Julesz Máté: A média és a testi-lelki egészség joga (IJ, 2008/3. (25.), 121-122. o.)

1. Problémafelvetés

A magyar küldöttségnek az ENSZ-közgyűlés 62. ülésszakán való részvételéről szóló 2164/2007. (IX. 20.) Korm. határozat az aktuális prioritások között megfogalmazta: a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagállamaival üdvözölte, hogy az ENSZ megerősítse a környezetvédelem terén meglévő képességeit, beleértve a környezetvédelmi kormányzás megerősítését is.

Magyarországon és a fejlettebb világ országaiban a testi és lelki egészséghez való jog konstitucionalizált jog, a média pedig Say törvénye szerint működik, gazdálkodik; a megfelelő kínálat megfelelő kereslettel találkozik. E kettő közti relációk függhetnek az alkotmányos alapvető jogok és kötelezettségek kikényszeríthetőségének és betarthatóságának szilárdságától, de a médiának a "keynesi államtól" történt tényleges elszakadásától, valamint ez utóbbi faktor pozitív vagy negatív visszacsatolásaitól is. Így sokféle megoldás kínálkozik ezen tényezők összevetéséből:

- erős alapjog (azaz az alkotmány és az alapjogi bíráskodás, valamint a konstitucionalizált jogok integráltságának hangsúlyos jellege) és erős média (azaz gazdaságilag és így - a jogszabályi alapon pl. a kereskedelmi televíziózásban is fellépő közszolgálati kötelezettségek mellett - a műsorpolitikában is megnyilvánuló autarkia);

- a társadalmi berendezkedés erős alapjogi beállítottsága, legyengített médiahatalom mellett;

- erős médiahatalom gyenge alapjogi inherenciával;

- si pessime cesserit, alapjogi és médiajogi enerváltság.

Az optimális megoldás nem egyértelműen mutat az első francia bekezdés felé. Egy konkrét geopolitikai és történelmi helyzetben akár az utolsó, legrosszabb helyen feltüntetett megoldás is lehet optimális. A valóságban ez a négy francia bekezdés - csökkenő sorrendben - egy adott társadalmi berendezkedés demokratikus jellegének fokmérője is lehet. Többféle következtetés adódik a fenti párosításokból. Solutio optima (?):

2. Lehetőségek, megoldások

Alkotmányunk értelmében a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.1 A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.2

A hulladékgazdálkodásról szóló törvényünk meghatározza3, hogy - a környezetvédelmi törvény alapján4 - a közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével is elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi törvényünk szerint az egészségnevelés szempontjait a közszolgálati rádió és televízió műsorpolitikájának kialakítása során is figyelembe kell venni.5 Meg kell ismertetni a) az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásainak törvényeit, b) az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, c) a személyes testi és lelki higiénés ismereteket, d) a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét…6 A rádiózásról és televíziózásról szóló törvényünk alapján közszolgálati műsorszám - inter alia - az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet… elősegítő ismeretek terjesztése.7 Az elektronikus hírközlésről szóló törvényünk céljai és alapelvei közt találjuk a környezetvédelmi követelmények érvényesítését az elektronikus hírközléssel összefüggésben; a kulturális, tudományos és társadalmi értékek közvetítésének elősegítését a műsorterjesztés mint elektronikus hírközlési szolgáltatás megfelelő szabályozása útján, így különösen a közszolgálati rádió- és televízió-műsorok elérhetőségének biztosítását, valamint e szolgáltatások minőségével és folyamatos elérhetőségével kapcsolatos alapvető közszolgáltatási feladatok meghatározását.8 A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényünk értelmében a meghatározó műsorterjesztő9 többek közt, az állampolgárok tájékozódási és tájékoztatási szükségleteinek kielégítését szolgáló műsorszolgáltató gazdaságilag és műszakilag indokolt szerződéses ajánlata esetén negyven televíziós műsorig köteles szerződést kötni a műsorszolgáltatóval, és továbbítani a műsorszolgáltató műsorát az előfizetők felé.10 Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni a környezetvédelemnek a pénzügyi helyzetet befolyásoló szerepét, az alkalmazott környezetvédelmi politikát.11

