A közeljövőben új ingatlan-beruházásokkal kapcsolatos jogviták jelentős része a víziközművek kapacitáshiányával lesznek kapcsolatosak. A kapacitáshiányon enyhíthet, hogy egy 2023-as törvénymódosítás lehetővé tette a víziközmű-fejlesztési kvóták átruházását. A jelen munka a víziközmű- fejlesztési kvóta, mint átruházható vagyon értékű jog sajátosságait igyekszik körbejárni.
In the near future, a significant part of legal disputes related to new real estate investments will be related to the lack of capacity of water utilities. The lack of capacity can be alleviated by the fact that a 2023 amendment to the law allowed the transfer of water utility development quotas. The present work tries to explore the specifics of the water utility development quota as a transferable property right.
A költségmegtérülés elvének megfelelő vízdíjak elfogadásának hiányában, és a települési önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek drasztikus csökkenése miatt, a víziközmű-szolgáltatásban ma az egyik legnagyobb probléma a kapacitáshiány, ami elsősorban éppen az ingatlanforgalommal és az ingatlanfejlesztésekkel leginkább érintett fővárosi agglomerációban (a továbbiakban: Agglomeráció) jelentkezik.
Az elkövetkező években az új ingatlanberuházásokkal kapcsolatos leggyakoribb jogviták egyike vélhetően éppen a víziközmű-kapacitások rendelkezésre állása lesz ezen régióban, melyekben az egyik legfontosabb szerepet a víziközmű-fejlesztési hozzájárulások átruházhatóságának kérdésköre fogja játszani. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényt (a továbbiakban: Vksztv.) 2023. június 10-i hatállyal módosította a 2023. évi XVII. törvény[1] (a továbbiakban: Módosítás), amely jelentős újdonságokat iktatott be a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás intézményének részletesebb szabályozásával, és annak átruházható vagyoni értékű jogként történő meghatározásával.
Az alábbi munkában röviden igyekszem áttekinteni a jogintézmény lényegét, illetve a Módosítás kapcsán ezen a területen bekövetkezett változásokat, és az abból eredő esetleges jogi problémákat.
Mielőtt részeletesen taglalnám a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás (a továbbiakban: VKFH), mint vagyoni értékű jog természetét, és átruházhatóságának kérdését, vegyünk egy egyszerűbb körülírást:
Mi ennek a jogintézménynek a lényege? Egyszerűn megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy arra a víziközmű rendszerre, amelyhez a felhasználó éppen csatlakozni akar, az azon víziközmű-rendszeren éppen víziközmű-szolgáltatást végző cégnek (továbbiakban úgyis, mint a Szolgáltató) készítenie kell egy hosszú távú fejlesztési tervet úgynevezett "gördülő fejlesztési tervet"[2], amely tartalmazza, hogy milyen felújítási és pótlási népszerűen: rekonstrukciós munkákat kell végrehajtania a jövőben. Ezeknek, a felhasználók által igényelt fejlesztési költségeknek az arányos része a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás.
Rögtön ezen a ponton érdemes egy rövid elhatárolást végeznünk a VKFH és a "közművesítési hozzájárulás" között. A köznyelvben ugyanis a közművesítési hozzájárulást előszeretettel nevezik "hálózat fejlesztési hozzájárulásnak" is, ez az elnevezés pedig gyakran ad okot félreértésre, különösen, ha azt a víziközmű-fejlesztés kapcsán róják ki. Az egyértelmű elhatárolás kedvéért álljon itt egy táblázat, arról hogyan lehet világosan megkülönböztetni a két jogintézményt.
| Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás (VKFH) | Közművesítési hozzájárulás | |
| Mi a jogszabályi alapja? | 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) VII. fejezet 21. pont (69-72. §) | 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Éptv.) 28. §-a |
| Ki szedi be? | kizárólag az adott szolgáltatási területen engedélyes víziközmű szolgáltató cég a saját nevében | helyi önkormányzat szedi be (függetlenül a Szolgáltatótól) |
| Milyen időszakra vonatkozik? | mindig a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozik (a jövőre) | Már végrehajtott fejlesztések "áthárítása" (a múlt) |
| Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás (VKFH) | Közművesítési hozzájárulás | |
| Ki köteles megfizetni? | kizárólag a nem lakossági felhasználónak kell megfizetni (Vksztv. 2. § kivétel: ingatlan továbbértékesítésével foglalkozó nem lakossági felhasználó új bekötés esetén) kivétel: Vksztv. 55/H. § (1) aki csak 32 mm átmérőjű ivóvíz, és 160 mm szennyvíz bekötést kér (de csak új bekötés létesítése esetén!) | mindenki, aki a településen ingatlannal rendelkezik, és rá kíván csatlakozni a víziközmű hálózatra |
| Kinek NEM kell befizetni? | lakossági felhasználónak (társasház, és lakásszövetkezet is az), helyi önkormányzat és annak intézményei, központi költségvetési szerv és annak intézményei, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, bármilyen intézmény, feltéve hogy nem profit orientált, közfeladatot lát el, és normatív állami támogatásban részesül | (Ha a beruházás nem valósult meg, akkor senkinek nem kell fizetni) |
| Milyen esetekben kell megfizetni? | - új bekötés - kapacitásért (ha korábban már volt itt bekötés) - felhasználó által igényelt minőségjavításért | Csak az első csatlakozáskor kell fizetni (ha később eladják az ingatlant ez nem számít, esetleg a vételárban számításba lehet venni) |
| Ki határozza meg a mértékét? | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke (2011-óta nincs kihirdetve, ezért a 2011-ben hatályban volt érvényes) | A képviselő-testület határozza meg |
| Lehet ettől függővé tenni a szolgáltatást? | Igen, ha elmulasztják megfizetni, akkor ki is zárható a szolgáltatásból | Nem, mert semmi köze az üzemeltetéshez |
| Milyen szolgáltatásokra vonatkozik? | ivóvíz, - szennyvíz külön-külön | nincs különválasztva |
| Átruházható-e? | Igen, korlátozott mértékben | nem ruházható át |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
