A fizetésképtelenségre vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés lehetőségét úgy kívánják biztosítani, hogy kialakítanak majd egy központi, elektronikus nyilvántartást a fizetésképtelenségi eljárásokról. Ennek azonban nemcsak a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos, szelektált információk forrásának kellene lennie (mint ahogy jelenleg az Igazságügyi Minisztérium weboldalán jelenleg működik), hanem minden kapcsolódó információt tartalmaznia kellene. Jelenleg a polgári peres eljárás szabályai már feltételezik, hogy a felek tudnak elektronikus eszközökön keresztül kommunikálni a bíróságokkal, és feltételezik, hogy az elektronikus eszközök alkalmasak lesznek arra, hogy segítsék a kommunikációt nagyszámú hitelezők és felek között az eljárásokban.
Más országok gyakorlatát megvizsgálva (az amerikai modell különösen inspiráló lehet ebben a tekintetben), megállapítható, hogy az ilyen elektronikus rendszerek eredményesen használhatók az eljárást kezdeményező kérelem kitöltésére (egy ilyen elektronikus úton elkészített kérelem elvezethet egy standard eljáráskezdeményező kérelem kifejlesztéséhez, amely jelentős fejlődést mutathatna a kérelmek jelenlegi színvonalához képest). Az is várható, hogy a jövőben az ilyen információs rendszerek átveszik az eljárásba bevont felek értesítésének szerepét.
Az új törvényben külön fejezet foglalkozik majd a fizetésképtelenségi eljárások kezdeményezésével kapcsolatos kérdésekkel.
Azokban az esetekben, amelyekben a kérelmet az adós nyújtotta be, akkor dönthet a bíróság az adós fizetésképtelenségéről (vagy az adós fenyegetettségéről a fizetésképtelenség által), ha a kérelem, illetve az adós által kötelezően csatolandó dokumentumok alapján az nyilvánvaló. Ezek közé a dokumentumok közé tartozik az adós eszközeinek listája, az adós követeléseinek és hitelezőinek listája, valamint azokban az esetekben, amikor fenyegető fizetésképtelenség alapján nyújtották be a kérelmet, a veszélyt igazoló dokumentumok (például az adós ellen benyújtott keresetek másolata). A bíróságnak adósi kérelem esetén az adós tehet javaslatot az alkalmazandó fizetésképtelenségi eljárásra, illetve az adós fenntarthatja magának a jogot, hogy ezt a javaslatot később, az eljárás folyamán is benyújthassa (a benyújtás határidejét meghatározzák majd).
Ellentétben a jelenlegi törvényi szabályozással, az adós által kezdeményezett eljárás következményeit kiterjesztik a korábbiakhoz képest. Ez elsősorban azt jelenteni, hogy az adóst korlátozzák a fizetésképtelenségi vagyon működtetésében, kivéve azokat a jogokat, amelyek a vállalat létezéséhez, kárelhárítás céljából szükségesek, biztosítva törvényben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítését, mint például az eljárási illetékeket és a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek letétjét. Az ezekkel ellentétes lépések érvénytelennek minősülnek.
A bíróságnak joga lesz olyan döntések meghozatalára, melyekkel védelmet nyújt az adós vagyonában, a hitelezők kárára történő cserélődés, változtatás ellen. A bíróság megtilthatja majd az adós számára a vagyon működtetését, vagy azt az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásához kötheti.
A felhívást, hogy a hitelezők jelentsék be követeléseiket a megadott határidőn belül, a bíróság megküldi a hitelezők számára. A bíróság felfüggesztheti majd a regisztrációt, amíg világossá nem válik (alapvetően a vagyonfelügyelő által nyújtott információ alapján), hogy az adós milyen vagyonnal rendelkezik.
Hitelezői kérelem esetén a bíróság fizetésképtelenségi döntéséhez szükség lesz arra, hogy rendelkezésére álljanak annak a dokumentumai, hogy a hitelezőnek lejárt követelése van az adóssal szemben, és az adós fizetésképtelen. Hitelezői kérelem esetén is lehetséges, hogy az eljárást kezdeményező hitelező javaslatot tegyen a választandó fizetésképtelenségi eljárás fajtájára, illetve, hogy a hitelező fenntartsa magának a jogot az ilyen javaslat későbbi benyújtására. Az adós bizonyos korlátozása az adósi vagyon módosítására már akkor hatályba léphet, amikor a hitelezői kérelem az adósnak kézbesítésre kerül. A bíróság kötelezheti az adóst, hogy egy meghatározott időkorláton belül nyújtsa be eszközeinek és kötelezettségeinek listáját, valamint vevőinek és hitelezőinek listáját.
A cseh fizetésképtelenségi szakemberek között vita dúl még arról, hogy elindítható legyen-e a fizetésképtelenségi eljárás akkor, ha az adósnak nyilvánvalóan nincs vagyona, és a felszámolási költségek fedezetét nem helyezték letétbe. Az is kérdés, hogy amennyiben az adós vagyonának meglétét a vagyonfelügyelő vizsgálja, és a felszámolási költségek fedezete nincs biztosítva, ki fizesse a vagyonfelügyelő vizsgálatának költségeit. Hitelezői kérelem esetén felmerül annak a lehetősége, hogy ezt a kérelmező hitelező fizesse, adósi kérelem estén pedig, amennyiben nem helyezik letétbe a szükséges összeget, akkor az a kérelem elutasításával jár.
A bíróság nem utasíthatja majd el a kérelmet (akár a hitelező, akár az adós nyújtotta be) elegendő vagyon hiányában, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás költségét letétbe helyezték, attól függetlenül, hogy azt ki fizette meg.
Az új törvényben az adós meghatározott határidőn belül kérheti a bíróságot, hogy nyújtson számára moratóriumot, ami 3 hónapig terjedhet, amely alatt a fizetésképtelenségi eljárásról szóló döntést nem lehet meghozni. A célja ennek a védelemnek, hogy a fizetésképtelenségi eljárásnak lehessen más formája is, mint a felszámolás.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
