Jelen tanulmányban végigvesszük azon alkotmányos alapjogokat, amelyek sérülhetnek a zajkibocsátás következtében, iránytűt adunk környezeti zaj vagy rezgésforrás létesítése esetén a környezeti zajvédelmi határértékek és hatásterület megállapítására vonatkozó közigazgatási eljárás lefolytatásához, valamint a közigazgatási szankciók kiszabásához. Áttekintjük, hogy az előző eljárásokhoz képest mennyiben kínál más lehetőségeket a birtokvédelmi, a szabálysértési és a mediációs eljárás. Különleges gyakorlati példaként vizsgáljuk zajvédelmi szempontból az állatkertek helyzetét.
A nyár a kimozdulás, a kirándulások ideje. Van, aki egész évben ezekre az eseményekre teszi félre a megtakarítását, van, aki egész évben ettől az időszaktól retteg. Ilyenkor az állandó jelleggel működő környezeti zajforrások zajterhelése is megnövekedhet. Zajvédelmi szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben az ezen létesítményekhez közel lakók vannak, akiknek adott esetben egyes alkotmányos jogaik is sérülhetnek.
A jogalkotó nemcsak az ő védelmükben, de a környezet védelme jegyében is jogszabályi keretek közé szorítja a környezeti zajforrások működését. A korlátozás az országos szabályozás szerinti környezeti zajvédelmi határértékek és hatásterület megállapításában, majd a megállapításokat követő szankciórendszerben jelenik meg. A nem kívánatos zajhatások visszaszorításának eszköze lehet még a birtokvédelem, a csendháborítással kapcsolatos szabálysértési eljárás, valamint a mediáció. Zajvédelmi szempontból speciális helyzetben vannak az állatkertek, egyrészről mint lehetséges zajforrások, másrészről mint zajforrások zavaró hatásaitól az állatokat megóvni köteles létesítmények. A tanulmány megírása idején megkerestünk hazánkban működő állatkerteket, valamint a Tropicariumot, továbbá ezen állatkertek szerint illetékes jegyzőt és zajvédelmi hatóságot. Arra kérdeztünk rá, hogy
1. az adott állatkert működtetése során alkalmaznak-e olyan eszközt, amely nagyobb zajjal, esetleg zajszennyezéssel járhat, és ha igen, akkor hogyan csökkentik ezt a hatást;
2. megállapításra került-e környezeti zajkibocsátási határérték;
3. amennyiben nem került megállapításra környezeti zajkibocsátási határérték, mi ennek az indoka;
4. indult-e valamikor is birtokvédelmi eljárás, és ha igen, akkor az eljárás helyt adó határozattal zárult-e.
A megkérdezett állatkertek a főváros szívében található Fővárosi Állat- és Növénykert, a debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott Nagyerdei Kultúrpark Állatpark és Vidámpark, a rendszeres látványetetési programmal készülő Jászberényi Állat- és Növénykert, a várostól 5 km-re lévő sóstói üdülőövezet meseszép tölgyesében kialakított Nyíregyházi Állatkert, a Balatontól mindössze 15 km-re elhelyezkedő Veszprémi Állatkert, az idén 50 éves, győri Xantus János Állatkert, a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, amely Magyarország legmagasabban fekvő állatkertje. A kutatásba bevettem továbbá a budapesti Tropicariumot, amely egyedülálló módon egy bevásárló központban, a Camponában létesült.
A zajvédelmi konfliktusok mindkét oldaláról felmerülhet az alkotmányos jogok sérelme. A panaszos részéről az alapvető jogok biztosának jelentései alapján az alábbi alkotmányos jogok sérelme merülhet fel:
1. az emberi méltósághoz való jog: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) II. cikk első fordulata szerint: "az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz."
A méltóság fogalma az antik görög filozófiából származik, ahol a kiválóságot, rangot, státuszt jelölte. Jelenleg kétféle értelmezése létezik: a méltóság nyitott koncepciója szerint az emberi méltóság nem alapvető jog, hanem forrása az alapvető jogoknak, így akkor is hivatkozható, ha az adott esetben egyebekben nem történik alapvető jog megsértése. A zártabb felfogást követő Alapjogi Charta alapján a méltóság összetevői: az emberi méltóság, az élethez való jog, a személyi sérthetetlenséghez való jog, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma. "Ha ezen jogok és tilalmak nem érvényesülnek, az közvetlenül és önállóan a méltóság sérelmét jelenti."[1]
2. az otthon nyugalmának védelméhez való jog: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) VI. cikk (1) bekezdés első fordulata alapján "mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák". A (2) bekezdés szerint "az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát".
3. a testi és lelki egészséghez való jog: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XX. cikk (1) bekezdése alapján "mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez". A (2) bekezdés szerint "az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország [...] a környezet védelmének biztosításával segíti elő". A testi és lelki egészséghez való jog "az emberi méltóság statikus aspektusainak védelmét biztosítja".[2]
4. az egészséges környezethez való jog: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXI. cikk (1) bekezdése alapján "Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez". Jelen tanulmány tárgyát tekintve e pontba a kártérítési kötelezettséggel alátámasztott gondos és kíméletes környezethasználatot soroljuk.[3]
- 26/27 -
5. a tisztességes eljáráshoz való jog: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXIV. cikk (1) bekezdése alapján "mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni." A 3311/2018. (X. 16.) AB határozat kimondta, hogy "a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog magában foglalja mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák, az iratokat megismerje és az igazgatási szervek a döntéseiket indokolják".
A zajforrás üzemeltetőjét szintén megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint megilleti a vállalkozáshoz való jog is. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XII. cikk (1) bekezdés alapján "mindenkinek joga van [...] a vállalkozáshoz".
Az állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi, amely hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.[4] Az állategészségügyi hatóság egyéb kapcsolódó hatáskörrel is rendelkezik, például engedélyezheti részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.[5]
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet ugyan állatvédelmi hatóságként kijelöli a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt,[6] azonban az állatkertek tekintetében jellemzően nem ez a hatóság folytatja le az ellenőrzést, figyelemmel arra, hogy az állatkertben többnyire olyan állatokat tartanak, például a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet hatálya alá tartozó állatokat, amelyekkel kapcsolatos eljárások más állatvédelmi hatóságok hatáskörébe tartoznak.[7] Ugyanakkor a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző településtervnek való megfelelés kérdésében szakhatóságként jár el az állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásban.[8] A jegyző megjelenhet az állatkert életében mint birtokvédelmi hatóság is. A birtokvédelmi eljárás lefolytatására az a jegyző, a közigazgatási eljárás lefolytatására az a hatóság rendelkezik illetékességgel, amelynek illetékességi területén az állatkert fekszik.[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
