Mindenki által elfogadott tény, hogy ha egy vállalkozás működőképes, akkor - kerüljön bár felszámolás alá maga a cég - a vállalkozást meg kell menteni. Vállalkozás alatt nem azt a jogi formát - gazdasági társaságot, szövetkezetet stb. - értem, amelynek keretein belül a tevékenység folyik, hanem magát a tevékenységet. Ha a vállalkozás - a tevékenység maga - profit-termelő, akkor miért kellene ennek is buknia a jogi keret (az adós) megszüntetésével?
Ennek a tevékenységnek a megtartása, folytathatósága rendkívül fontos lenne az egész gazdaság számára, hiszen közgazdasági közhely, hogy egy vállalkozás felépítése, beindítása körülbelül 3 évbe telik, addigra alakulnak ki a kapcsolatai, kezd beindulni a profit-termelés.
Mégis hogyan lehetne megmenteni a vállalkozást?
Történhet ez úgy, hogy a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet (adós) köt egyezséget a hitelezőivel, és a jogerősen jóváhagyott egyezséget követően tér vissza a gazdaságba, folytatva a gazdasági tevékenységet; de természetesen történhet úgy is, hogy a felszámoló értékesíti a működő gyárat, üzemet.
A baj csak az, hogy miközben az egyezség viszonylag ritka, nálunk a felszámoló általi értékesítésre is viszonylag későn kerül sor. Addigra viszont
- a vállalkozás vagy jórészt elveszti a partnereit (és emiatt az értéke is és magának a vállalkozásnak a fennmaradási lehetősége is kisebb), vagy pedig
- a felszámolónak kell valahogyan - iszonyatos erőfeszítéssel - elérnie azt, hogy fenn tudja tartani a működést a kedvezőbb értékesítés érdekében.
Azért írom, hogy iszonyatos erőfeszítéssel, mert egy felszámolás alá került adós tevékenységének a fenntartása sokkal több pénzeszközt igényel, mint a normál gazdasági helyzetben levőké. Ez utóbbiak ugyanis még kapnak bizalmat a partnereiktől, azaz vásárlásaikat, az igénybe vett szolgáltatásokat csak később kell kifizetniük, a bankok többnyire hiteleznek nekik. Egy felszámolás alatt levő adósnak azonban általában csak készpénzért adnak el bármit, hitelhez pedig szinte egyáltalán nem tud jutni.
Az Egyesült Királyságból (Angliából) indult hódító útjára a "pre-package sale" kifejezés, amely lényegében a vállalkozás egészének, egy részének, vagy egy vagyontárgynak az értékesítését jelenti oly módon, hogy a vevővel már megtárgyalta az adós az értékesítést még a fizetésképtelenségi szakértő kijelölése előtt, ám a fizetésképtelenségi szakértő valósítja meg az értékesítést a kijelölése után azonnal, vagy röviddel azt követően. A fizetésképtelenségi eljárásban már tulajdonképpen csak arról folyik a szó, hogy a vételárat a hitelezők között milyen szempontok szerint osszák szét.
Természetesen kivételesen minden országban előfordult már egy-egy ügyben, hogy akár a fizetésképtelenségi eljárás megindulása után, akár azt megelőzően sikerült egyben értékesíteni a vállalkozást, vagy annak profit-termelő részét. Nálunk is ismertek olyan esetek, ahol a felszámoló a teljes működő üzemet eladta, amely aztán folytatni is tudta a tevékenységét (ilyen volt például a Mizo ügy, vagy a Hungária Parmalat). Az angol fizetésképtelenségi szakértők azonban - figyelemmel arra, hogy nyilván itt is voltak visszaélések - már évekkel ezelőtt rögzítették ennek a szabályait, s azt a gyakorlat alapján kiegészítették (statement of insolvency practice - SIP16).
Bár nyilvánvalóan eltérőek a szabályok - más fizetésképtelenségi eljárások vannak Angliában, más a fizetésképtelenségi szakértő kijelölésének menete, a jogai és kötelességei -, az azonban egyértelműen megállapítható ebből az útmutatóból, hogy a fizetésképtelenségi szakértőnek az ügyletről, annak minden részletéről be kell számolnia a hitelezőknek: ki vette meg az eladott vagyontárgyat; volt-e bármilyen köze az adóshoz (tag, vezető tisztségviselő); mennyiért vette meg a vevő; mi volt az oka annak, hogy ilyen módon értékesítették; vajon bármelyik vezető kezességet vállalt-e vagy adott-e egyéb biztosítékot az adósnak korábban hitelt nyújtónak; az adóst korábban hitelező a vevőnek adott-e kölcsönt a vásárláshoz; ismertetni kell az adásvétel részleteit (milyen részletben fizet a vevő); és bármilyen egyéb, az adásvételhez kapcsolódó feltételt, körülményt. A fizetésképtelenségi szakértő erre irányuló tevékenységének a teljes feltárása, az átláthatóság biztosítása a cél azért, hogy a hitelezők bizalma fennmaradjon a szakértőben.
Magyarországon a Csődtörvény szigorú rendet ír elő a felszámoló értékesítésére vonatkozóan: pályázaton vagy árverésen kell értékesítenie a vagyontárgyakat, és ettől csak akkor térhet el, ha a vagyontárgyak értéke túl kicsi (a bevételek és a költségek közötti különbség kevesebb, mint 100 ezer Ft), vagy ha a hitelezői választmány hozzájárul az eltéréshez [Cstv. 49. § (1) bekezdés]. Ez a szigorú szabályozás nem nagyon kedvez a gyors értékesítésnek, hiszen a hitelezői választmány létrehozásához is idő kell. Ha azonban az adós tulajdonosának és a hitelezőknek is megegyezik az érdeke, mert mind a két oldal meg akarja menteni a vállalkozást, és sikerül gyorsan létrehozni a hitelezői választmányt, akkor - elvileg - megvalósítható a felszámolás során is az előre meghatározott személy részére történő értékesítés. (Évekkel ezelőtt egy társaság hitelezői azért hoztak létre hitelezői választmányt, hogy ne kelljen a speciá-
- 11/12 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
