2010 marked the opening of a new chapter inthe more than 120 years history of the Hungarian order for payment procedure. Breaking with the Hungarian traditions, the notaries became competent to carry out these procedures instead of courts. The Hungarian Chamber of Civil Law Notaries established an accessible web-based computerised system for support of procedures. The registration of requests, the assignment of cases to notaries and the administrative handling of cases are carried out through this electronic network. The legislator's aims when modified the regulation of this legal instrument was to reduce the duration of order for payment procedures and the workload of courts. In this paper I give an overview of the content of order for payment requests and of the practical experience of the notaries in connection with the examination of requests.
Az Országgyűlés a 2009. június 15-én fogadta el a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényt,[1] ami alapján 2010. június 1-jétől közjegyző hatáskörébe kerültek - a korábban bírósági hatáskörbe tartozó - a fizetési meghagyásos eljárások. Ezzel összefüggésben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara[2] létrehozott egy interneten elérhető, egységes számítástechnikai rendszert.[3] Ezen keresztül történik a kérelmek iktatása, az ügyeknek az eljáró közjegyzőkhöz való kiosztása, az ügyek elintézése.[4] A korábbi szabályozás reformjánál a jogalkotó elsősorban arra törekedett, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban is alkalmazni lehessen különböző modern technikai eszközöket, és ki lehessen aknázni azok lehetséges előnyeit. Az elektronikus ügyintézéssel ugyanis - az elvárások szerint - az eljárások időtartama csökkenhet, illetve a mérséklődhet az eljárásoknál a bírók igénybe vételének mértéke is.[5] Az új rendszer bevezetésével kapcsolatban a szakma képviselői általában üdvözölték a modern technikai vívmányok alkalmazására való törekvést, ugyanakkor a törvényt helyenként kritikával fogadták. A törvény ellenzői általában azzal érveltek, hogy a fizetési meghagyásos eljárás Magyarországon, sőt más európai államokban is[6] hagyományosan bírósági hatáskörbe tartozik,[7] illetve alkotmányossági kérdések is felmerültek a közjegyzői eljárási lehetőség bevezetésével kapcsolatban.[8] Azt gondolom, hogy a fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe telepítésével az igényérvényesítők helyzete nem romlott, ugyanakkor az eljárás a korábbinál is gyorsabbá vált. Kétségtelen, a MOKK rendszerének bevezetése új fejezetet nyitott a jogintézmény több mint százhúsz éves magyarországi történetében.[9] Az eljárások közjegyzői hatáskörbe utalása óta eltelt öt év elég hosszú időnek tűnik ahhoz, hogy a tapasztalatokat összesítsük és kiértékeljük. Tanulmányom célja, hogy bemutassam a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek közjegyzői vizsgálata során szerzett legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat.
