Hírek (IJ, 2011/1. (42.), 32-33. o.)

Az amerikai igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) kedden, több feltétel mellett, engedélyezte az Egyesült Államok legnagyobb internet- és kábelszolgáltatója, a Comcast és az NBC Universal összeolvadását. Miután az FCC 4-1 arányban megszavazta az egyesülést, a testület elnöke, Julius Genachowski közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a szigorú feltételek mellett végrehajtandó tranzakció az amerikai közönség érdekeit szolgálja. Az FCC szerint a Comcast és az NBC Universal összeolvadása után létrejövő cégnek erősítenie kell a versenyt az audiovizuális média piacán, a Comcastnak pedig erősítenie kell a helyi hírszolgáltatását, növelnie kell a spanyolajkú közönségnek szóló műsorainak számát és internet-szolgáltatását hozzáférhetővé kell tennie az iskolák és a könyvtárak számára. (Prim Online)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte az állam működését érintő infokommunikációs rendszerek konszolidálását, s a működtetésükre vonatkozó szerződések újratárgyalásával több mint 15 milliárd forintot takarít meg a kormány - mondta Nyitrai Zsolt, infokommuniká­ciós államtitkár. Egyúttal bejelentette: a jövőben az államigazgatásban be kívánják vezetni az elektronikus dokumentumkezelést, s az idén várhatóan bevezetik a nyílt szabványokat is. Az infokommukációs államtitkár elmondta: a kormány szándéka, hogy a magánérdek helyett a közérdek érvényesüljön az állam működésében, ezért a tárca megkezdte az állam működését segítő infokommunikációs rendszerek konszolidálását. Kifejtette: a cél ennek során az, hogy az infokommunikációs költségeket csökkentsék, s növeljék a hatékonyságot. Elmondta, felmérték az állapotokat azért, hogy az infokommunikáció terén megszüntessék a párhuzamosságokat, egyszerűsítsék az alkalmazásokat, és a méretgazdaságosság érvényesüljön az állami infokommunikációban. Ezt követően újratárgyalták a szerződéseket, s jelentős megtakarításokat értek el. Az agrártámogatási rendszert és a költségvetési gazdálkodást segítő infokommunikációs szisztémák áttekintése során az állam számára több mint 5 milliárd forintot spóroltak meg, míg a szektort segítő infrastruktúrák szolgáltatási díjainak újratárgyalásával több mint 10 milliárd forintot takarítottak meg - emelte ki az államtitkár. Nyitrai Zsolt arról is szólt, hogyan folytatják a költségek lefaragását. Az államtitkár szerint a kormány szeretné elérni a Microsofttal fennálló megállapodások megváltoztatásával, hogy 3 éves intervallumban évi 1 milliárd forinttal mérsékeljék az állami kiadásokat. Az államtitkár elmondta: az államigazgatásban az elektronikus dokumentumkezelés a jövőben évi 12 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet. (Prim Online)

Az adatvédelem az EU kulcsfontosságú vezérelvévé és az EU több tagállama jogrendszere fejlődésének hajtóerejévé válik - áll az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) európai adatvédelmi hatóságokról szóló jelentésében. A 2010 végén közzétett jelentés a nemzeti adatvédelmi felügyelő szervek szerepét elemzi az adatvédelem, mint alapvető jog területén, értékeli hatékonyságukat, működésüket és függetlenségüket. Az EU adatvédelmi rendszerében ma a legfőbb szerkezeti probléma több adatvédelmi felügyelő szerv esetében a függetlenség hiánya - szögezi le a jelentés. Számos adatvédelmi hatóság esetében az alacsony létszám és a kellő pénzforrások hiánya, másoknál a korlátozott hatáskör okoz gondot. Bizonyos tagállamokban nincs teljes hatáskörük a vizsgálatra, az adatkezelési folyamat elemzésére, jogi tanácsadásra és jogi eljárásokra. A tagállamokban észlelhető általános tendencia, hogy az adatvédelmi jogszabályokkal való összhang megteremtésének "puha" módszereire koncentrálnak, ahelyett hogy "kemény" eszközöket alkalmaznának és kényszerítenének ki. Ez alááshatja az adatvédelmi jog hitelességét. Egyetértek a jelentés megállapításaival - kommentálja a dokumentumot Jóri András adatvédelmi biztos. Mint a FRA szakértői rámutatnak, az EU 27 adatvédelmi felügyelő szerve közül 19 rendelkezik bírságolási jogkörrel, erre Magyarországon is szükség volna. A FRA jelentésével összhangban fogalmaztam meg javaslataimat az alkotmányozási folyamatban a magyar adatvédelmi biztosi intézmény megújítására. (JogiFórum)

