A kérelmező amerikai, volt felesége magyar állampolgár. A házaspárnak egy fiúgyermeke van, aki 2000. február 3-án született. A család az amerikai Virginia államban élt. 2003-ban egy Magyarországon tett rokonlátogatást követően az anya nem tért vissza az Amerikai Egyesült Államokba (a továbbiakban: Egyesült Államok), és keresetet nyújtott be a házasság felbontása iránt. A kérelmező eljárást kezdeményezett a magyar bíróságok előtt a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény (a továbbiakban: Hágai Egyezmény) alkalmazása és a gyermeknek az Egyesült Államokba történő visszavitele érdekében. A Legfelsőbb Bíróság 2004. szeptember 14. napján kelt ítéletében megállapította, hogy a gyermeknek az anya általi, az apa hozzájárulásának hiányában történő Magyarországon való visszatartása jogellenes, de nem rendelte el a gyermeknek a Hágai Egyezmény szerinti visszavitelét.
A kérelmező és az anya házasságának felbontását követően a Budai Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: BKKB) 2005. március 19-én a perbeli gyermeket az anyánál helyezte el. A Legfelsőbb Bíróság 2007. március 27. napján kihirdetett jogerős ítéletében oly módon szabályozta a kérelmező és a perbeli gyermek közti kapcsolattartást, hogy a kérelmező a kapcsolattartás jogát minden hónapban négy egymást követő napon, a nyári szünetben pedig - a gyermek Egyesült Államokba vitelének jogával - egy hónapon keresztül jogosult gyakorolni, az anyát pedig kötelezte az utazáshoz szükséges okmányok átadására. Kifejtette, hogy a gyermek érdeke az, hogy az apával az érzelmi kötődést fenntartsa, és ezt a gyermeknek a nyelvi környezetből való kiszakadása megnehezítené. A bíróság a Hágai Egyezményre utalással - bizonyítékok hiányában - nem találta megalapozottnak az anya azon feltevését, hogy a kérelmező a gyermek Magyarországra történő visszavitelét elmulasztaná.
A kérelmező 2007 augusztusában a Budapesti XII. Kerületi Gyámhivatalhoz fordult. Sérelmezte, hogy kapcsolattartási jogát az anya együttműködéstől való elzárkózása miatt 2007 augusztusában nem gyakorolhatta. Az anya azt állította, hogy a gyermek beteg volt, ezért orvosi kezelésre volt szüksége. Annak ellenére, hogy a kérelmező biztosította az anyát, hogy a gyermeket valamennyi szükséges orvosi vizsgálatra elkíséri, az anya a gyermekkel Budapestről a kérelmező számára ismeretlen helyre távozott. A gyámhatóság megállapította, hogy az anya és gyermeke 2007. augusztus 1-jén - a Legfelsőbb Bíróság rendelkezése ellenére - nem volt elérhető, és 2007. szeptember 11-én figyelmeztette az anyát, hogy magatartása miatt bírság kiszabására is sor kerülhet. A kérelmező végrehajtási eljárást kezdeményezett, sikertelenül.
Az anya 2008. július 1-jén sem biztosította a kérelmező kapcsolattartási jogának gyakorlását. 2008. július 23-án az akkor illetékes XIII. Kerületi Gyámhivatal 100 000 forint összegű bírsággal sújtotta, egyben kötelezte, hogy 2008. augusztus 1-jén adja át a gyermeket a kérelmezőnek. Az anya kijelentette, hogy a gyermeknek az Egyesült Államokba látogatása vonatkozásában nem tesz eleget a bíróság ítéletében foglaltaknak, mivel a gyermek tartózkodási helyének felkutatására nemzetközi körözést adtak ki, mely megakadályozhatja a gyermek Magyarországra történő visszatérését. A megismételt elsőfokú közigazgatási eljárásban a gyámhatóság az anyát bírság megfizetésére és a kérelmező 396 375 forint összegű útiköltségének megtérítésére kötelezte. A határozatot a Fővárosi Bíróság 2010. április 26. napján kelt ítéletével hatályában fenntartotta.