Az Fmhtv. 1. §-a kimondja, hogy a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozik azzal, hogy minden közjegyző hatásköre azonos. A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye illetékesség kikötésének, a közjegyző az ország egész területére illetékes.[10] Tehát a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet bármelyik közjegyzőnél be lehet nyújtani.[11] Az egyes közjegyzői irodák leterheltségében jelentős különbségek fordulhatnak elő. E különbségek csökkentése értekében az Fmhtv. részletesen szabályozza az ügyelosztást annak érdekében, hogy "az egyébként csekélyebb forgalmú vidéki irodák fenntarthatósága is biztosított legyen."[12] Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan történik a közjegyzők között - a mentesítési időszakot kivéve - egyenlő arányban. A mentesítési időszakra vonatkozó szabályok alapján a közjegyzők a MOKK elnökétől írásban kérheti, hogy az általa megjelölt időszakra mentesítse a fizetési meghagyásos eljárásban való közreműködés alól. Ha a jogosult papír alapú beadványon vagy szóban kezdeményezi az eljárást, a továbbiakban az adott közjegyző jár el az ügyben. Ám ha egy adott közjegyzőhöz aránytalanul sok ilyen kérelem érkezik be, a MOKK elnökének intézkedése alapján lehetőség nyílik az ügyek újraelosztására.[13]
Ahogy arra az előző részben utaltam, a fizetési meghagyásos eljárás beadványai szóban, írásban és elektronikus úton egyaránt előterjeszthetők. A szóban vagy papír alapon kezdeményezett eljárásokat a jogosult bármely közjegyzőnél előterjesztheti. A jogi képviselővel rendelkező fél, és a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az egyéni cég beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha az Fmhtv. 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol.[14] Itt szeretném felhívni a figyelmet arra a viszonylag gyakori hibára, hogy a jogi képviselők - például a kötelezett képviseletét ellátva - a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásukat ugyan elektronikus úton nyújtják be, ám meghatalmazásukat papír alapon, postai úton megküldve csatolják. Ezzel szemben elektronikus úton benyújtott beadványban kellene nyilatkozniuk arról, hogy a kötelezettől érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkeznek. A következő részben azt követem végig, mit vizsgálnak a közjegyzők, amikor elektronikus úton beérkeznek hozzájuk a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek, illetve igyekszem felhívni a figyelmet a kérelem kitöltésekor elkövetett leggyakoribb hibákra. Első lépésben a közjegyzőnek a kérelmet elektronikusan benyújtó fél aláírásának érvényességét kell ellenőriznie, majd megvizsgálni, hogy a fél feltüntette-e nevét és adatait a kérelmen. Ezek után a közjegyző elsősorban alaki szempontból tekinti át a kérelmet. Azt vizsgálja, hogy nincs-e benne olyan hiányosság, melynek kapcsán hiánypótlásra kellene felhívni a kérelmezőt, vagy éppen hivatalból el kellene utasítani a kérelmet, illetőleg nincs-e helye a kérelem esetleges áttételének. A kérelem vizsgálata alapvetően formális, tehát csak arra terjedhet ki, hogy teljesültek-e a kérelemmel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feltételek. Azonban a közjegyző nem vizsgálhatja a kérelem alaposságát, azaz még a nyilvánvalóan alaptalan, de formailag kifogástalan kérelmek alapján is ki kell bocsátani a fizetési meghagyást.[15] A továbbiakban rovatonként elemzem a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet.
A közjegyző adatait az elektronikusan benyújtott kérelem esetén nem a jogosult, hanem automatikusan a rendszer tölti ki. A kérelmező tölti ki (gyakorlatban pipálja be), vagy épp hagyja üresen azt a jobb felső sarokban található nyilatkozatot, mely szerint a kérelmének nincs előzménye. Előzmény alatt értendő egy korábban már elutasításra került fizetési meghagyás vagy egy költségfeljegyzéses ügy.
Ez után következik a rendszer által automatikusan generált rendelkező rész, amiben a közjegyző a jogosult kérelmére az Fmhtv. 26. § (1) bekezdése alapján meghagyja a kötelezettnek, hogy a kérelemben megjelölt jogosultnak a meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt fizesse meg a "Főkövetelés" rovatban a "követelés összege kamat és költségek nélkül" mezőben megjelölt összegű és a "Pénznem" mezőben a Magyar Nemzeti Bank által rendszeresített kóddal megjelölt pénznemű pénzösszeget, a "Kamat" rovatban megjelölt kamatot és az "Eljárási költségek" rovatban megjelölt költségeket.
