Az 1991. évi XLIX. törvény - a továbbiakban: Cstv. - várhatóan 2009. 09. 01. hatállyal átfogóan módosításra kerül. A módosításnak értelemszerűen nem lehet visszaható hatálya, így a több ezer korábban indult és a módosítás hatálybalépésig még induló felszámolási eljárás a jelenleg hatályos Cstv. alapján fog folyni még akár több év múlva is. Így a várható módosítás ténye nem érinti az alábbiak aktualitását.
Az ügyintézőnek alapos, részletekbe menő ismeretekkel kell rendelkeznie a Cstv.-t illetően, mert annak felületes ismerete komoly veszteségeket okozhat a hitelezőnek.
A Cstv.-ben foglaltak rendszerszemléletű feldolgozása elengedhetetlen feltétele a hatékony és eredményes ügyintézői tevékenységnek.
A felszámolás során a hitelező állapota lehet:
- bejelentkezett hitelező,
- hitelezői csoport tagja,
- nyilvántartásba vett hitelező.
- előírt határidőben bejelentett hitelező,
- előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett hitelező,
- felszámolási költséghitelező,
- felszámolási költségnek nem minősülő hitelező [Cstv. 37. § (2) bek.],
- hitelezői választmányt létrehozó hitelező [Cstv. 5. § (2) bek.],
- hitelezői választmány létrejöttét követően csatlakozott hitelező, [Cstv. 5. § (3) bek.],
- választmány tagja [Cstv. 5. § (3) bek.].
A bejelentkezett hitelezőnek egyfelől a hitelezői választmány megalakításának feltétele [Cstv. 5. § (3) bek.], másfelől az esetleges egyezségkötés esetén, a felszámolási eljárás befejezését követő követelés érvényesítés [Cstv. 41. § (1) bek.] során van szerepe. Akik hitelezőként nem jelentkeztek be, azok az adóssal szemben követelésüket nem érvényesíthetik egyezség kötés esetén. Az tekinthető "bejelentkezett" hitelezőnek aki a nyilvántartásba vételi díjat nem fizette be vagy annak befizetését nem igazolta a felszámolónak [Cstv. 46. § (7) bek.].
A hitelezők csoportjának akkor lehet szerepe, ha nem alakul hitelezői választmány a felszámolás során. Ekkor az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről. tájékoztatást igényelhet a hitelezők csoportja. Az egyes hitelező tekintetében nincs tájékoztatási kötelezettsége a felszámolónak, ugyanis például ilyen jellegű levélbeni megkeresésekre nincs jogszabályi kötelezettsége válaszolni, az esetleges válasz tartalma nem kifogásolható.
A nyilvántartásba vett hitelező [Cstv. 46. § (5) bek.] nyer csak összehívást a hitelezői választmány megalakítása céljából [Cstv. 39. § (1) bek.].
Az előírt határidőn túl, de a felszámolás kezdő időpontját követő egy éven belül nyilvántartásba vett hitelező [Cstv. 46. § (5) bek. c) pont] a kielégítési sorrend szempontjából szinte eleve reménytelen kategóriába kerül [Cstv. 37. § (1) bek.]. Az egyéves határidő elmulasztása már jogvesztéssel jár [Cstv. 37. § (3) bek.].
A felszámolási költség hitelező követelését az esedékességekor kell kielégíteni [Cstv. 58. § (1) bek.]. Ha erre az esedékességekor nincs fedezet, akkor később
- a fedezet rendelkezésre állásakor - az esedékességük sorrendjében kell kielégíteni az ilyen követeléseket.
A hitelezői érdekérvényesítés alapfeltétele tehát
- az előírt határidőben bejelentett, nyilvántartásba vett követelés,
- a hitelezői választmány megalakításának hatékony támogatása a felszámolás során, a maximális tájékoztatási kötelezettségek elérhetősége végett.
A hitelezői érdekérvényesítés tehát két szinten érvényesíthető, egyfelől egyes hitelezőként, másfelől
- ha alakul - a hitelezői választmány útján. A hitelezői választmány útján többlet információs / tájékoztatási lehetőség igénybevételére van mód.
Az egyes hitelezőkénti érdekérvényesítés.
