentes, valamint ipari parki hasznosítási lehetőséggel rendelkezik.

[8] A Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22) Korm. rendelet, 116. §

[9] A címviselő szervezet és a betelepülő vállalkozások vagy oktatási intézmények közötti, kölcsönös kedvezményeket és vállalkozásokat rögzítő szerződés.

[10] Az szintén a részletes pályázati kiírás feladata, hogy definiálja a vállalkozás fogalmát. Mivel a Rendeletben erre vonatkozó értelmező rendelkezést nem találunk, legáltalánosabban a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti vállalkozás-definíció hívható segítségül: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. Ebbe az egyéni vállalkozók is beletartoznak. A Rendelet alkalmazásában egyetlen vállalkozásnak kell tekinteni a kapcsolt vállalkozásokat. Ugyanez a fogalmi tisztázatlanság tapasztalható a területen történő működés vonatkozásában. Amennyiben a vállalkozás bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe a park területére esik (ezen fogalmak pontos definícióját a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. §-ában találjuk), az minden bizonnyal kielégíti a működés követelményét.

[11] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1b. pontja szerint a duális képzés a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

[12] Széchenyi István Egyetem: Science Park, 2022.

[13] Mayer - Révi - Tamándl, 2020, 79.

[14] Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 2021-2027, 119-120.