E rovat tartalmazza a jogosult/ak és a kötelezett/ek illetve azok képviselőinek adatait, eljárásbeli állásukat, képviseletük típusát. A jogosult adatainak vizsgálatakor a közjegyzők egyrészt megvizsgálják, hogy az előterjesztő valóban feltüntette-e a teljes nevét. Ennek keretein belül azonban nem kerül sor a jogosult esetében a nyilvántartásban való ellenőrzésre. Másrészt ellenőrizni szükséges a megadott belföldi idézési címet, ami külföldi illetékességű jogosult és/vagy jogosulti képviselő esetén, kötelező jelleggel belföldi idézési címmel rendelkező kézbesítési megbízott megjelölését vonja maga után. Harmadrészt pedig a jogosult személyének vizsgálatakor a közjegyzők ellenőrzik, hogy a személytípus/képviselet típusa rovatot a jogosult megfelelően töltötte-e ki. Előfordulhat, hogy egy eljáráson belül több jogosult szerepel, ez esetben - azok egyetemleges jogosultsága esetén - jelölni kell az egyetemlegesség tényét. Ha a jogosult képviselő útján jár el, kötelezően feltüntetendő a képviselő neve, idézési címe, a képviselet típusa, és természetesen - amennyiben nem törvényes képviselőről van szó - nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik, illetőleg képviseleti jogosultsága az ügyben jogszabály alapján fennáll. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben ügyvédi iroda látja el a jogosult képviseletét, az iroda mellett a beadványt elektronikusan aláíró és benyújtó eljáró ügyvédet személy szerint is fel kell tüntetni a kérelmen. Ha a jogosult társasház, és az annak képviseletét ellátó közös képviselő nem természetes személy (egyéni vállalkozó), hanem cég, mind a közös képviselettel megbízott céget, mind annak ügyvezetőjét meg kell jelölni. A kötelezett adataival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a természetes személyek és jogi személyek esetén is a helyesen megadott név után a legfontosabb, hogy belföldi idézési cím legyen megadva. Belföldi idézési cím alatt természetes személy lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, jogi személy esetén a székhelyét vagy képviseletének helyét értjük. Ez azért számít sarkalatos pontnak a fizetési meghagyás menetében, mert a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki, és papír alapon, postai úton történő kézbesítéssel bocsátja ki azt.[16] A postafiókcím - sem jogi, sem jogi személyiség nélküli szervezet, sem természetes személy esetén - nem fogadható el, figyelemmel arra, hogy az nem azonos a valóságban is fellelhető "valódi", idézési címmel. Természetes személy esetében a lakóhely ugyanis az a cím, ahol a kötelezett életvitelszerűen tartózkodik. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásakor még nem, viszont a végrehajtási kérelem benyújtásakor már kötelező a természetes személy születési adatait és/vagy anyja nevét megadni. Határozottan csökkenti azonban a hibalehetőségek számát (különös tekintettel az azonos nevű, egy háztartásban élő rokonokra) ha már a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem is tartalmazza a kötelezett beazonosításához szükséges személyi adatait. Amennyiben a kötelezett cég, a közjegyzők minden esetben lekérik a cég adatait az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálattól, ellenőrizve, hogy a cég nincs-e felszámolás alatt. Hiszen ez esetben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést már csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Cégek esetében figyelni kell továbbá arra, hogy a cégadatok tökéletesen egyezzenek a nyilvántartásban szereplővel. Ha bármelyik adateltér, a közjegyzők elutasítás terhe mellett hiánypótlási felhívást adnak ki, hiszen a fizetési meghagyásban nincs helye kérelemtől eltérő elrendelésnek. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a közjegyző saját maga egy betűt sem módosíthat a benyújtott kérelmen, ez alól csak a fizetési meghagyás eljárási díjának javítása jelent kivételt. Kiemelendő, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A fentiek alapján tehát nem lehet hivatalos iratot a cég telephelyére, illetve fióktelepére szabályszerűen kézbesíteni, ezért telephely, illetve fióktelep nem jelölhető meg. Kizárólag olyan székhelyet lehet megadni, amely a cégnyilvántartásban szerepel. A MOKK által kiadott hiánypótlási felhívás végzésmintája lehetőséget ad arra, hogy a jogosult - amennyiben tudomása van arról, hogy a kötelezett cég a cégnyilvántartásban szereplő címről új székhelyre költözött, és ennek bejegyzése még nem történt meg - az új székhelyet is megjelölje kérelmén. Tekintettel a nagyszámú "bujkáló", "fantom székhellyel" rendelkező cégekre, amelyek a cégnyilvántartásban szereplő székhelyükön nem ismertek, ez az opció jó lehetőséget kínál a jogosultaknak az idézési cím megadására, hiszen lehetővé teszi a kézbesítést ilyen problémás esetekben is.
