Öt évvel ezelőtt, 2018. szeptember 22-én, 47 évesen hunyt el Nagy Tamás, az SZTE ÁJTK, Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet egyetemi docense, fájó űrt hagyva maga után.
Nagy Tamás 1971-ben született Szentesen. A jogi diploma megszerzését követően, 1994-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékének munkatársa volt, és elsősorban Jogbölcseletet és Jogszociológiát oktatott. (2018 szeptemberétől az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet munkatársa volt.)
Tudományos munkássága a 2000-es évek elején kezdődött. Első két közleménye az amerikai jogszociológia és jogelmélet szokásos problémáira, illetve a jogi oktatás kérdéskörére koncentrált, mely utóbbi témakör amerikai irodalmát ismerve már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy ezt követően az érdeklődési körének leginkább megfelelő témára rátalálva, csakis a jog és irodalom irányzatába tartozó írásokat jelentessen meg. A Nagy Tamás által jegyzett publikációk száma szinte meglepően kevés. Mindössze negyven közleménye van feltüntetve a Magyar Tudományos Akadémia publikációs rendszerében, ami kutatói hitvallásának köszönhető. "Keveset, de minőségit", vallotta, és ha valaki elolvassa írásait, megtapasztalhatja, hogy nem a levegőbe beszélt. A rendkívül elmélyült kutatásokat tükröző tanulmányok mindegyikén érezhető a szerző kiemelkedő jogi és irodalmi műveltsége. Az irodalom iránti vonzalmát jelzi, hogy a jog és irodalom mint mozgalom számos irányzata közül elsőként "a jog az irodalomban" (law in literature) kérdéskörére fókuszált. Vagyis olyan irodalmi művekre, melyek a jogtudományokhoz szorosan kapcsolódva, azok eredményeit figyelembe véve próbálják bemutatni, hogy adott korszakokban, helyeken, miként jelenik meg a jog (szociológiai értelemben a jogásztársadalom, jogi eljárások, jogtudományi kérdések) illetve a társadalomnak az előbbiekről alkotott vélekedései, azok változásai. Ugyanakkor nem hagyta figyelmen kívül a Jog, mint irodalom" (law as literature) területét sem, melynek fő kérdése az, hogy az irodalomelméleti elemzések miként segíthetnek a jogi szövegek - elsősorban a szakmabeliek részéről történő - interpretációjában. Azonban a kutatásai során kialakult saját nézetrendszere vezette el a "kedvencének" mondható témakör felé, ami a jog és irdalom keretein belül "narratív jogtudományként, másképpen jogi történetmondásként (legal storytelling) aposztrofálható. Ennek kutatási tárgya leginkább az, hogy az egyes jogi eljárásokban melyik narratívát fogadják el a felek, jogi képviselők, a nyomozó hatóság, a bíró, vagy éppen a laikusok. Hiszen minden egyes jogi eljárás és azok iratai tele vannak olyan szövegekkel, melyeket az eljárás különböző szereplői készítettek, s az eredmény: ahány résztvevő, annyi történet. A jogelmélet, sőt a jogi praktikum szempontjából talán ez jelent-
- 7/8 -
heti a leginspiratívabb kérdést: a különféle szövegek, illetve azok ismerete miként segítheti a jogászt ahhoz, hogy egyazon tényállásból szinte teljesen eltérő történeteket konstruáljon? Ennek a filozófiai aspektuson kívül (vagyis hogy miként válik az egyszer megtörtént esemény sokféle történetté; vagy másképpen a tények rekonstrukciójának és konstrukciójának problematikája) nem elhanyagolható konkrétumát a gyakorló jogászok körében hallható közmondás is megmutatja: "a bíróságon mindig a legjobb sztori győz". S valójában - ahogy Nagy Tamás is gondolta - minden történet csonka, elhagyásokkal, vágyódások hozzáfűzésével terhes, több történet összefonódásának eredménye, ami a jog számára releváns tények esetében is igaz; mindez pedig elvezet az irodalmi történetmondások jogi relevanciájához és fordítva.
Jóllehet Nagy Tamás számára a különböző rangok, tudományos fokozatok nem sokat jelentettek, és nem törekedett címekre, pozíciókra, a "kötelezőt", ahogyan fogalmazott, mindig teljesítette. PhD fokozatát a jog és irodalom témakörében született disszertációja megvédése után 2007-ben szerezte meg. Kutatóprogramokban és konferenciákon többek között Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Szlovákiában vett részt. Önálló kötete "Josef K. nyomában - jogról és irodalomról -" címmel az Attraktor Kiadó gondozásában 2010-ben jelent meg. Doktori disszertációja megvédését követően a Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom Tanszékén működő Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely tagjaként a jog és az irodalom összefüggéseit vizsgáló interdiszciplináris tanulmányokkal foglalkozott. Innentől egyértelműen Hajnóczy munkásságának szentelte figyelmét. Hagyatékának, publikáltaltan műveinek gondozására, rendszerzésére, interpretálására, s később önálló Hajnóczyval kapcsolatos tanulmányok publikálására fordította energiáit. Gondozásában készült el Hajnóczy Péter "Az elkülönítő" című irodalmi szociográfiájának a korábban politikai okokból publikálhatatlan, és eddig ismeretlen változatára épülő "Jelentések a süllyesztőből" c. munka. Hajnóczy munkásságának mélyebb rendszerezése és megismerése után egyfajta összegzésképpen 2018-ban jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában "Egy arkangyal viszontagságai. Jog, irodalom, intertextualitás, Hajnóczy Péter műveiben" c. monográfiája. Ebben Hajnóczy életművét annak radikalizmusával, eklektikusságával, szókimondásával, szociografikus szemléletével együtt ábrázolja.
Nagy Tamás emlékére az elmúlt öt évben már két konferenciát is rendeztek. Egyet közvetlenül a halálát követően, ami egyúttal utolsó könyvének bemutatója is volt. Egy másikat 2023. szeptember 22.-én, halálának éppen ötödik évfordulóján. Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet munkatársai e konferencia megszervezésével kívántak volt kollégájuk emléke előtt tisztelegni. A konferencia számára a Szegedi Akadémiai Bizottság adott otthont, ahol a jog és irodalom témája mellett számos más tematikájú szekcióban adtak elő magyarul és idegen nyelven a kari, intézeti, és az előadásra felkért kollégák.
E kötet részben a megemlékezést szolgálja, egyúttal tudományos igényű tanulmányoknak ad helyet. A Nagy Tamás hirtelen és váratlanul bekövetkező halálát követően elhangzó gyászbeszéd, vagy a megemlékező, visszaemlékező írások mellett a jog és irodalom, jogelmélet, jogszociológia vagy éppen jogtörténet területéhez kapcsolódó közlemények jelennek meg a Forum különkiadásában. A tanulmányokat a tudományterületi különbségek ellenére összeköti az, hogy a szerzők kivétel nélkül Nagy Tamás tisztelői közé tartoznak.
Szeged, 2024. 06. 26. ■
Visszaugrás
