Az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjában jelentős változás következik be a hazai társasági és cégjogban, ugyanis a társasági fonnák kibővülnek egy új társasági formával, az európai gazdasági egyesüléssel. Az európai gazdasági egyesülést mint társasági formát a Tanács 2137/85/EGK. számú rendelete intézményesítette, megalkotásához a francia jogban 1967-ben alkotott kooperációs társasági fonna nyújtott mintát. A rendelet csupán 1989. augusztus l-jén lépett hatályba, miután a tagállamok a járulékos kérdésekben megalkották a megfelelő előírásokat.
Az európai gazdasági egyesülés teljes egészében a közösségi jogalkotás terméke, a társasági formát létrehozó rendelet szabályozása az Európai Unió területén egységes. Az új társasági forma megalkotását az tette szükségessé, hogy az egységes piac megvalósítása és egységének erősítése érdekében indokolttá vált olyan jogi keret biztosítása, amely megkönnyíti a gazdasági élet résztvevőinek a határokon átnyúló együttműködést.
A közösségi jogalanyiság lényege a rendelet azon előírásában testesül meg, miszerint az európai gazdasági egyesülés legalább két olyan tagból áll, amelyeknek a székhelye különböző tagállamokban található, illetve természetes személy tagok esetén a fő tevékenység gyakorlására különböző tagállamokban kerül sor. A gazdasági integrációt emellett az is erősíti, hogy az európai gazdasági egyesülés - a későbbiekben ismertetett módon - áthelyezheti székhelyét egyik tagállamból a másikba.
A közösségi jogi forma adta mozgástér mellett a rendelet az európai gazdasági egyesülés által végezhető tevékenység tekintetében is széles lehetőségeket teremt, az egyesülés a gazdaság bármely területén (ipar, kereskedelem, vagy akár szabad foglalkozások) alkalmazható konstrukció. Az európai gazdasági egyesülés népszerűségét jelzi, hogy 1993 végéig közel 500 egyesülést vettek az Európai Unió területén nyilvántartásba, 1997 végén pedig ez a szám már meghaladta a 800-at. A társasági forma különösen a harmadik szektorban népszerű, ügynökségek, ügyvédi és könyvelő irodák, üzleti-befektetési vagy építészeti tanácsadó irodák választották az együttműködés e módját. Az ipari és a kereskedelmi vállalatok körében is sor került európai gazdasági egyesülés alapítására, elsősorban a piacra lépési, információs, fejlesztési, tudományos kísérleti tevékenységükre, bizonyos termékek közös előállítására vagy ügyletek együttműködésben történő lebonyolítására. Az európai gazdasági egyesülés elsősorban kis- és középvállalkozások integrálására alkalmas.
Az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó magyar szabályozás kialakítása során tekintettel kellett lenni arra a sajátosságra, amely a rendelet közvetlen alkalmazandóságából fakad. A közvetlen alkalmazandóság azt jelenti, hogy az európai uniós csatlakozást követően az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó szabályok minden további jogalkotás nélkül a belső jog részévé válnak, szabályozni csak azokat a kérdéseket lehet, amelyekre a rendelet felhatalmazást vagy lehetőséget ad.
Ezzel összhangban került sor az európai gazdasági. egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi. XLIX. törvény (a továbbiakban Tv.) megalkotására. A Tv. a rendelet szabályait csupán kiegészíti, mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a jogalkalmazók számára nem elegendő a Tv. ismerete, tisztában kell lenniük a rendelet szabályozásával is. A Tv.-nek az európai gazdasági egyesüléssel összefüggő rendelkezései a csatlakozás napján lépnek hatályba. A továbbiakban részletesen ismertetjük az egyesülésre vonatkozó szabályokat.
A rendelet értelmében az európai gazdasági egyesülést olyan kooperációs, személyegyesítő jellegű vállalkozásnak kell tekinteni, amelynek elsődleges rendeltetése, hogy megköny-nyítse és fejlessze a tagok tevékenységét, javítsa vagy fokozza a tevékenységük eredményességét. Ebből következik, hogy az európai gazdasági egyesülés saját nyereségre nem törekszik. Az európai gazdasági egyesülés működésének összhangban kell állnia tagjai gazdasági tevékenységével, viszont annak csupán kisegítő tevékenységét alkothatja.
E célkitűzések érdekében a rendelet nem teszi lehetővé, hogy az európai gazdasági egyesülés irányítási vagy ellenőrzési jogot gyakoroljon tagjai tevékenysége felett, avagy részesedést szerezzen valamely tagvállalatában. Ugyancsak kizárt, hogy az európai gazdasági egyesülés tagja legyen más európai gazdasági egyesülésnek.
Az európai gazdasági egyesülés tagjai természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint közjogi egységek egyaránt lehetnek. A természetes személyekkel kapcsolatban a rendelet azt is megállapítja, hogy e személyeknek a közösségen belül kell ipari, kereskedelmi, kézműves, mezőgazdasági vagy szellemi szabad foglalkozást gyakorolni, vagy ott másféle szolgáltatást végezni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