E rovat kitöltése nem kötelező, azonban ajánlott, kiváltképp, ha például a felek közti szerződés kiköti, hogy a szerződéskötés helye szerinti bíróság az illetékes, nem pedig az adós címe, székhelye szerinti. A közjegyző ugyanis ezt - iratok hiányában - vizsgálni nem tudja, így minden esetben a jogosult által megadott bíróságra küldi az aktanyomatot. Amennyiben nincs feltüntetve a perré alakulás esetén illetékes bíróság, úgy a Pp. 29-30. § és 40. § szerint dönt az illetékességről.[17]
A jogosult banki adatainak megadása szintén nem kötelező, viszont amennyiben a kötelezettnek teljesítési szándéka van, úgy ezen adatok megadása megkönnyítheti az ügyintézést. Részletfizetési kérelmek engedélyezése kapcsán szokott felmerülni, hogy a kötelezett nem tudja, a közjegyző a végzésében rendelkezni tud arról, hogy a kötelezett a jogosult mely banknál vezetett, milyen számú számlájára teljesítsen.
E rovat tartalmazza a kötelezett/ek nevét felelősségük mértékét, arányát, a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt, az érvényesíteni kívánt jogcímet. Itt kell megadni a jogviszony létrejöttének dátumát, a követelés lejáratának dátumát, a pénznemet, a követelés tőkeösszegét valamint a követelés beazonosításához szükséges adatokat is. Több kötelezett esetén figyelni kell az egyetemleges vagy mögöttes felelősség megjelölésére, ami a tapasztalatok szerint gyakran gondot okoz.A megjegyzés rovatban - a közjegyző munkáját megkönnyítendő, illetve az esetleges hiánypótlásokat elkerülendő - érdemes röviden utalni arra, hogy miből adódik akár az egyetemlegesség, akár a mögöttes felelősség. Például, ha egy korlátolt felelősségű társaság a kötelezett, érdemes megjelölni, annak ügyvezetője mi alapján lesz egyetemlegesen vagy éppen mögöttesen felelős kötelezett. A közjegyző előtt ugyanis - lévén nemperes eljárásról szó - nincs helye bizonyításnak, így - mivel a közjegyző nem rendelkezik a követelés alapjául szolgáló szerződéssel - nem tudhatja, hogy van-e egy kezesi (egyszerű/sortartó vagy épp készfizető) szerződés is a háttérben. E pontnál szükségesnek tartom megemlíteni, hogy addig nem indítható végrehajtás a mögöttes kötelezettel szemben, míg a végrehajtást kérő nem igazolta, hogy az elsődlegesen helytállni köteles kötelezettől behajthatatlan a tartozás. A követelés alapjául szolgáló jogviszony, illetve az érvényesíteni kívánt jogcím kiválasztható az elektronikus rendszerben található, legördülő listából, és ha mégsem találnánk megfelelő megnevezést, akkor az egyéb kategória ad lehetőséget azok pontosítására. A jogviszony létrejöttének dátuma illetve a követelés lejáratának dátuma általában nem vitatott, de itt is rendszeresen fordul elő olyan eset, amikor a jogosult például egy közös költség tartozásnál a jogviszony létrejötte alatt az első késedelembe esés időpontját érti, nem pedig azt a napot, amikor is az ingatlan a kötelezett tulajdonába került. A főkövetelés alatt a követelés tőkeösszegét kell érteni, ideértve az önállóan érvényesített járulékköveteléseket is. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). A díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.[18]A MOKK rendszere a főkövetelés rovatban megjelölt összeg alapján számítja ki az eljárási díj mértékét.[19] Ha a teljes összeg több részkövetelésből áll össze, akkor a részösszegeket külön kódszám alatt kell feltüntetni.