A kérelmező újból kérte a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések végrehajtását. 2008. július 28-án a végrehajtó felszólította az anyát, hogy 3 napon belül juttassa el a gyermek útlevelét a kérelmezőnek. Az anya a határozatban foglaltaknak nem tett eleget, a gyermek útlevelét 2008. augusztus 19-én a Külügyminisztérium egyik alkalmazottjának adta át. A Külügyminisztérium azonban az útlevelet a végrehajtó felszólítása ellenére nem küldte meg a kérelmezőnek, hanem 2008. október 15-én visszaadta azt az anyának. A gyámhatóság 2009. szeptember 24-én megállapította, hogy az anya 2008. augusztus 1. napja vonatkozásában nem tett eleget a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseknek, és az anyát az elmulasztott kapcsolattartás miatt további 200 000 forint bírsággal sújtotta, valamint kötelezte a kérelmezőnek a hiábavaló utazással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére. A gyámhatóság előtti meghallgatáson az anya ismételten kifejtette, hogy nem járul hozzá ah-
34/35
hoz, hogy a gyermek az Egyesült Államokba utazzon, mivel az apa akadályozná a gyermek Magyarországra való visszatérését. Az anya bírósági felülvizsgálat iránti keresetét a Fővárosi Bíróság 2010. június 23-án elutasította.
Mindeközben 2007 februárjában mind a kérelmező, mind pedig az anya keresetet indított a BKKB előtt. A kérelmező elsősorban az elhelyezés megváltoztatását és a gyermek útlevelének bírósági letétbe helyezését, az anya a kérelmező kapcsolattartási jogának oly módon történő korlátozását kérte, hogy a bíróság vonja meg a kérelmezőtől annak jogát, hogy a gyermeket magával vihesse az Egyesült Államokba. A bíróság az ügyeket egyesítette, majd 2008. december 11-én mindkét keresetet elutasította, ugyanakkor helyt adott a kérelmező azon kérelmének, hogy az éves nyári kapcsolattartást júliusra helyezzék át (így az elmulasztott kapcsolattartás augusztusban pótolható). A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság az ítéletet 2010. január 25-én helybenhagyta.
A gyermek elvitelére, melyet először 2009. július 1-jére terveztek, majd augusztus 1-jére halasztottak, nem került sor. Az anya kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem fog együttműködni, hacsak a kérelmező nem gondoskodik arról, hogy az anya ellen az Egyesült Államokban folyamatban lévő büntetőeljárásokat megszüntessék. A kérelmezőt mindkét alkalommal egy rendőr kísérte az anya lakására, azonban a kérelmező a kapcsolattartási jogát nem gyakorolhatta, mivel az anya a gyermekkel ismeretlen helyre távozott. A kérelmező első végrehajtás iránti kérelmét a gyámhatóság időelőttiség miatt elutasította, tekintettel arra, hogy a kérelmező az elmaradt látogatást augusztusban pótolhatja. Az elmaradt augusztusi kapcsolattartást követően a kérelmező ismételten végrehajtási eljárást kezdeményezett; ennek következtében a gyámhatóság az anyát 300 000 forint összegű bírsággal sújtotta. A határozatot a Fővárosi Törvényszék 2011. július 14-én hatályában fenntartotta.
A kérelmező a 2011 július-augusztusában elmaradt kapcsolattartás miatt eljárást kezdeményezett az anya ellen. Az anya azon kijelentése alapján, mely szerint a gyermek átadására kijelölt napon otthon maradt és elérhető volt, a kérelmet a másodfokú hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala 2012. augusztus 10-én elutasította.
Időközben a kérelmező újabb pert indított a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (a továbbiakban: PKKB), mely 2011. május 19. napján kelt határozatában a kérelmező keresetét elutasította. Korlátozta a kérelmező kapcsolattartási jogát oly módon, hogy a gyermek 16. életévének betöltéséig a kapcsolattartásra kizárólag Magyarországon kerülhet sor, tekintettel arra, hogy a gyermek tart attól, hogy az apja nem viszi vissza Magyarországra. Ezenkívül ősszel, valamint a karácsonyi és a húsvéti szünetben néhány napot biztosított a kérelmező számára a kapcsolattartásra, melyet szintén Magyarországon gyakorolhat. A bíróság a többi hónap vonatkozásában is pontosan meghatározta, hogy az elkövetkező években a kérelmező mely napokon látogathatja meg a fiát Magyarországon. Többek között figyelembe vette azt is, hogy a gyermek a kérelmezőt nem tekinti családtagnak, a szülők közti viták negatív hatással voltak rá, és úgy tűnt, hogy vonakodik az apjával egyedül elutazni az Egyesült Államokba. A Fővárosi Törvényszék 2011. november 29-én az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
