A fenntartható vállalatirányítás mint jogszabályi kötelezettség újdonság a magyar jogrendszerben. A szabályozásból megállapítható, hogy a jogalkotó elsősorban a klasszikus értelemben vett nagyvállalkozásokkal szemben kívánt előírni olyan környezetvédelmi, társadalmi, illetve irányítási kötelezettségeket, amelyek elősegítik, hogy a működésével sok ember életét jelentősen befolyásolni, a környezetre jelentős hatást gyakorolni képes gazdálkodó szervezetek tekintettel legyenek a fenntartható működésre. A szerző jelen tanulmányban azt vizsgálta, hogy ezen kötelezettségek érvényesülhetnek-e a sportvállalkozásokra, és ha igen, azok a sporttevékenység sajátos jellege miatt eltérően érvényesülnek-e a klasszikus gazdasági tevékenységet folytató nagyvállalkozásoknál várhatóakhoz képest.
Sustainable corporate governance as a legal obligation is new in the Hungarian legal system. The legislation shows that the legislator intended to impose environmental, social and governance obligations primarily on large undertakings in the classical sense, in order to ensure that economic entities which have a significant impact on the lives of many people and a significant impact on the environment are subject to sustainable operation. In the present study, the author has examined whether these obligations could apply to sport enterprises and, if so, whether, given the specific nature of sporting activities, they apply differently from those expected of large enterprises engaged in traditional economic activities.
Nachhaltige Unternehmensführung als rechtliche Verpflichtung ist neu im ungarischen Rechtssystem. Die Gesetzgebung zeigt, dass der Gesetzgeber beabsichtigte, Umwelt-, Sozial- und Governance-Verpflichtungen in erster Linie großen Unternehmen im klassischen Sinne aufzuerlegen, um sicherzustellen, dass Wirtschaftseinheiten, die einen bedeutenden Einfluss auf das Leben vieler Menschen und eine bedeutende Auswirkung auf die Umwelt haben, einem nachhaltigen Betrieb unterliegen. In der vorliegenden Studie hat der Autor untersucht, ob diese Verpflichtungen auch für Sportunternehmen gelten könnten, und wenn ja, ob sie angesichts der besonderen Art der sportlichen Aktivitäten anders gelten als die Verpflichtungen, die von großen Unternehmen erwartet werden, die in traditionellen wirtschaftlichen Aktivitäten tätig sind.
A sport, különösen a látványcsapatsportok mind a világon, mind Magyarországon a társadalom széles körének figyelmét vonzza. Kijelenthető, hogy a XXI. századra nemcsak közösségteremtő és -formáló, hanem egy alulról, önszerveződő alapon működő nagy tömegeket megmozgató, a szórakoztatóipar szerves részét képező, részben üzleti tevékenységről beszélhetünk. A sportnak éppen ez a tulajdonsága az, amely lehetőséget ad arra, hogy egyes újdonságokat minden társadalmi réteg tagjai körében népszerűsítsen.
Bár a fenntarthatóság kérdésköre nem teljesen új keletű, a közelmúltban a területet érintő, nagymértékű jogfejlődés volt tapasztalható, mind nemzetközi, mind nemzeti szinten. Ebből kifolyólag álláspontom szerint lehet újdonságként tekinteni rá. 2022 decemberében az Európai Parlament és a Tanács kiadta a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464 irányelvet (a továbbiakban: CSRD-irányelv), amelynek nyomán 2023 decemberében az Országgyűlés megalkotta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényt (a továbbiakban: ESG tv.), amely néhány § kivételével 2024. január 1. napján lépett hatályba, ezzel "Törvényi kötelezettséggé téve a fenntarthatóságot".[1] Az ESG tv.-nek két ütemben jelen-
- 38/39 -
tek meg végrehajtási rendeletei, így 2024 augusztusára az "új jogterület" részletszabályokkal is gazdagodott.
Az ESG célja a fenntarthatóság megvalósítása, a jogfejlesztés pedig ennek csupán az egyik eszköze lehet. A sport fentiekben ismertetett "tömegvonzó" tulajdonsága kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy erre a társadalom széles körének figyelmét felhívja. Tekintettel arra, hogy a fenntarthatóság mindenki közös társadalmi érdeke, így álláspontom szerint az ESG tv. hatálya alá tartozó, Magyarországon működő sportszervezetek ESG-vel kapcsolatos példamutató magatartása jelentősen előremozdíthatja ennek az érdeknek, pontosabban a megvalósításának mindennapi élet részévé tételét.
A jelen tanulmány azt hivatott vizsgálni, hogy a jelenlegi ESG tárgyú jogszabályok által meghatározott kötelezettségek az egyes hivatásos sportolókra, illetve a foglalkoztatásukra vonatkozó - jogi és a felek megállapodása által kialakított - szabályozásra kihat-e, illetve a fenntarthatóság megvalósítása érdekében szükséges-e jogfejlesztés ezen a területen.
Az ESG tv. hatálybalépését követően, 2024 nyarának végén kihirdették a részletszabályokat tartalmazó rendeleteket is. Ennek keretében született meg az ESG-tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályairól szóló 244/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet); az ESG-tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről szóló 29/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet1); az ESG-tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG-tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról szóló 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet2); az ESG-tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG-tanácsadók nyilvántartásáról szóló 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: ESG tanácsadókról szóló SZTFH rendelet); az ESG-beszámolók, az ESG-minősítők és az ESG-szoftverek nyilvántartásáról szóló 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: ESG nyilvántartásokról szóló SZTFH rendelet); és a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: ESG Vhr.).
Az ESG tv. tehát hat rendeletet kapott, amelyek közül - már a címükből is jól látható, hogy - az ESG tanácsadók képzésére, akkreditálásuk követelményrendszerére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozik a legtöbb részletszabály. A jogalkotó ennek a tárgykörnek négy rendeletet szentelt. Emellett külön rendeletet kapott az ESG-tanácsadóktól különböző ESG-közreműködők,[2] illetve az ESG-szoftverek nyilvántartásának szabályozása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