Rendszeresen előfordul például a parkolási díjtartozásból eredő követeléseknél, hogy a kérelem benyújtója a tőkekövetelések között tünteti fel a Belügyminisztérium nyilvántartásban felmerült adatszolgáltatás költségeit és az adminisztrációs költségeket, amivel - ha a főkövetelés rovatban feltüntetett összeg túllépi a minimum 5000-Ft-os eljárási díjalapot - kárt okoz a kötelezettnek. Ez esetben a közjegyzők hiánypótlás keretében hívják fel a jogosultat, hogy javítsa kérelmét.
A követelés beazonosításához szükséges adatok mezőkitöltése is kötelező, ezen rovat üresen hagyása jogi képviselővel eljáró fél esetén érdemi vizsgálat nélküli elutasítást von maga után. A jogosultnak úgy kell megadnia az adatokat, hogy azokból kétséget kizáróan meghatározható legyen, hogy a tartozás pontosan mely időszakra vonatkozóan áll fenn. Úgy a kötelezett, mint - egy esetlegesen perré alakuló eljárásban - a bíró számára is egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, hogy pontosan miből ered a követelés.
E rovat tartalmazza a tőkekövetelés után a jogosultnak járó kamatokat. Viszonylag gyakran előforduló hiba, hogy a kérelmet előterjesztők kitöltik a kamat lejáratára vonatkozó dátumot, tehát a kamat lejárataként azt a dátumot adják meg, amikor a kérelmet benyújtják. Tekintettel arra, hogy a késedelmi kamat kifizetésig jár, ezt a mezőt üresen kellene hagyni. Ez azért fontos, mert a mező - fent kifejtett - téves kitöltése esetén a végrehajtó nem a tényleges behajtásig vagy kifizetésig fogja számolni a kamatot, hanem a jogosult által megadott dátumig, ami akár hónapokkal, évekkel is eltérhet a követelés tényleges beérkezésétől.
Az eljárási költségek rovatban kell megadni az eljárási díjat, ügyvédi díjat és az egyéb felmerült költségeket. A rendszer automatikusan számolja ki a 3%-os, illetve minimum 5.000-Ft-os eljárási díjat, és tájékoztató adatként fel is tünteti azt a kérelem alján. Mint korábban említettem, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nem lehet a kérelemtől eltérően kibocsátani. Ez alól az egyetlen kivételt az eljárási díj képezi. Amennyiben a jogosult magasabb összeget ír be, mint a rendszer által kiszámított, ténylegesen megfizetett díj összege, azt a közjegyzőnek hivatalból javítania kell a helyes összegre. Azonban ha - tévedésből vagy egyéb okból - a kérelmező kisebb összeget jelöl meg, vagy elmulasztja beírni e tételt, a közjegyzőnek úgy kell tekintenie, mintha a jogosultnak csupán a megadott (kisebb) összegre volna igénye, vagy éppen nem is volna igénye e költségek érvényesítésére. Ebben az esetben viszont az az elv érvényesül, hogy a kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.
Az Fmhtv. 20. § (4) bekezdése szerint a kérelemben elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. E rovat ad lehetőséget arra, hogy a jogosult szövegesen leírja, miért tartozik a kötelezett, vagy akár a közjegyző felé jelezze, pontosítsa a tartozás körülményeit.
A kérelmezőnek három nyilatkozatot kell kötelező jelleggel megtenni. E nyilatkozatok hiányában ugyanis nem bocsátható ki a fizetési meghagyás. E három nyilatkozat a következő:
"Kijelentem, a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más közjegyző vagy bíróság előtt eljárás nincs folyamatban és jogerős határozat még nem született."