A Szekszárdi Városi Bíróság szerint nem tartozik az állami vagyon átláthatóságát biztosító jogszabályok hatálya alá a Paksi Atomerőmű, ezért nem kötelezhető az atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések kiadására. Az Energia Klub Egyesület a Teller-projekt összköltségét és a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni, ezért pert indított a TASZ segítségével. A Szekszárdi Városi Bíróság ítéletében megállapította, hogy az Atomerőmű nem lát el közfeladatot, ezért nem kötelezhető a szerződéses adatok kiadására. Az ítélet több szempontból is téves. Egyrészt a Paksi Atomerőmű állami vagyonnal gazdálkodó gazdasági társaság, és mint ilyen, köteles lenne nyilvánosságra hozni e vagyon megterhelésével kapcsolatos adatokat. Mint egyetlen atomenergiát termelő erőmű, a Paksi Atomerőmű tevékenységét az atomenergiáról szóló törvény szigorúan szabályozza. Ez a tény szintén a közfeladat ellátását igazolja. Meglepő továbbá, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a bővítéshez az Országgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges. Magáncégek - vagyis nem közfeladatot ellátó vállalatok - beruházásaihoz jellemzően nem szükséges a Parlament döntése. "Egy közpénzből finanszírozott, állami tulajdonú erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti adatok alapvetően mindenki számára megismerhetőek. Különösen indokolt a nyilvánosság egy olyan volumenű beruházáskor, mint amit Pakson terveznek. Ha a Paksi Atomerőmű nem közfeladatot ellátó gazdasági társaság, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egyetlen közfeladatot ellátó állami cég sem létezik. A bíróság jogértelmezése teljes mértékben elveszi az állampolgároktól a közvagyonnal gazdálkodó vállalatok feletti ellenőrzés jogát." - mondta Baltay Levente, a TASZ ügyvédje, aki a felperes jogi képviseletét látja el. (JogiFórum, TASZ)

Következetesebb adatfelhasználást tenne lehetővé és egységes megközelítést teremtene a tagállamok között az a szerdán ismertté vált bizottsági javaslat, amely előírná, hogy a légi fuvarozók az EU-ba be-, illetve onnan kilépő utasok adatairól tájékoztassák az uniós tagállamokat. Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelvre, amely a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem egyik eszköze lehet. A javaslat értelmében a légi fuvarozók kötelesek az Európai Unióba belépő, illetve onnan távozó utasok adatairól tájékoztatást nyújtani az uniós tagállamok számára, a magánélet és a személyes adatok nagyfokú védelme mellett. A Bizottság a javaslatában meghatározza azon közös szabályokat, amelyek alapján az uniós tagállamoknak létre kell hozniuk saját nemzeti PNR-rendszereiket. A testület egyebek között úgy véli: a nemzetközi légi járatok utasainak a fuvarozó helyfoglalási rendszerében rögzített adatait a légi fuvarozóknak továbbítaniuk kellene az érkezés és az indulás helye szerinti tagállam erre kijelölt egységének. A tagállamok a súlyos bűncselekmények és a terrortámadások megelőzése, felderítése, kivizsgálása és üldözése céljából elemzik és tárolják az átadott adatokat. Ugyanakkor biztosítani kell a magánélet és a személyes adatok nagyfokú védelmét is. Az utas-nyilvántartási adatállományban szereplő adatok így kizárólag a súlyos bűncselekmények és terrortámadások elleni küzdelemben használhatók fel (szigorú célhoz kötöttség). A tagállamok bűnüldöző hatóságainak az utazást követő egy hónapon belül névtelenné kell tenniük az adatokat, és azok legfeljebb összesen öt évig őrizhetők meg (rövid tárolási időszak). A légi fuvarozók semmilyen körülmények között nem továbbíthatják, illetve a tagállamok nem használhatják fel az olyan különleges adatokat, amelyekből a faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy vallási meggyőződésre lehet következtetni. A tagállamok nem férhetnek hozzá a légi fuvarozók adatbázisaihoz; az adatokat az érintett légi fuvarozók a tagállamok erre irányuló kérését követően küldik meg számukra. A tagállamoknak külön egységeket kell kijelölniük az adatok kezelésével és biztonságos tárolásával kapcsolatos feladatokra, illetve biztosítaniuk kell e kijelölt egységek független felügyeleti (adatvédelmi) hatóság általi ellenőrzését. Világos szabályokat kell bevezetni, amelyek biztosítják az utasok azon jogát, hogy a PNR-adatok gyűjtésével kapcsolatban pontos tájékoztatáshoz jussanak, valamint hogy a saját adataikhoz hozzáférjenek, azokat kiigazítsák vagy töröljék, illetve kártérítésben vagy jogorvoslatban részesüljenek. A javaslatot a Miniszterek Tanácsának és az Európai Parlamentnek is meg kell tárgyalnia, ez akár két évig is eltarthat. (JogiFórum)