Megrendelés
Családi Jog

Fizessen elő a Családi Jogra!

Előfizetés

Mihály Ildikó: Esettanulmányok a betegek, az ellátottak és a gyermekek jogairól, jogsérelméről1 (CSJ, 2006/1., 42-43. o.)

(szerk.: Kovács Ibolya)

- Ahol a családi gondoskodás véget ér… -

A nemrégiben létrehozott Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány munkatársainak első tapasztalatait adja közre ez a könyv, azzal a céllal, hogy az esetek elemzéséből, a tennivalók értékeléséből mind a jogvédők, mind a szolgáltatók egyaránt tanulhassanak. Magam ugyan egyik kategóriába sem tartozom, a kötetet azonban nagyon érdekesnek tartom; rendkívül pontos képet rajzol ugyanis jelen társadalmunk helyzetéről, pontosan megjeleníti a megoldásra váró problémák sokféleségét is; azt a sokféleséget, ami az egyes tematikai fejezetek példáiból is kitűnik.

Az esetek ugyanis a három tevékenységi kör szerint tagolódnak. Először az egészségügyi ellátást igénybe vevő betegek jogait megsértő helyzetekkel ismerkedhetünk meg. Ezek a történetek azért hatnak szinte sokkolóan a nem-szakember olvasóra is, mert az egészségügyi intézmények szolgáltatásait igénybe vevő mindennapos, kényszerből már-már meg is szokott jogtipró élményeit elevenítik fel. A tömör beszámolók szakrendelők, kórházak működése közben tapasztalható anomáliákról - orvosok-ápolók által elkövetett szakmai, kisebb-nagyobb (?) szakma-etikai és magatartási hibákról - szólnak, melyek hatásait tisztázatlan családi helyzetek, adatkezelési hibák és számtalan egyéb, főleg tájékozatlanságból eredő félreértés is súlyosbít. Tipikusan olyan helyzetekkel ismertetnek meg ezek a leírások, amikre nem kerülhetne sor, ha a szolgáltatást igénybe vevők maguk is pontosan ismernék jogaikat, az ott dolgozók pedig maradéktalanul teljesítenék a munkájuk által rájuk rótt kötelességeiket; e két folyamat ugyanis csak együtt eredményez(het)i az intézményi segítségnyújtás szakmai-erkölcsi feddhetetlenségét. Mint ahogy azonban a kliens, nevezzük úgy: a beteg önhibáján kívül nem ismeri jogait, a vele hivatásszerűen foglalkozókról sem kell azt feltételeznünk, hogy szándékosan akarnának ártani; a riasztó, nem egyszer tragédiába torkolló példák ugyanis elsősorban a felelőtlenség és a tájékozatlanság következményei. Arra kell tehát gondolnunk, hogy a szükséges ismeretek következetes és folyamatos célba juttatásával alapvetően megjavulhat a helyzet; ebben pedig ez a könyv is egyike lehet a megteendő lépéseknek.

A második nagy témakört a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő ellátottak jogainak sérelmére elkövetett esetek jelentik. E - hasonlóképpen - megrázó példák a fogyatékos emberekkel hivatásszerűen foglalkozó személyek és intézmények mulasztásait sorolják; az itt olvasott esetek súlyosságát tehát csak növeli az a tény, hogy éppen azok követnek el jogsértést, akiknek ezeket kötelességszerűen meg kellene akadályozniuk. Az esetek között találhatunk fogyatékos, időskori demenciában szenvedő, vagy pszichiátriai betegeket érő súlyos igazságtalanságokat éppúgy, mint a hozzátartozók által terrorizált otthonlakók gondjait megjelenítő példákat; vagy olyan problémákat, amik pusztán egyszerű odafigyeléssel-szervezéssel megoldhatóak is lennének. Mert hiszen nem kellene sok ahhoz, hogy a két ágazat - az egészségügyi és a szociális ellátás - között ne tűnjön el egy kliens; de ahhoz sem, hogy egy kórelőzményt az illetékesek figyelmesen olvassanak el, megelőzve ezzel újabb problémák kialakulását, vagy hogy pusztán kényelmi okok miatt ne hozzanak senkit méltatlan helyzetbe egyetlen intézményben sem. Még akkor sem, ha hajléktalanok ellátásáról van szó…

A kötet harmadik - legterjedelmesebb - részét a gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybe vevő gyermekek jogainak érvényesítésével kapcsolatos problémák bemutatása képezi. A skála e téren is rendkívül széles; az esetismertetések azt példázzák: szinte nincs a gyermekvédelmi ellátásnak olyan intézmény-típusa, ahol ne kerül(het)ne sor jogsértésre. Az egyik példa egy nevelőszülőnél élő, a másik eset egy lakásotthonban lakó gyermek megaláztatását szemlélteti, de - sajnos - követnek el súlyos hibákat a gyámhatósági tisztviselők, a családgondozók, a szakértői bizottságok, mint ahogy nem megfelelő intézkedéseikkel a rájuk bízott gyermekek ártalmára lehetnek nevelőotthoni nevelők, gyermekfelügyelők, orvosok és külső iskolák pedagógusai is.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére