Mi a munkajog célja? Vajon a munkajog feladata továbbra is a munkahelyek biztonságának megteremtése, vagy a 21. század munkajogi szabályai a jövedelem stabilitását és a munkavállaló jogos igényeinek és foglalkoztathatóságának fenntarthatóságát szolgálják? A munkajogi környezet kialakítása kapcsán kivel szemben áll fenn az állam felelőssége, ha ilyen felelősség megfogalmazható egyáltalán? E három, gondolatébresztő, s talán minden eddiginél aktuálisabb kérdés felvetésével indítja A jogalkotás a munkaviszonyok szolgálatában című monográfiáját a szerző, aki a munkajog területén gyakorló ügyvéd, emellett a győri Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, egyúttal pedig a Széchenyi István Egyetem Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszékének vezetője.
1. A munkajogi szabályok hatásvizsgálatának általános kérdései
2. Az információ és a technológia kettős arca a munkajogban
3. A munkajog társadalmi beágyazottsága - Munkajog az egyéni és a kollektív elégedettség szolgálatában
4. Az állam szerepe a foglalkoztatási jogviszonyokban a 21. században
5. Következtetések - tanulságok
6. Ajánlás
A szerző felhívja a figyelmet a munkajogot érintő gyökeres változásokra: napjainkban emberek millióinak, sőt globálisan akár milliárdjainak alakul át nemcsak a munkavégzése és munkaviszonyának jellege, hanem ezáltal a mindennapjai, végső soron pedig az egész élete. A szerző e problémakört a következők szerint vezeti be: "[t]örténelmi távlatból nézve ugyanis tagadhatatlanul gyökeres változásokat élünk át: a technológia fejlődése olyan méreteket öltött, amely csak az ipari forradaloméhoz hasonlítható. [...] Az átalakuló emberi kapcsolatok (technológiai eszközöktől való függőség, információ-éhség) és a munkához való megváltozott viszony adja a modern munkaügyi kapcsolatok egyik fontos ágát, ugyanakkor megfigyelhető a szociális jogok és érdekek párhuzamos erősödése is nemcsak a magasan, hanem a kifejezetten alacsonyan képzett munkaerő, a kiszolgáltatott csoportok vonatkozásában. Míg a világ egyik fele az okosszerződések felé kacsint, addig a másik fele a napi megélhetésért is komoly csatákat vív."[1]
Ezek olyan akadályok és kérdések, melyekkel a közeljövőben - kisebb-nagyobb időbeli eltolódással - minden egyes fejlett és fejlődő állam munkajogának, jogalkotásának és jogalkalmazásának szembe kell néznie, s az így felmerülő problémákat meg kell oldania. A szerző írásában alaposan, ám mégis olvasmányos módon tesz kísérletet arra, hogy felhívja a figyelmet a mai viszonyok között előre jelezhető, valamint a már kialakulóban lévő problematikus területekre. A gyakorlati életből származó, valamint a témakörben folytatott kutatásai során szerzett tapasztalatai alapján megoldási javaslatokat vázol fel, melyek a jövőben akár a jogalkotó számára is segítséget nyújthatnak a megváltozott munkajogi igények szabályozása során.
Munkáját a szerző a problémafelvetést tartalmazó Prológuson felül öt fő fejezetre tagolja, melyek a következők:
I. A munkajogi szabályok hatásvizsgálatának általános kérdései
II. Az információ és a technológia kettős arca a munkajogban
III. A munkajog társadalmi beágyazottsága - Munkajog az egyéni és a kollektív elégedettség szolgálatában
IV. Az állam szerepe a foglalkoztatási jogviszonyokban a 21. században
V. Következtetések - tanulságok
E fejezeteket a szerző összesen tizennégy alfejezetre bontja, melyek keretén belül többek között olyan aktuális kérdésekkel foglalkozik, mint például "Elérhetőség: 24/7" (II.2. alfejezet), "Az okosszerződések munkajogi alkalmazhatósága" (II.4. alfejezet), vagy éppen "Az egyéni elégedettség munkajogi vetületei" (III.2. alfejezet). Az alfejezetek további, összesen tizennégy alcímre tagolódnak, melyek a relatíve széles területeket átfogó alfejezetek egy-egy aspektusát elemzik részletesebben. Így
- 78/79 -
például az "Új, rugalmas foglalkoztatási formák és munkakörök" alfejezeten belül két alcímmel találkozhatunk, melyek egyike a távmunka kérdéskörével foglalkozik, míg a másik a crowdwork jelenségét és munkajogi kihívásait vizsgálja.
A továbbiakban a monográfia fejezetekre bontott tartalmi elemzésére kerül sor.
A fejezet keretén belül a szerző két fő területtel foglalkozik: egyfelől vizsgálja és bemutatja a hatásvizsgálati eljárások jogalkotási alapkérdéseit, másfelől felvázolja a munkajogi hatásvizsgálatok ex post módszertani kérdéseit.
A hatásvizsgálati eljárások fő funkciója nem más, mint hogy a jogalkotó felmérje az egyes jogszabályi rendelkezések hatékonyságát, az azokkal szembeni jogkövetési fegyelmet, továbbá mérlegelje a társadalmi-jogalkalmazói igényeket a beavatkozás szükségessége kérdésében. Egy ideális társadalom modern államában elméletileg minden egyes jogalkotói intézkedést a lehető legalaposabb hatásvizsgálati eljárásnak kellene megelőznie, azonban ez még korunk legfejlettebb és leggazdagabb államaiban sem valósítható meg. E negatív jelenség kiküszöbölésére szolgálnak azok a kutatások, amelyek "egy-egy beavatkozásról nagy biztonsággal meg tudják mondani, hogy annak eredményeképpen a dolgok jobbak, vagy esetleg rosszabbak lesznek/lettek."[2]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