Az érdekérvényesítés lépései részletesen a következők:
1. A felszámolást elrendelő végzés közzétételétől (a felszámolás kezdő időpontjától) számított 40 napon belül az ismert követelések bejelentése a felszámolónak [Cstv. 28. § (2) bek. f) pont].
- A bejelentés tartalmi követelményeire a Cstv. nem tartalmaz rendelkezést. Az 1346 /2000 EK rendelet 41. cikkét célszerű alkalmazni: "A hitelező megküldi a követelést alátámasztó okiratok - ha vannak ilyenek - másolatát és jelzi követelése jellegét, keletkezése időpontját, és összegét, valamint, hogy követelése tekintetében elsőbbségre, dologi biztosítékra vagy tulajdonjog fenntartásra tart-e igényt, valamint, hogy a biztosíték milyen vagyontárgyakra terjed ki".
- A Cstv. szerint a felszámolónak a bejelentett követelés tekintetében felülvizsgálati / egyeztetési kötelezettsége van [Cstv. 46. § (6) bek.]. Vissza-igazolási jogszabályi kötelezettsége tehát nincs! Ha tehát a bejelentési határnapot követő 45 napon belül nem történik egyeztetés, akkor a bejelentett követelés áll fenn.
- A nyilvántartásba vételi díj 40 napon túl is befizethető / igazolható, de ez a nyilvántartásba vételt akadályozza, ami következményekkel jár [Cstv. 3. § ((1) bek. c) pont, 46. § (7) bek., 39. § (1) bek.].
A hitelezői választmány megalakítására a felszámolónak csak a nyilvántartásba vett hitelezőket kötelező összehívnia.
2. A hitelező szervezheti a követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportja létrehozását és így az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről kérésére 15 napon belül tájékozódhat [Cstv. 5. § (1) bek. a) pont.].
3. A hitelezőnek lehetősége van a Cstv. 27/A. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak ellenőrzésére / kifogásolására mind a felszámolóra, mind a felszámolóbiztosra vonatkozóan.
Például rendelkezik-e a felszámolóbiztos szakirányú szakképzettséggel? A jogszabály további 9 kizárási okot nevesít.
[Cstv. 27/C. § (4) bek. f) pont, 2006. évi VI. törvény 21. § (1) bek. 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bek. b) pont, 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 2. § (6) bek.].
- közgazdász, jogi szakvizsgával rendelkező jogász, Magyar Könyvvizsgáló Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgáló,
- felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettség.
4. A hitelező keresettel élhet
- a Cstv. 33/A. § (1) bek. alapján a felszámolási eljárás ideje alatt, a Cstv. 63. § (3) bek. alapján a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül. (ügyvezetési feladatoknak nem a hitelezői érdekek elsődlegessége mellett történő ellátása)
- a Cstv. 63. § (2) bek. alapján, a felszámolási eljárás során vagy, annak jogerős lezárását követő 90 napon belül.
(az adós, társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt)
- a Cstv. 63/A. § alapján (a felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg... )
- a Cstv. 40. § (1) bek. a), b), c) pontjai alapján. [a felszámoló tájékoztatása bizonyítékai csatolásával a Cstv. 40. § (5) bek. szerint]
5. Ha az adós ingatlanán visszavásárlási vagy vételi joga van a hitelezőnek, akkor a felszámolás kezdő időpontja után, egyoldalú nyilatkozattal, de csak beszámítás nélkül vásárolhatja meg az ingatlant
6. Az ütemterv bemutatásának kérése a felszámolótól és annak nem megfelelő tartalma esetén az ellen a bíróságnál kifogással élés.
[Cstv. 46. § (2) bek., 51. § (1) bek.]
Egy ütemtervnek célszerűen legalább a következő fejezeteket kell tartalmaznia:
a) határidős kötelezettségek,
b) határidő nélküli kötelezettségek,
c) a hitelezői követelés bejelentések feldolgozása,
d) a kintlevőségek behajtásának szervezése,
f) a termelés / szolgáltatás szervezése,
g) a vagyoni eszközök értékesítésének szervezése
h) a "felszámolás" szervezése
- az állagmegóváshoz szükséges feladatok,
- a felesleges munkaerő leépítése
- a tényleges vagyoni / pénzügyi helyzet naprakész kezelése.
