A Miskolci Egyetemen 2022-ben indult állatvédelmi szakjogász képzésre írt szakdolgozatom kutatási területe: A jegyző előtti állatvédelmi eljárás megindításának kérdései. Egyetlen cikkbe lehetetlen összefoglalni a teljes tartalmat, azonban van mód arra, hogy egy cikksorozatban folytatólagosan jelenjenek meg az egyes fejezetek. Jelen cikk a sorozat nyitánya, célja a jegyző mint eljáró hatóság pozicionálása az eljárásban.
A sorozatban az alábbi területek kerülnek majd górcső alá:
1. A jegyző mint eljáró hatóság
1.1. A jegyző mint állatvédelmi eljárásban illetékes hatóság
1.2. A jegyző mint állatvédelmi eljárásban hatáskörrel rendelkező hatóság
1.3. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, a kizárás kérdése, a hatásköri vita
2. Az állattartó
2.1. Az állattartó mint az állat tulajdonosa
2.2. Az állat feletti tulajdonjog megszerzése
2.2.1. Eredeti szerzésmódok
2.2.2. Származékos szerzésmódok
2.3. Az állattartó mint az állat vagy az állatállomány gondozója, felügyelője
2.4. Az állattartó mint az állatvédelmi eljárás ügyfele
2.5. Az állattartó ügyfél mint természetes személy
2.6. Az állattartó ügyfél mint nem természetes személy
2.7. A jogutódlás kérdése az állattartói pozícióban
3. A bejelentő
3.1. A bejelentő védelme
3.2. A jogutódlás kérdése a bejelentő pozíciójában
3.3. A jegyző előtti állatvédelmi bejelentések buktatói
Az állatvédelmi eljárás célja az állat tartásának ellenőrzése, az állat tartásával kapcsolatosan esetlegesen elkövetett állattartói jogszabálysértés feltárása, szükség esetén pedig intézkedésre kötelező, illetve szankcionáló döntés meghozatala.
Alapesetben az eljárás egyetlen ügyfele a kötelezett, aki nem más, mint az állattartó. Ha az állat érdekeinek, vagy a társadalom állatvédelemhez fűződő érdekeinek szemszögéből vizsgáljuk az eljárást, akkor úgy tűnik, a közigazgatási libikóka egyik végpontjában az állattartó, a másik végpontjában pedig a hatóság törekszik a saját álláspontjára - a hatóság esetén a jogszabályok betartására - helyezni a súlyt.
Módosulnak a "játékosok" és azok szerepköre abban az esetben, ha civil szervezet teszi a bejelentést, miután az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) ügyféli jogosultságot biztosít a civil szervezet részére. A civil szervezet bejelentésével induló állatvédelmi ügyekben a libikóka egyik végén továbbra is az állattartó ül, a másik végére azonban az ügyfél bejelentő civil szervezet kerül, a hatóság feladata pedig az, hogy azon a ponton állítsa meg a libikóka mozgását, amely pontban teljesül az állat jólléte, illetve érvényesül a társadalom állatvédelemhez fűződő érdeke anélkül, hogy az állattartót túlzott szankció sújtaná. A "libikókázás játékkönyve" az állatvédelem keretszabálya: az Ávt., amelyet az állatvédelmi rendeletek egészítenek ki. A jegyző előtti eljárás eljárásjogi alapjogszabálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.).
Az Ákr. 99. §-a alapján "a hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését." A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint a hatósági ellenőrzést megelőzheti bejelentés, ez azonban nem szükségszerű.
Jelen kutatás célja azon eljárásjogi kérdések feltárása, amelyek akkor merülnek fel, amikor az állattartás ellenőrzését lakossági bejelentés előzi meg. E területen még nem rendelkezünk széles körű szakirodalommal. A jogásztársadalom feladata, hogy az általános közigazgatási szabályozás állatvédelmi eljárásokra szabásával a közigazgatásban szerzett gyakorlati tudásra is alapozva utat keressen, utat mutasson a jogalkalmazó számára.
A jelenleg hatályos Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) szerint "a jegyző dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben".[1]
Az Ákr. alapján "a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén vagy kijelölés alapján köteles eljárni."[2]
Az adott ügyben tehát a jegyző akkor jár el, ha rendelkezik illetékességgel és hatáskörrel, viszont ha rendelkezik az adott ügyre illetékességgel és hatáskörrel, akkor köteles eljárni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
