2024. október 17-én került megrendezésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a már hagyományosnak nevezhető éves családjogi konferencia, Szülői felügyelet, kapcsolattartás és mediáció a gyakorlatban címmel. A konferenciaprogram igen sokszínű képet mutatott, a nevezett terület neves szakemberei: bírák, ügyvéd, egyetemi tanár, valamint mediátor is előadást tartott a szakemberekből és hallgatókból, érdeklődőkből álló nagy számú közönségnek.
Az eseményt Somssich Réka, a Kar tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese, valamint Szeibert Orsolya, a Kar Polgári Jogi Tanszékének, illetve a családjogi szakjogász-képzés szakmai vezetőjének köszöntője nyitotta. Mindketten hangsúlyozták a konferencia hagyományos, illetve jubileumi jellegét is.
A szakmai programot Várai-Jeges Adrienn, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírájának előadása nyitotta meg A gyermek meghallgatásának tapasztalatai a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben című előadásával. Ebben rámutatott többek között arra, hogy a gyermek meghallgatása nem tekinthető klasszikus bírói feladatnak, mégis jellemzően a családjogi - és főként a szülői felügyelettel kapcsolatos - perekben sor kerül rá a bíróság eljárása során. Előadásában kiemelte, hogy a gyermek ekkor találkozik először egy bírósági eljárással és egy olyan ember dönt a jövőjéről, aki addig nem vett részt az életében, ezért ez nagy felelősség. Előadásában az egyes jogszabályi rendelkezések mentén magyarázta el a folyamatot. Elsőként a Ptk. 4:171. § (4) bekezdését emelte ki, amely szerint a bíróságnak az eljárása során értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. A bírónő hangsúlyozta, hogy a bíróság oldalán áll fenn az értesítési kötelezettség, azt az adott ügyben eljáró ügyvédek nem pótolhatják semmilyen cselekménnyel. Elmondta azt is, hogy ezen törvényi módosításra nem volt elegendő a társadalmi felkészülési idő, és a megfelelő edukáció sem volt biztosított. Problémaként emelte ki a módosítás kapcsán azt is, hogy nem teljesen egyértelmű a szabályozás alapján, hogy az értesítést mikor, hogyan és a per mely szakaszában kell kiküldeni.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a gyermek személyes meghallgatása többlethozadékkal jár a szakértő által történő meghallgatáshoz képest. Ez utóbbi esetében ugyanis nagyon hosszú időt vesz igénybe a szakértői vélemény elkészítése, a gyermek érdeke pedig éppen azt indokolja, hogy ezek az eljárások ne húzódjanak el. A Pp. 473. §-a kapcsán kiemelte a saját gyakorlatát: abban a szakaszban célszerű meghallgatni a gyermeket, amikor ahhoz már minden információ rendelkezésre áll, így célravezetőbb előbb a feleket, tanúkat, óvodai vagy iskolai pedagógusok véleményét meghallgatni. Igen lényeges a szülőket is megkérdezni, hogy mikor a legalkalmasabb a gyermeknek a meghallgatás, tekintettel arra, hogy ők ismerik legjobban a gyermeküket. Kiemelte, hogy az idézésnek és az értesítésnek mindig gyermekbarát módon kell történnie, és a bíróságnak megfelelő időre kell idéznie/értesítenie a gyermeket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gyermek folyosón való várakoztatása. Az ügyvédek által feltehető kérdések kapcsán kiemelte, hogy mindig vizsgálni kell, hogy adott kérdés az ügy tárgyához tartozik-e és a gyermek érdekét szolgálja-e. Az ügyvédeknek a kérdéseket a gyermek meghallgatása előtt 15 nappal el kell juttatniuk a bíróság részére.
A bírónő az előadása végén ismertetett két esetet. Az első egy olyan gyermeket érintett, akinek a szülei már nem éltek együtt és a különélő szülőnek az új partnerkapcsolatában gyermeke született. A perben a különélő szülő azt kérte, hogy kevesebb időt kelljen az előző partnerkapcsolatából származó gyermekével töltenie, mivel megváltozott az élete és már nincs annyi ideje rá. A tízéves gyermek az eljárás során akként nyilatkozott, hogy ez az egész őt nagyon megviseli, szeretett volna az édesapjával ugyanannyi időt tölteni, mint korábban. Az eljárásban a gyermekét nevelő anya is akként nyilatkozott, hogy többet legyen az apa a gyermekkel, mert a gyermek is ezt szeretné, ez a legjobb neki. A bírónő kiemelte, hogy ilyen esetben elsősorban a szülőknek kell dönteniük, és ha az apa nem szeretne annyi időt tölteni a gyermekével, a bíróság az eljárás során mást nem tehet, minthogy ezt elfogadja és odafigyeléssel fordul a gyermekhez. A másik esetben egy tízéves és a meghallgatástól nagyon ijedt kislány azáltal nyugodott meg, hogy együtt mentek fel a gyermekmeghallgató szobába, ahol a kislány eldönthette, hogy szeretne-e mondani valamit. A közvetlenebb és barátságosabb légkörben a kislány elmondta a véleményét.
