Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: KVSZ) 48. § (2a) bekezdése, valamint Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 26/2020. (XI. 30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: KÉSZ) 72. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megállapította továbbá, hogy a KÉSZ 72. § (6) bekezdése a Fővárosi Törvényszék előtt 4.704.537/2022/7. számon folyamatban volt ügyben nem alkalmazható.
Ügyszám: IV/1852/2023.
Címszavak: jogállamiság; jogbiztonság; visszaható hatály, rendeltetési mód megváltoztatása; önkormányzati rendeletalkotás; hatósági bizonyítvány
Az indítványozó 2016-ban szerzett tulajdonjogot egy 2003-ban épült társasházban, az érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban "iroda" megnevezésű albetétként szerepelt, azonban azt az indítványozó lakásként használta a kezdetektől. 2017. április 19-én azért fordult Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzőjéhez
- 374/375 -
(a továbbiakban: jegyző), hogy hatósági bizonyítványt állítson ki az ingatlan rendeltetésének megváltozásáról, ennek alapján szerepelhetett volna "iroda" helyett "lakásként" az ingatlan-nyilvántartásban. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § c) pontja szerint a tulajdoni lap I. része tartalmazza az érintett épület fő rendeltetés szerinti jellegét. E megállapítás összhangban áll az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (1) bekezdése szerinti közhitelesség elvével, valamint az ingatlan-nyilvántartás ingatlanra vonatkozó tartalmát meghatározó 19. § (1) bekezdésével. Az Inytv. 25. § (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartó hatóság minden, az ingatlan adataiban bekövetkezett változást (például a rendeltetés megváltoztatása) - a 27. § (1) bekezdése szerint az érdekelt bejelentése alapján - közigazgatási hatósági eljárás keretében vezet át. Az érintett ingatlan rendeltetése megváltoztatása esetén azonban az ingatlan-nyilvántartó szerv előtti eljárást megelőzi egy másik hatósági eljárás, a Vhr. 65. § (3g) bekezdése szerint ugyanis lakás rendeltetésmódjának megváltoztatását a települési önkormányzat rendeltetést igazoló hatósági bizonyítványa alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni. A megváltoztatás alapját képező hatósági bizonyítványt a polgármester állítja ki a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: településképi rendelet) 26/B. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti településképi bejelentési eljárás keretében. A polgármester a településképi rendelet 26/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerint 15 napon belül vizsgálja, hogy a rendeltetésváltoztatás a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek megfelel-e.
Tehát az indítványozó nem kérhette közvetlenül az ingatlan-nyilvántartást vezető szervnél a rendeltetésmegváltozás nyilvántartásba való bejegyzését, hanem azt megelőzően kvázi engedélyt kellett kérnie az ingatlan fekvési helye szerint illetékes polgármestertől annak deklarálására, hogy a szóban forgó ingatlan rendeltetésének megváltoztatása nem ütközik a települési önkormányzat által megalkotott helyi építési szabályzat rendelkezéseibe.
A jegyző az indítványozó kérelmét hatásköre hiányában elutasította, hiszen arra Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármesterének lett volna hatásköre, e döntést a fellebbezés alapján eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala helyben hagyta. Az indítványozó ezt követően közigazgatási pert kezdeményezett, keresetlevelét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította, majd ezt követően az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria ítéletével - az első- és másodfokú közigazgatási határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A megismételt eljárásban a kormányhivatal áttette az ügyet az illetékes polgármesterhez, de később az áttételről rendelkező végzését visszavonta és megszüntette az eljárást. Az indítványozó újra bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék 47.K.702.808/2021/12. számú ítéletével megsemmisítette a kormányhivatal végzését és ismételten új eljárásra kötelezte. Indokolásában kitért arra, hogy az ügyben valóban nem a kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel, ám a településképi rendelet 26/C. § (3) bekezdése szerint megállapítható a hatáskörrel rendelkező, illetékes szerv kiléte, vagyis a polgármesterhez kellett volna átenni az ügyet. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria Kfv.VII.37.557/2022/6. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletét.
Ezt követően a kormányhivatal ismét áttette az ügyet a polgármesterhez, aki határozatával megtagadta a kért hatósági bizonyítvány kiállítását. Érdemi döntésének indokolásában arra hivatkozott, hogy a KÉSZ 72. § (6) bekezdése értelmében az érintett övezetben 2008 előtt megvalósult "iroda" rendeltetés megváltoztatása nem megengedett. Az indítványozó fellebbezését Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete elutasította. Az indítványozó ezúttal is közigazgatási bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék 4.704.537/2022/7. számú ítéletével elutasította a bírósági felülvizsgálat iránti keresetét. Ítéletének indokolásában hivatkozott a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 48. §-ára, amely szerint a hatósági bizonyítvány kiadásához a rendeltetésváltozásnak meg kell felelnie a helyi építési követelményeknek. A KÉSZ 72. § (6) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezés ilyen helyi építési követelménynek minősül, az ügyben tehát alkalmazandó norma. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kúria Kfv.VII.37.337/2023/2. számú végzésével, a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pontja alapján megtagadta.
A fent bemutatott településképi eljáráson kívül az indítványozó - azzal párhuzamosan - településképi bejelentést is tett a polgármesternél, aki a KVSZ 48. § (2a) bekezdésére hivatkozva megtiltotta a rendeltetés módosítását.[1] Az indítványozó ebben az eljárásban is kimerítette a rendelkezésre állt jogorvoslatokat és végül a Kúria Kfv.IV.37.829/2020/7. számú ítéletével zárult le az eljárás, amelyben a Kúria érdemben is állást foglalt a kérdésben. Ítéletének indokolásában kitért arra, hogy a rendeltetés megváltoztatása nem szükségszerűen jár együtt építési tevékenység végzésével, a KVSZ 48. § (2a) bekezdése csak építési tevékenységgel összefüggésben értelmezhető tiltásként. A Kúria értelmezésében a tiltás nem alkalmazható olyan esetben, ha a cél az iroda rendeltetés építési tevékenységtől független megváltoztatása, vagyis a pusz-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
