Előadásomban a szociológia és a jogtudomány kapcsolatairól szeretnék szólni. Vannak-e közös vonásaik, főleg azonban, hogy mi az, ami őket egymástól elválasztja? A két tudományt a címben tulajdonképpen fordított sorrendben kellett volna említenem, mert a jognak járna az első hely mind anszienitására, mind pedig rangjára, társadalmi jelentőségére tekintettel. Azonban éppen nekem, aki a szociológiában és a szociológiából élek, egyrészt ugyan el kell ismernem a jogtudomány aránytalanul nagyobb fontosságát, másrészt viszont előadásomban mégis az első helyen említem a szociológiát, és kimondatlanul is oda is gondolom, egész egyszerűen azért, mert szociológusként töltöttem el eddig legalább 37 évet, szociológusként gondolkozom, szociológusi távlatból nézem - amikor nézem - a két tudomány viszonyát, még ha ma itt az arányok tartására törekszem is. Mert az ezen az egyetemen nyert jogászi kiképzésem befejeződésével megszűnt minden kapcsolatom a jogászi munkával; sajnos azt követően sohasem dolgoztam jogi, még kevésbé jogtudományi vonalon. Ezért bár időnként elhitetem magammal, hogy a jogászi gondolkodás sem idegen tőlem (és ilyesmit olykor másoktól is hallok), szociológusként gondolkozom és dolgozom. Ha tehát most megkísérlem, hogy szociológia és jogtudomány egymással kapcsolatos viszonyáról szóljak, ezt csakis szociológusi illetékességem alapján teszem. Bár a jogtudományt igen nagyra becsülöm, előadásomban valószínűleg lesznek jogászi szempontból inkompetensnek, helyt nem állónak minősítendő dolgok.
A következő kérdésekről szeretnék beszélni: (1) Szociológia és jogtudomány - közös vonások és különbözőségek. (2) A két tudomány kifejlődésének történetéről általában. (3) Jogászok nemzetközi hatása a szociológiára. (4) Jogászok és a magyar szociológia. (5) Jogi elemek egy szociológus munkájában.
A két tudomány közös volta abból fakad, hogy más tudományoktól eltérően mindkettő végső soron a társadalom, egy társadalom egészével, annak működésével és mozgásaival foglalkozik valamennyi összefüggésében és e tekintetben ma is mindkettő szinte társadalmi scientia universalis szerepét játssza. E közösségből fakadnak a két tudomány közötti összefüggések és átfedések, a különbözőségek azonban jelentősebbek.
A jog két legfontosabb kritériuma ugyanis - e helyen közismert dolgokat mondok -: 1. A jognak jogszabály (törvény, rendelet) vagy szokásjog formájában kell alakot öltenie, tehát pozitívnak kell lennie. 2. A jognak értékelőnek és követelőnek, azaz normatívnak kell lennie (ezen kívül szociálisnak és általánosnak).
Ezzel a korai és klasszikus szociológiában a törvényszerűség fogalma hasonlítható össze. Tudományom jelesei azt állították, hogy a társadalmat a haladás és az evolúció, a tudomány és technika fejlődése tör-
- 265/266 -
vényszerűen viszi mindig előrébb egy boldog állapot felé. A leghatékonyabb ilyen - magát szociológiának is tartó - eszmerendszer a marxizmus-leninizmus volt, mely szerint az alépítmény, a gazdasági fejlődés vezeti az egész világot előre, élesen ellentétben minden hagyományos jogrenddel. Az újabb szociológia ugyan kibontakozott egy ilyen jellegű törvényszerűségekben való gondolkozásból, a jogot azonban változatlanul nem becsüli túl sokra. A szociológia nagy és kisebb társadalmak és csoportok, szervezetek, intézmények viselkedésével és cselekedeteivel, mozgásukkal és konfliktusaival foglalkozik, a társadalmi tényeket - Durkheim faits sociauxit - vizsgálja. Az észlelt társadalmi rendnek - rendszernek - elsősorban és főként ténybeli, empirikus mibenlétét figyeli, általában függetlenül attól, hogy ez a rend vagy rendszer működésében megfelel-e a jogrend előírásainak vagy sem. A társadalom úgymond öntörvényű, azaz a jogi utasításoktól függetlenül, sőt, sok esetben, emezek ellenében működik ("a" társadalom "az elnyomó jog ellen").
