"Pályafutásom során több mint kilencezer dobást elhibáztam, vesztettem csaknem háromszáz mérkőzésen. Huszonhatszor vétettem el a rám bízott, a győzelemhez szükséges utolsó dobást.
Újra és újra hibáztam az életemben. Ezért tudtam mindig előrelépni."[1]
A tanulmány első része - a hatályos sporttörvény és a Polgári Törvénykönyv viszonylatában - a sportbiztosítás jogintézményét és annak általános szabályait tárgyalta, ismertetve a sportbiztosítás fogalmát, tárgyát, tartalmi elemeit, a sportbiztosítási szerződés megkötésének általános szabályait, valamint a sportbiztosítási jogviszony során felmerülő felelősség és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények kérdéskörét. A második rész - az előző gondolatmenetét folytatva - a sportbiztosítás speciális fajtáit mutatja be.
The first part of the study dealt with the legal institution of sports insurance and its general rules in relation to the current Sports Act and the Civil Code. This part of the study describes the concept, subject matter and content of sports insurance, the general rules for concluding sports insurance contracts, and the issue of liability and the legal consequences arising from sports insurance. The second part, introduces the specific types of sports insurance to the necessary extent continuing the line of thought of the previous one, especially the fixed-sum policies.
Der erste Teil der Studie befasste sich mit dem Rechtsinstitut der Sportversicherung und ihren allgemeinen Regeln im Zusammenhang mit dem geltenden Sportgesetz und dem Zivilgesetzbuch. Dieser Teil der Studie beschreibt den Begriff, den Gegenstand und den Inhalt der Sportversicherung, die allgemeinen Regeln für den Abschluss von Sportversicherungsverträgen sowie die Frage der Haftung und der Rechtsfolgen, die sich aus der Sportversicherung ergeben. Im zweiten Teil werden die spezifischen Arten der Sportversicherung im notwendigen Umfang vorgestellt, um den Gedankengang des vorangegangenen Teils fortzusetzen, insbesondere die Pauschalversicherungen.
A sportbiztosításnak az a különlegessége, hogy egy hatalmas és szerteágazó területet foglal magában. Az aktív sporttevékenység számos magatartási formából és cselekménysorból áll, amelyek sok veszéllyel járnak együtt. Ilyen lehetnek például a következők: egy adott sportág mozdulatsorának szabályos végrehatása, egy rosszul kivitelezett gyakorlati elem következtében bekövetkező sérülés, a verseny közben jelentkező rosszullét stb. E cselekvések közvetlenek, mivel a sporttevékenység végzése közben hajtják végre őket. Azonban vannak olyan magatartásformák is, amelyek közvetettek, mert a sporttevékenység sikeres és eredményes megvalósulását segítik elő, mint például a verseny helyszínére történő utazás, a versenyzéshez szükséges eszközök, ruházat stb., és ide lehet sorolni az aktív versenyzéshez szükséges kiegészítő tevékenységeket is. A kiegészítő tevékenységek közé olyan cselekmények tartoznak, amelyek ugyan nem minősülnek aktív sportolói tevékenységnek, azonban szerves részét képezik a sportnak, hiszen a sportoló regenerálódásához, az újabb versenyre történő feltöltődéséhez járulnak hozzá. Egy sportoló hatékony és gyors megújulását segíti elő a minőségileg kiváló szálláson történő pihenés, valamint a sportszövetség (vagy a sportszervezet) által szervezett szabadidős programokon való részvétel.
A fentiekben leírt tevékenységeket figyelembe véve és a sport speciális jellegére tekintettel a jogalkotó a sportbiztosítás több fajtát különböztette meg. A sport-
- 27/28 -
biztosítást alap- és mellékbiztosításra lehet bontani.[2] Az alapbiztosítás az élet- és balesetbiztosítást (összegbiztosítások), míg a mellékbiztosítás az egészség- és utasbiztosítást foglalja magában. A sportot érintő egyes tevékenységek több biztosítási fajtába sorolhatók, így mindig arra kell figyelni, hogy milyen elem (esemény, magatartásforma) káros bekövetkezése képezi a sportbiztosítás tárgyát. A biztosítás fajtái alkalmazhatók egy vagy több sportolóra, illetve sportágra. Az alábbiakban tehát a sportbiztosításon belül annak két fajtája, az alap- és mellékbiztosítás kerül a vizsgálódás középpontjába.
Ennek megfelelően a tanulmány második része az alapbiztosításokról értekezik általában. Az alábbi résznek a gondolatmenetét folytatva a harmadik rész első fejezete az összegbiztosításon belül kitér az élet- és balesetbiztosítás jogintézményének jellemzésére a sportban, a második fejezete a sportoló egészségbiztosítását mutatja be, míg a harmadik fejezete nagyon röviden értékeli a biztosítás mai helyzetét a sportban, és további javaslatokat, teendőket fogalmaz meg a sportbiztosítás jogintézményével kapcsolatban a szabályozás jobbítása, fejlesztése érdekében.
Annak ellenére, hogy az utasbiztosítás mint mellékbiztosítás a sportbiztosítás része, közvetlenül nem tartozik sem az alapbiztosítások részét képező összegbiztosítási szerződések csoportjába, sem a mellékbiztosítás másik fajtája, az egészségbiztosítási szerződés kategóriájába, ezért ebben a tanulmányban nem kerül tárgyalásra. Úgyszintén a sportlétesítményekkel kapcsolatos szerződések sem tartoznak ebbe a témakörbe.
A jogirodalmi álláspont egységes abban, hogy az élet- és balesetbiztosítás az összegbiztosítási szerződések csoportjába tartozó alapbiztosítási forma. Az élet- és balesetbiztosítás fogalmát mind a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.), mind pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) meghatározza. Ahogy arról már az első részben szó volt, a tanulmány a Ptk. szabályain keresztül mutatja be a sportbiztosítás egyes fajtáit, azonban - a megértés megkönnyítése érdekében - egyes fogalmak átvételre kerültek a Bit. rendelkezéseiből, amelyek a Ptk. fogalommeghatározását támasztják alá. Mielőtt azonban az élet- és balesetbiztosítás részletesebben bemutatásra kerülne, érdemes néhány gondolat erejéig röviden kitérni az e biztosítási formát magában foglaló összegbiztosítás jogintézményére.
Az összegbiztosítás fogalmát a Ptk. 6:439. § (2) bekezdés második fordulata határozza meg, amely szerint a biztosító szolgáltatása a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében áll. Az összegbiztosítás tehát a biztosítási szerződésben meghatározott fix összeg biztosító általi megfizetése a biztosított javára. Az egyes szakirodalmi álláspontok is hasonlóan definiálják az összegbiztosítást. Az egyik szerzői álláspont szerint az összegbiztosítás egy olyan biztosítás, amelynél a biztosító szolgáltatása a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében áll.[3] Egy másik meghatározás szerint összegbiztosításnál a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztekor az előre meghatározott vagy előre meghatározott számítási mód szerint meghatározható összeget kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a biztosítási eseménynek milyen hatása van az ügyfél vagyoni helyzetére.[4] Egy harmadik szakirodalmi álláspont pedig úgy jellemzi az összegbiztosítást, mint a sportolással összefüggő személybiztosítást, amelynek tárgya a sportoló személye, a biztosítási esemény pedig a sportoló halála vagy testi épségének sérülése.[5]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
