A Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtár sorozatának 17. köteteként jelent meg 2015-ben Dr. Grad-Gyenge Anikó "Az audiovizuális archívumok szabályozási kerete - különös tekintettel a médiajogi és szerzői jogi rendelkezésekre" című tanulmánya. A szerző nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy az audiovizuális szerzői művek archiválására vonatkozó hazai, illetve uniós szabályozási rendszert, azok összefüggéseit, vitás pontjait, illetve a területet érintő aktuális kérdéseket egy átfogó, gondolatébresztő és iránymutató tanulmányban tárja az olvasó elé.
Az archiválás céljából történő felhasználások kérdésköre nem új keletű téma a szerzői jogi szakirodalomban, azonban a technika rohamos fejlődése és a fogyasztói szokások átalakulása számos olyan kérdést vetett fel az utóbbi időben, amelyekre a jogalkotás - sem hazai, sem uniós szinten - nem tudott egyelőre választ adni. Rohanó világban élünk, melyben a gyors változásokat gyors reakcióknak kell követnie, a jog világában azonban a gyorsaság önmagában ritkán erény.
A digitális világban egyre hangsúlyosabbá válik a társadalom igénye arra, hogy hozzáférhessen az egyes szerzői művekhez, szomszédos jogi teljesítményekhez, legyenek azok akár a szerzői jog által védettek, akár már a közkincsbe tartozóak. Ennek a társadalmi igénynek a kielégítésében játszhatnak, illetve játszanak pótolhatatlan szerepet az audiovizuális archívumok. Olyan szabályozási környezet kialakítására van szükség, amely a társadalom említett, messzemenően akceptálható igényét, az online felhasználások uralkodóvá válását, a szerzői jogi jogosultak és a felhasználók jogos érdekeit szem előtt tartva egyensúlyt, vagy legalábbis méltányos helyzetet képes biztosítani az egyes szereplők számára. Az archívumok szabályozási területére vetítve a problémát számos alapvető kérdés merül fel, például a szabad felhasználások Infosoc-irányelv által rögzített esetköreinek az uniós tagállamok általi differens implementálásával, a tagállami határokon átívelő jogosítás igényével, vagy épp az árva művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben. A mű hat, látszólag lazán összekapcsolódó fejezetén keresztül a szerző valamennyi releváns kérdésre kitérve, az alapoktól építkezve, biztos kézzel vezeti át az olvasót a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályok útvesztőjén.
Az első két fejezetben a szerző az alapok lefektetését végzi el. A tanulmány első fejezete az archívumok hatályos médiajogi szabályozását mutatja be, részletesen kitérve az MTVA, a Nemzeti Audiovizuális Archívum, valamint a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tevékenységére, az általuk folytatott archiválási tevékenységek sajátosságaira, a rájuk az Mttv.-ben előírt speciális szabályok és a szerzői jogi törvény általánosnak tekinthető szabályai közötti kapcsolatra.
A második fejezetben a szerző a szerzői jog tükrén át vizsgálja meg tüzetesen az archívumok szabályozási környezetét, vizsgálatát kiterjesztve a nemzetközi és az uniós jogszabályokra is. A szabályozási keretet Grad-Gyenge Anikó négy pillérre állítva mutatja be, az Szjt. négy szabad felhasználási esetének elemzésével, melyek a következők: az általános archiválás, a speciális archiválás, a hagyományos hozzáférhetővé tétel és az új típusú hozzáférhetővé tétel. Valamennyi pillér vonatkozásában a kedvezményezettek körével, a szabad felhasználással korlátozott szerzői jogokkal, a hozzáférés lehetséges helyével, és a kizárólagos jog alól kivett művekkel és egyéb teljesítményekkel kapcsolatos kérdések kerülnek bemutatásra.
A harmadik fejezet az audiovizuális árva művek felhasználásával kapcsolatban felmerülő problémákat elemzi. Az árva művek szabályozásnak jelentőségét jól mutatja, hogy az Európai Unió az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól külön irányelvet fogadott el, ez volt a 2012/28/EU irányelv. A szerző e fejezetben - többek között - körüljárja a művek elárvulását elősegítő tényezőket, az árvamű-kutatás jelenlegi rendszerét - külön kitérve a szomszédos jogi jogosultakra való kiterjesztés folyamatára - a felhasználás hatósági engedélyezésének eljárási szabályait és visszásságait, az árva művek szabad felhasználására vonatkozó rendelkezéseket, nagy hangsúlyt fektetve a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával kapcsolatos nehézségekre.
A negyedik fejezetben a jelenleg zajló uniós szerzői jogi reformfolyamat kerül górcső alá, természetesen leszűkítve a téma szempontjából releváns javaslatokra. Olyan témák kerülnek ismertetésre, mint a szerzői jog amúgy sem unalmas világát nemrég felkavaró Reda-jelentés, az Unió stratégiai és konkrét cselekvési programjai, a szerzői jog territorialitásából fakadó problémák értékelése, vagy a külön alfejezetben bemutatott out of commerce művekre vonatkozó szabályozás. Ugyan a kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek felhasználásai engedélyezésének szabályozási keretet adó OOC rendszer - az erre irányuló tervek ellenére - Magyarországon nem kerül bevezetésre, a fejezet e témakörben tett megállapításainak aktualitását továbbra is indokolja az ilyen művek felhasználására vonatkozó engedélyezési szabályok harmonizálására irányuló uniós, illetve - a Jedlik-tervben is megnyilvánuló - hazai jogalkotói szándék.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