"Kérem a fizetési meghagyás kibocsátását a fenti adatokkal."
"Tudomásul veszem, hogy a kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel."
Itt lehet kérni továbbá a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését. Ez eljárási költségként érvényesíthető, így értelemszerűen fel kell tüntetni az eljárási költségek rovatban is.
A meghatalmazottnak nyilatkoznia kell arról is, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik, illetve képviseleti jogosultsága az ügyben jogszabály alapján fennáll.
A nyilatkozatokat tartalmazó rovatban van lehetőség utalni több jogosult esetén azok egyetemlegességére is. Itt lehet jelezni, ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel egyidejűleg költségfeljegyzési jog iránti kérelmet, illetve papír alapú mellékleteket is benyújt a jogosult.
Tanulmányomban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek kitöltésének szabályairól, valamit a kérelmek kitöltésével kapcsolatban előforduló leggyakoribb hibákról, hiányosságokról nyújtottam rövid áttekintést. A fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe telepítése a tapasztalatok alapján beváltotta a vele szemben támasztott jogalkotói elvárásokat. Záró gondolataim között egy kritikai észrevételemet szeretném megosztani.
Álláspontom szerint a fizetési meghagyásos eljárás legvitatottabb pontja, hogy a kérelemben mit és milyen mélységig vizsgálhat a közjegyző. A közjegyzőnek ugyanis a szabályozás szerint nincs joga mérlegelni, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet megalapozottnak tartja vagy sem. A meghagyást perakadály híján akkor is ki kell bocsátania, ha álláspontja szerint a kérelem alaptalan,[20] vagy a kérelem tartalma egyértelműen hibás. Azonban ezzel a szabályozási móddal nem értek egyet. A gyakorlati tapasztalatok alapján a kötelezettek számára gyakran komoly nehézséget okoz a fizetési meghagyás értelmezése. Véleményem szerint a jogalkotó túlságosan magas elvárásokat támaszt az általában laikus kötelezettekkel szemben, amikor elvárja, hogy a fizetési meghagyásban szereplő esetleges hibákat észrevegyék és ellentmondással éljenek. Álláspontom szerint nagyban hozzájárulna a fizetési meghagyások megalapozottságához, ha a közjegyzők - meghatározott szűk körben - a kérelmek tartalmi vizsgálatára is hatáskört kapnának.■
JEGYZETEK
[1] A továbbiakban: Fmhtv.
[2] A továbbiakban: MOKK.
[4] Pribula László: A fizetési meghagyásos eljárás. In: Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári eljárásjog II., HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2013. 283.
[5] 2008. évi XXX. törvény indokolása, általános indokolás 3. pont.
[6] Szécsényi-Nagy Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás. In: Varga István (szerk.) A polgári nemperes eljárások joga. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2010. 851.
[7] Lásd Lugosi József: Kézikönyv a fizetési meghagyásos eljárásról. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. 19-55.
[8] Nagy Adrienn: Kritikai megjegyzések a fizetési meghagyásos eljárás reformjáról. In: Csöndes Mónika - Nemessányi Zoltán (szerk.): Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején?, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2010. 205-215.
[9] Magyarországon először az 1893:XIX. tc. rendelkezett a fizetési meghagyásos eljárásról.
[10] Fmhtv. 8. §
[11] Kengyel MiklósMagyar polgári eljárásjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2013. 512.
[12] Szécsényi-Nagy Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárásról. In: Notarius Hungaricus I. évf. 4. sz. 21.
[13] Szécsényi-Nagy: im. (7. lj.) 862.
[14] Fmhtv. 11.§ (3) bek.
[15] Pribula:im. (5. lj.) 288.
[19] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. Complex Kiadó, Budapest, 2012. 226.
[20] Szécsényi-Nagy: im. (20. lj.) 278.
Lábjegyzetek:
[1] Közjegyző-helyettes Közjegyzői Iroda
Visszaugrás