Franciaországban a Code la santé publique értelmében12 kizárólag orvosok, állatorvosok és gyógyszerészek számára szabad ionizáló sugárzást kibocsátó anyagot reklámozni. Az egészségvédelem a hazai reklámjogban is megjelenik. Pl. "növényvédő szert tilos a veszélytelenségére való utalással reklámozni"13. Az L 3323-1-től az L 3323-6 cikkelyekben részletezi a francia egészségügyi törvény, hogy milyen feltételekkel szabad a nyilvánosságot tájékoztatni alkoholos italokkal kapcsolatban. Ez kiterjed az audiovizuális és a nyomtatott média területére is. Kiskorúak számára alapvetően tilos alkoholreklámot eljuttatni, és 16 év alattit nem szabad alkoholos itallal kiszolgálni.14 Az L 3323-2 cikkely (1) bek. szerint, az 1949. július 16-ai 49-956. törvény 1. szakasza értelmében vett, az ifjúságnak szánt nyomtatott sajtóban tilos a direkt és a közvetett alkoholreklám.

Míg Németországban az alkotmány 20a cikkelye15, Magyarországon a környezetvédelmi törvény preambuluma16 fogalmazza meg expressis verbis a jövő generációk és a környezet, természet védelmének összekapcsolódó ügyét. "Ez a mi szigetünk… Amíg a felnőttek el nem jönnek értünk, jól fogunk itt szórakozni… Törvényeket fogunk hozni… Rengeteg törvényt. S ha valaki megszegi őket…"17

Magyarországon a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény előírja, hogy tilos alkoholtartalmú italt reklámozni - többek közt - olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól18; közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.19 Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.20 [Vö. 37/2000. (X. 31.) AB határozat21.]

Összehasonlítás alapját képezheti továbbá a holland Reclame code voor alcoholhoudende dranken, azaz az alkoholtartalmú italok reklámozásáról szóló törvény. Hollandiában 0,5%-os alkoholtartalomtól számít a jogszabály szerint alkoholtartalmúnak egy ital. A jogszabály értelmében tilos túlzott vagy másképp felelőtlen alkoholfogyasztásra felhívó reklámot közzétenni.22 A 2. cikkely az akár csak mértékkel történő alkoholfogyasztást mint életstílust megjelenítő reklám tilalmát kodifikálja. A Mediawet 71k cikkely 4. bekezdése tiltja a kereskedelmi csatornáknak, hogy cigarettát vagy más dohányárut előállító személytől vagy gazdálkodó szervezettől szponzori támogatást fogadjanak el. A holland Milieu reclame code értelmében nem ösztönözhet a reklám környezetkárosításra. A Reclame code voor tabaksproducten 5.1. szakasza tiltja a dohányzás elkezdésére felhívó reklámot, valamint a dohányzást példaként állító vagy annak káros hatásait elbagatellizáló reklámot. A Reclame code voor voedingsmiddelen 3. cikkelye tiltja, hogy a reklámban valamely élelmiszert egészségesnek tüntessenek fel, csak tudományosan bizonyított tényekre alapozottan engedi. A Milieu reclame code tiltja a green claim-et, azaz annak állítását, hogy egy áru vagy szolgáltatás "zöld", azaz környezetbarát. A Code voor zoetwaren értelmében az olyan, a normális étkezési kultúrához nem tartozó23, étkezési szénhidrátok - mint a szacharóz, szőlő- és gyümölcscukor, invertcukrok - túlzott fogyasztására ösztönző, illetve azt példának állító reklám közzététele tilos. A jogszabály megfogalmazza, hogy a fagylalt, az üdítőitalok és más, a normális étkezési kultúrához tartozó, cukortartalmú termékek nem tartoznak ebbe a körbe.