A november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény, szakítva a közel két évtizedes gyakorlattal, teljesen új alapokra helyezi az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések elbírálását. Jelen értekezés ennek főszabályait mutatja be.
A bírálat három - időben és jogi értelemben is - jól elkülöníthető szakaszból, az előzetes vizsgálatból, az értékelésből és az utólagos igazolásból áll. Az elbírálást tagoló fázisok - főszabály szerint - nem cserélhetőek fel, kötelező bírálati sorrendet képeznek, de ugyanakkor szoros egységet alkotva követik egymást. Az ajánlatkérő kizárólag akkor léphet a következő fázisba, ha az előzőt közbenső döntésével lezárta. A három szakasz, ha más-más formában és hangsúlyokkal, de lényegét tekintve az egy és a két szakaszból álló, valamint a nyílt, meghívásos és a tárgyalásos közbeszerzési eljárásokban is megjelenik. A törvény a rendszer rugalmasságát erősítve, valamint a közpénzfelhasználó mozgásterét növelve, számos kivételt enged a törvényben megjelenő főszabály szerinti bírálati folyamattól.
Az ajánlatkérő a bírálat első szakaszában előzetes ellenőrzési kötelezettsége keretében az ajánlattevők által benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentum alapján azt vizsgálja, hogy az ajánlattevő megfelel-e az előírt alkalmassági követelményeknek, valamint fennáll-e valamelyik kizáró ok. Az ajánlattevőknek ebben a jogszabályon alapuló dokumentumban kell - további igazolások és nyilatkozatok benyújtása nélkül - részletesen nyilatkozni arról, hogy megfelelnek-e az alkalmassági követelményeknek, velük szemben kizáró okok fennállnak-e. Az új jogi szabályozás e tekintetben erős formakényszert hozott létre, mert a nem az előírt formanyomtatványban történő nyilatkozattétel közbeszerzési jogi szempontból hibás, melyet ha a hiánypótlás keretében sem orvosolnak, az ajánlat érvénytelen, függetlenül attól, hogy egyéb nyilatkozatokból és iratokból az alkalmasság és a kizáró okok hiánya ténylegesen megállapítható-e.
Az ajánlatkérőnek már a bírálat első szakaszában ellenőriznie kell azokat az - ingyenesen elérhető - elektronikus adatbázisokat, melyek az adott kizáró okokkal kapcsolatban tartalmaznak releváns információkat. Az ellenőrzési kötelezettség már nemcsak a hazai, hanem a nem magyarországi letelepedésű ajánlattevők esetén a letelepedés szerinti országok elektronikus adatbázisaira is kiterjed, mely a jogalkalmazás során kétségtelenül az ajánlatkérők adminisztrációs terheinek növekedését fogja okozni.
Az ajánlatkérőnek ugyanakkor nem kizárólag az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, hanem minden más, a felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumban előírt tartalmi követelményeknek való megfelelést is vizsgálnia kell. Ebben a szakaszban történik a szakmai ajánlat, az árazott költségvetés vagy egyéb, az ajánlatkérő által megkövetelt irat ellenőrzése is.
Az ajánlatkérő a bírálatnak ezen önálló szakaszában több bírálati cselekményt is köteles elvégezni. Amennyiben hiányosságot észlel, hiánypótlást kell elrendelnie, szükség esetén a nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében felvilágosítást kell kérnie, valamint köteles az észlelt számítási hibák javítására. Amennyiben az ajánlatban megjelenő ellenszolgáltatást aránytalanul alacsonynak értékeli, vagy egyéb aránytalan vállalást észlel, ebben a fázisban köteles indokolást kérni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