Jellemző a két tudomány különbözőségére a normatív, a norma fogalom eltérő jelentése.
A jog mint normatív rend, a jogrend számára elsőrendűen az a fontos, mennyiben felelnek meg a jog általánosan kötelező normatív előírásainak a jogalanyok magatartása és cselekedetei. (A kulcskérdés itt a jogalanyok magánjogi és büntetőjogi felelőssége, míg a szociológiában e fogalmak vajmi ritkán fordulnak elő) A szociológiai normákat viszont a mindenkori társadalmi környezet sőt esetleg a közvetlen interakciós partnerek hozzák létre, de például Durkheimnél a normálisnak még ennyi köze sincsen joghoz, mert a Les règles de la méthode sociologique szerint a tények és jelenségek vagy normálisak, azaz gyakori előfordulásúak vagy patologikusak, morbidak. Szerinte a bűnözés minden társadalomban normális, mert gyakori előfordulású. Ez tökéletesen ellentétes a jog norma-normális fogalmával, ahol valamely magatartás még nem lesz norma szerinti amiatt, hogy átlagos.
A szociológia ezzel szemben a kriminalitásért előszeretettel a társadalomra, annak állapotára hárítja a felelősséget. Azaz az empirikus vagy kvázi-empirikus szociológia szerint egyének és csoportok magatartásainak és cselekedeteinek realitása teszi ki a társadalom törvényszerűségeit, nem pedig az ami a jog szempontjából lényeges, vagyis a jogi törvények mikénti betartása. Jellemző a szociológiai deviáns kifejezés jelentése. Ami a szociológiában deviáns, azaz elhajló cselekvésnek vagy magatartásnak minősül, az központi kategória ugyan, ezen túl azonban csak szociológiai klasszifikáció, amelyhez tartozás nem feltétlenül von negatív szankciót maga után. Ugyanez azonban a jogrend szerint jogellenes, illetve törvényszegő és jogi szankciót vált ki.
A szociológia kvázi-empirikus jellegét a jog normativitásától még egy lényeges tényező különbözteti meg. A jogtudományban fontos megkülönböztetés az egyes jogrendek, vagy jogi iskolák besorolása végső jellegük és forrásuk szerint, és ez tudományos vitáknak is tárgya. Így megkülönböztetnek például isteni jogot, természetjogot, pozitív jogot, emberi jogokat. - Ez a szociológiában nem téma, itt a "jó társadalom"-ról folynak meglehetősen diffúz viták.
Jellemző a jogszociológia felfogása a jogról, mert a szociológiának ez az ága is empirikusan és nem dogmatikus-normatív oldaláról vizsgálja a társadalmi magatartást befolyásoló normatív szankció-mechanizmusokat. Foglalkozik a pozitív jogrendnek az egyéb társadalmi szabályokhoz, szokásokhoz való viszonyával. A jogszociológia szerint a pozitív jog csak egy kis része a társadalmi élet rendező mechanizmusának. Dinamikus vonatkozásban pedig a jogszociológia tárgya a társadalmi változások és a jognak ezekkel kapcsolatos keletkezési feltételei valamint romlása.
A szociológiában a joggal ellentétben nem vagy alig foglalkoznak a nemzettel és az államok közötti társas kapcsolatokkal. Léteznek viszont utópisztikus elképzelések az emberről és egy idealizált és így jog nélküli jövő társadalomról. Ugyancsak folyik a szociológiában az úgynevezett posztmodern társadalmi, tudományos és kulturális jelenségek kutatásának vizsgálata, sőt egy alig definiálható posztmodern korról is szó van, ugyanakkor a jogban tudomásom szerint ilyesmivel nem foglalkoznak. Valószínűleg azért nem, mert a jognak e téren eddig nincsenek normatív feladatai, és ki tudja, lesznek-e valaha.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
