A Kúria megerősítette, ha a felperes eltérő időszakra érvényesít használati díjigényt az alperes rosszhiszemű jogalap nélküli birtoklása miatt, akkor tényazonosság hiányában az előzményi per jogerős ítéletének anyagi jogerőhatása nem zárja ki új kereset indítását.
Címszavak: anyagi jogerőhatás, ítélt dolog, tényazonosság, res iudicata, Pp.
A felperes korábban pert indított az alperessel szemben (a továbbiakban: előzményi per) többek között 2020. március 1-jétől a birtokbaadásig havi 150 000 forint használati díj megfizetésére, tekintettel arra, hogy a felek között a szívességi használati szerződés a felmondás hatályosulásának napjától, 2017. február 21-től megszűnt. A bíróság jogerős ítéletében a kereset szerint marasztalta az alperest.
Ezt követően a felperes újabb eljárásban 2017. február 21-től 2020. február 29-ig terjedő időszakra havi 150 000 forint, összesen 5 440 000 forint használati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes az eljárás megszüntetését kérte. Indokolása szerint az előzményi perben a használati díj megfizetésével kapcsolatban érvényesített jogot a bíróság elbírálta. Az ebből eredő igény változatlan perbeli felállás és tényállás mellett ítélt dolognak minősül.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a jelen perben érvényesített használati díjigény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § (1) bekezdése alapján ítélt dolognak minősül és az eljárást megszüntette. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a felperes már az előzményi per során tudomással bírt teljes használati díjigényéről, de saját döntése alapján keresetét csak a 2020. március 1-jét követő időszakra terjesztette elő.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróság indokolásában a jogazonosság kérdése körében rámutatott, hogy az érvényesített jog fogalma nem azonos a kereseti követeléssel a Pp. 7. § (1) bekezdés 11. pontja alapján. A felperes mindkét perben használati díj iránti igényt érvényesített, így a tényazonosságon túlmenően a jogazonosság is fennáll.
A másodfokú bíróság megjegyezte továbbá, hogy ha a felperes követelését részletekben is érvényesíthetné, úgy azzal sérülne a Pp. 3. §-a szerinti perkoncentráció, a Pp. 4. §-a szerinti eljárástámogatási kötelezettség és a Pp. 5. §-a szerinti jóhiszeműség elve, továbbá az a perköltség növekedését és az eljárás elhúzódását eredményezné, amelyre nyilvánvalóan nem irányulhatott a jogalkotó akarata. Álláspontja szerint az előzményi perben és a jelen perben semmilyen eltérés nem áll fenn sem a felek személye, sem a tényállás, sem az érvényesíteni kívánt jog között, ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy ítélt dologról van szó, e körben hivatkozott továbbá a BH 2020.335. számú eseti döntésre is.
Felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, valamint az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Indokolásá-
- 546/547 -
ban előadta, hogy a két perben a felek személye és az érvényesíteni kívánt jog tekintetében az azonosság részben fennáll, ugyanakkor a ténybeli azonosság hiányzik, mert a követelés eltérő időszakokra vonatkozik.
A felperes a felülvizsgálati kérelmet azzal is indokolta, hogy a bírói gyakorlat bizonytalan a tekintetben, hogy ha a fél az anyagi jog szerint őt megillető követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet jogereje kizárja-e új eljárás megindítását a még el nem bírált követelésrészre.
A Kúria megítélése szerint az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmével kapcsolatos elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem volt egységes, ahogyan azt a követelésrész érvényesítése esetén az anyagi jogerőhatás érvényesüléséről szóló 6/2022. jogegységi határozat (a továbbiakban: jogegységi határozat) is rögzítette, ezért a felülvizsgálatot engedélyezte.
A Pp. 360. § (1) bekezdése alapján az ítélet anyagi jogereje három konjunktív feltétel fennállása esetén zárja ki új kereset indítását: ha 1. ugyanazok a felek 2. ugyanabból a tényalapból származó 3. ugyanazon jog iránt indítanak új keresetet.
A Kúria szerint ez akként valósul meg a konkrét esetben, hogy a keresetlevélben előterjesztett kereset tartalmazza az érvényesíteni kívánt alanyi jogot [Pp. 7. § (1) bekezdés 11. pont], az azt létrehozó anyagi jogi norma megjelölésével [Pp. 7. § (1) bekezdés 8. pont], az ez alapján előterjeszthető kereseti kérelmet, valamint a jogot és a kereseti kérelmet megalapozó konkrét (történeti) tényeket [Pp. 170. § (2) bekezdés a), b), c) pont].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