Mit tehetnek a szakemberek a közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás megvalósításáért? címmel tartott előadást Haász Diána ügyvéd, pszichológus, a Kar doktori hallgatója. Az előadásban kiemelte, hogy egy szak-
- 50/51 -
emberek körében is vitatott téma feltárását vállalta, amikor igazságügyi pszichológus szakértők körében végezte el a váltott gondoskodást érintő kutatásának egy részét. Arra keresett választ, hogy a váltott gondoskodás valóban a gyermek érdekeit szolgálja-e, személyiségfejlődésében állandóságot jelent-e, illetve, hogy ez a gondoskodási forma képes lehet-e végül biztosítani a gyermek számára a pozitív érzelmi légkört. Elmondta, hogy a pszichológusok és pszichiáterek között már a jogszabály 2022-ben történt hatálybalépését megelőzően megindult a párbeszéd arról, hogy a váltott gondoskodás elrendelése esetén hogyan lehet azt gyermekközpontúan működtetni, s azt is, hogy a szakértők szerint arra kell tekintettel lenni, hogy milyen minőségi időt tölt a szülővel a gyerek, nem pedig a gyermekkel töltött konkrét időmennyiségre; a gyermek szempontjából mindenképpen a kétheti váltás lehet azonban az ideális.
A modell mindennapi "működőképességével" kapcsolatban ismertette, hogy korábban egyezséggel meg lehetett állapodni a váltott gondoskodásról, gyakoriak voltak azonban a szülői felügyeleti jog megváltoztatása iránti eljárások, mely azt mutatja, hogy a szülők utólag ráébredtek, hogy nem képesek közösen működtetni ezt a rendszert. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróságok gyakorlatában tapasztalható volt, hogy a kapcsolattartás körében kezdték rendezni a váltott gondoskodást, amely azonban valójában a Ptk. rendszerében a közös szülői felügyeleti joghoz kapcsolható. A váltott gondoskodás ugyanis nem a gyermekkel való kapcsolattartás intenzitásának szabályozását jelenti, hanem a szülői felügyeleti jogoknak, a gondozás és nevelés jogának és feladatának szülők közötti megosztását foglalja magában.
Az előadó felvetette azt is, hogy kiről is szól valójában ez a gondoskodási forma. Ranschburg Jenőt idézte, miszerint a válás nem közömbös a gyermekek számára, de ha ez kulturált formában, a gyermek érdekeit kölcsönösen és messzemenőkig szem előtt tartva zajlik le, az általa okozott zavarok átmenetiek lehetnek és a szocializáció sikerét hosszú távon kevéssé veszélyeztetik. Ezért is van jelentősége a nemzetközi sztenderdeknek és a hazai jogszabályoknak is megfelelően lefolytatott gyermekmeghallgatásnak. Az ELTE-n ebben a tárgyban folytatott kerekasztal-beszélgetésen, 2024 áprilisában a bírák részéről hangsúlyt kapott, hogy el kell határolni a gyermek meghallgatását, valamint a tájékoztatásának kötelezettségét, ezek nem összemoshatóak, és fontosnak találták, hogy a gyermek meghallgatásra kerüljön, elmondhassa, hogy számára az komfortos-e; ebben a körben pedig nagyon fontos az ítélőképesség megfelelő és nem korlátozó értelmezése. Az ügyvédi tapasztalatok köréből kiemelte, hogy nagy jelentősége van a transzparens és teljes körű ügyfél-tájékoztatásnak, amely egyértelműen a szülők és elsődlegesen a gyermek érdekét is szolgálja. A szakemberek hasznosnak ítélték meg, ha egy hosszadalmas vitát és eljárást megelőzően is pszichológus szakember foglalkozna a családdal, megelőzve ezzel a mélyebb konfliktust.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
