Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszéke 2014. december 5-én gyermekjogi konferenciával ünnepelte az 1989. november 20. napján elfogadott ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 25 éves évfordulóját. A rendezvénynek az Egyetem téri épületben az Aula Magna falai adtak otthont, a magas szakmai színvonalat pedig a kiváló szervezésen túl neves szakemberek elméleti igényű és gyakorlatias, problémafelvető előadásai biztosították. A hallgatóság soraiban bírák, egyetemi oktatók, ügyvédek, gyámhivatali dolgozók, gyermekvédők, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének végzett családjogászai és családjogi szakjogász-hallgatói foglaltak helyet.
1. A konferencia levezető elnökei Menyhárd Attila egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének vezetője és Szeibert Orsolya PhD egyetemi adjunktus, a rendezvény szervezője voltak. Király Miklós, az ELTE jogi karának dékánja megnyitó beszédében kiemelte annak jelentőségét, hogy az oktatás, a tudomány teret adjon olyan rendezvényeknek, ahol a szakma különböző képviselői elmondhatják tapasztalataikat. A Gyermekjogi Egyezményt az azt ratifikáló államok száma alapján "rendkívül sikeres" egyezménynek nevezte, és rámutatott, hogy az nem csupán a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése miatt és nem kizárólag jogi szempontból fontos, hanem azért is, mert végrehajtása, a megfelelő életszínvonalhoz való jog teljesülése, valamint a gyengébb fél védelme általában, egész társadalmunkat állítja komplex kihívás elé. A megnyitót követően Székely László, az alapvető jogok biztosa röviden áttekintette a gyerekjogok és az Egyezmény létrejöttének, valamint magyarországi ratifikálásának körülményeit, ismertette, milyen intézkedéseket tesz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a gyermekek jogtudatosságának erősítése érdekében,[1] és tájékoztatta a megjelenteket az elmúlt hónapok legnagyobb port kavart ügyeiről, így a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügy és a mohácsi gyermekotthonban végzett felülvizsgálat eredményeiről.
2. Herczog Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja figyelemfelkeltő előadásában elsőként aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy hazánkban sem az Egyezmény 25. évfordulójának, sem a Bizottság 2014 őszén napvilágot látott ajánlásainak nem volt jelentős visszhangja, fontos ENSZ dokumentumoknak, köztük a bizottsági ajánlásnak nem készült el a hivatalos fordítása. Részletesen ismertette a Bizottság Magyarország számára tett ajánlásának záró észrevételeit. Ezekből kiderül, hogy rengeteg a tennivalónk a gyermekjogok érvényesülését akadályozó tényezők elhárítása, a diszkrimináció megelőzése, megszüntetése, az esélykiegyenlítés, a gyermekek jogainak megismertetése, az erőszak jelentésének ösztönzése, az áldozatok támogatása és rehabilitációja, resztoratív technikák megismertetése, az egészségügyi ellátás, azon belül is kiemelten a mentális egészség erősítése, a fogyatékos és a speciális ellátást igénylő gyerekek integrálása, bababarát kórházak számának növelése, szülők támogatása, továbbá az inkubátor-program megszüntetése, a tudatos családtervezés segítése, nem kívánt terhességek megelőzése terén. Az előadás során szembesült a hallgatóság azokkal az aggodalmakkal, melyeket az ENSz Gyermekjogi Bizottsága fogalmazott meg a magyar kormányzattal szemben a különböző intézmények és szolgáltatók centralizálása, a civil és non-profit szervezetek háttérbe szorulása, a tankötelezettségi korhatár leszállítása, a szegregáló, diszkriminatív oktatási rendszer, a büntethetőségi korhatár leszállítása, a gyerekek előzetesben tarthatósága és a csekély súlyú cselekmények lehetséges jogkövetkezményei miatt. Az előadó kiemelte, hogy széles társadalmi körben tudatosítani kell a gyermek "legfőbb/legjobb érdeke" - kifejezés jelentését, ennek érvényre jutásának szempontjait ki kell dolgozni és kívánatosnak tartaná az Egyezmény hivatalos fordításában a "gyermek mindenek felett álló érdeke" kifejezés helyett a fenti fordulat használatát. A Magyarország által 2009-ben ratifikált fakultatív jegyzőkönyvek kapcsán kiemelte, hogy a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és kizsákmányolás vonatkozásában hazánknak nincs stratégiája, nincsenek prevenciós programok, nincs rehabilitáció, sőt a jegyzőkönyv által támasztott követelmények a közgondolkodásban sem élnek.