7. A nyilvános pályázati felhívások figyelése a Cégközlönyben [Cstv. 49/A. § (1) bek.].
Eszközölni a pályázat eredményét és értékelését tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését [Cstv. 49/A. (3) bek.]
8. Árverési hirdetmények figyelése a Cégközlönyben [Cstv. 49/B. § (2) bek.].
9. A hitelezőt illető zálogtárgy / vagyont terhelő zálogjog / végrehajtási jogos... követelés vételár átutalás figyelése [Cstv. 49/D. § (1), (2) és (3) bekezdései]
- megtörténik-e az értékesítést követően haladéktalanul (8 napon belül)
- ellenőrzendő a levont megőrzés-, állagmegóvás-, értékesítés-, felszámolói díj [külön jogszabályban - 16/2006. (IV. 7.) IM rendelet - meghatározott] kiadások értékei, illetve jogossága.
10. A hitelező 15 napon belül tegyen észrevételt, írásban
- a közbenső felszámolási mérleg(-ek)-re,
- a bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás(-ok)-ra,
- a részleges vagyonfelosztási javaslat(-ok)-ra
[Évente kötelező a felszámolónak közbenső felszámolási mérleget készítenie a Cstv. 50. § (2) bek. alapján.]
Elkészítésére a jogszabály sajnos időbeli korlátot nem állít.
Kifogás a közbenső felszámolási mérleggel szemben nem nyújtható be. Ezért van itt az észrevételezésnek kiemelt szerepe. A jóváhagyó végzés fellebbezéssel támadható.
11. A közbenső felszámolási mérleg(-ek) alapján történő kielégítésekről, az összegek pontos feltüntetésével, a felszámolótól tájékoztatást kell kapnia a hitelezőnek [Cstv. 50. § (7) bek.].
12. A hitelező
- ha a felszámolásban nincs az adós ellen folyó per, vagy
- ha van per, de az adós ellen folyó per hitelezője, a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel részbeni kielégítésre sem számíthat,
két év elteltével kikényszerítheti a felszámolási zárómérleg elkészítését [Cstv. 50. § (2) bek.].
Ez esetben - a további esetleges felszámolás során vagyonfeléléssel / vagyonvesztéssel szemben
- elérhető
- a be nem hajtott követelések,
- az értékesítetlen vagyontárgyak (vagyoni eszközök)
felosztása, a hitelezők között, követelésük erejéig, a kielégítési sorrend figyelembevételével [Cstv.
56. § (2) bek. és 50. § (5) bek.].
13. A hitelező, a bíróság által megküldött felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, írásban kifogásolhatja, mely jogvesztő határidő [Ctv. 56. § (1) bek.].
14. Egyszerűsített felszámolás iránti felszámolói kérelem esetén a hitelezőnek lehetősége van a felszámoló felhívására
- az adós bárhol fellelhető vagyonának bejelentésére,
- segítségnyújtásra az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához [Cstv. 63/B. § (3) bek.].
15. A hitelező, sérelmet szenvedett félként a felszámoló bármely jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogással élhet [Cstv. 51. § (1) bek.].
A kulcskérdés tehát az, hogy a hitelező miről, mikor, hogy szerez tudomást (6-11. pontok alapvetően).
A hitelezői választmány útján való érdekérvényesítés.
A hitelező kerülhet hitelezői választmányt létrehozó hitelezői vagy választmányi tag státusba [Cstv. 5. § (3) bek.].
A választmányi tagság, annak esetleges elnöki tisztsége, jelentős munkaráfordítással, kötelezettségekkel jár.
Gyakorlati tapasztalat, hogy:
- az elnökséget általában közvetve vagy közvetetten az adófizetők pénzéből finanszírozott szervezetek (APEH/ÁPV Zrt.) vállalják,
- a választmány érdemben addig működőképes amíg a tag/tagok érdekeltsége fennáll,
- előfordul, hogy a felszámoló számára kedvező összetételű választmány alakítására tesz kísérletet. Fentiek mérlegelendők tehát, hogy a hitelező törekedjen-e például a választmányi tagságra/elnökségre.
A megállapodásban rögzítendők a választmány jogosultságai/képviselete/működési rendje [Cstv. 5. § (3) bek.].
Lényeges utalni arra, hogy a jogosultságok nem terjedhetnek túl a Cstv.-ben foglaltakon. ■
Visszaugrás