3. Az Egyezménynek a Ptk. családjogi szabályaira gyakorolt hatásait, illetve az Egyezményben foglalt
- 121/122 -
egyes alapelveknek a családjogban való megjelenését és érvényre juttatásának szabályait Kőrös András, kúriai tanácselnök foglalta össze. Az Egyezmény preambuluma kiemeli a család védelmét, kijelöli a családi kapcsolatokba történő állami beavatkozás határait, a családjogban pedig számos gyermeki jog - így a véleménynyilvánítás joga, az identitáshoz való jog (származás), a szülővel fennálló kapcsolathoz való jog (szülői felelősség, kapcsolattartás), a saját családban, illetve családi környezetben történő nevelkedéshez való jog (családbafogadás, nevelőszülői nevelés, örökbefogadás, gyámság) - jelenik meg. Az előadás során a hallgatóság nyomon követhette, hogyan épültek be a gyermeki jogok a családjog szabályai közé, kezdve a gyermekek közötti diszkrimináció tilalmától ("törvényes"/"törvénytelen" gyermek kifejezések, illetve a nemi alapon történő különbségtétel eltörlése) a Családjogi Könyv jelenlegi szabályozásáig, mely alapelvi szintre emeli a gyermek érdekének fokozott védelmét. Ezzel kapcsolatban Kőrös András egyetértett Herczog Máriával abban, hogy a "best interest of the child" kifejezés fordítása átgondolást igényel. A családjogi viszonyokban sem "a gyermek mindenekfelett álló érdekéről" hanem a gyermek legfőbb/legjobb érdekének maximális érvényesítéséről kell beszélnünk.[2] Az előadó részletesen ismertette, hogy jelenik meg a családjogban az identitáshoz és a családi kapcsolatokhoz fűződő jog, a véleménynyilvánítás joga, az állami beavatkozás kivételessége, a szülők közös felelőssége, és a különélő szülővel való kapcsolattartás joga, majd érintette azt a szakmai vitát is kiváltó kérdést, hogy a családjogi mediációba bevonható-e a gyermek.[3]
4. A gyermekbarát igazságszolgáltatás gyakorlati megvalósulásáról, eredményeiről, a bírák rendelkezésére álló eszközrendszerről. Kristófné Kontra Erzsébet, a PKKB csoportvezető bírájától, az OBH Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának[4] tagjától kaphattunk átfogó képet. A gyermek legfőbb érdekének érvényre jutása érdekében a bírák folyamatos képzése mellett az OBH kiemelt hangsúlyt helyez a gyermekek és a törvényes képviselők általános és az eljáráson belül is megvalósuló konkrét tájékoztatására, ennek keretében iskolai programok, gyermekeknek szóló webes,[5] média és nyomtatott tájékoztató anyagok készültek. Elindult a nyitott bíróság program, melynek célja, hogy a gyermekek betekintsenek a bíróságok munkájába. A konkrét eljárásban követelmény a gyermek idézése mellett külön tájékoztató elhelyezése. Folyamatos a gyermekmeghallgató szobák kialakítása. A bírónő hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a jogalkotó beemelte a Btk.-ba a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása[6] és a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása[7] tényállásokat. Kiemelte a személyiségvédelem fontosságát, megoldandó problémaként hívta fel arra a figyelmet, hogy a legtöbb ügy a szülők révén kerül a nyilvánosság elé, megsértve a gyermek személyiségi jogait és sokszor a per menetében is káros folyamatokat előidézve. Arról, hogy a büntetőeljárásban hogyan valósulnak meg a gyermekjogok, milyen speciális szabályok érvényesülnek, ha kiskorú az elkövető, vagy kiskorú válik áldozattá, Galajda Ágnes, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke beszélt. Ő is idézte az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának őszi ajánlásai közül a büntető eljárást érintő pontokat, ismertette a vonatkozó szabályokat és azok jogalkotói indokát, valamint az elmúlt évek statisztikáit, s jelezte, hogy a családon belüli erőszak esetében nagy a látencia, a jelentési kötelezettség a jogszabály ellenére nem valósul meg. Mindkét bírónő eredményesnek nevezte a megelőző távolságtartás új szabályainak bevezetését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
