Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a változások korát, korszakát éljük. Magyarországnak 2012. január 1-jétől új alaptörvénye, alkotmánya van, és most került napirendre az önkormányzati rendszer átalakítása is. Most a napokban tárgyalja az Országgyűlés az új önkormányzati törvényt is.
A változások közül egy olyan rész-elemet emelnék ki, - gondoljunk csak arra, hogy 2012 januárjától a megyei önkormányzatok veszik át a területükhöz tartozó fejlesztések koordinálását -, ami apropót szolgáltathatna arra is, hogy felvessük a kérdést: nem lenne-e időszerű a helyi adóztatás rendszerének átalakítása. Megítélésem szerint időszerű lenne.
Első körben talán nézzünk egy kis helyzetelemzést. A települések adóztatási jogát, a kivethető adókat és azok mértékét stb. - nem sorolnám teljes körűen - jelenleg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) szabályozza. Az önkormányzatok döntő többsége jelenleg is jóval kisebb adókat vet ki a településen élő polgárokra, mint amennyit a helyi adótörvény alapján kivethetne. A helyi adók túlzott mértékű, a már hivatkozott Htv.-ben meghatározott, felső mértéket elérő, vagy azt megközelítő mértékű adó kivetésétől a településvezetők döntő többsége tartózkodik. Véleményük szerint hiába vetnek ki nagyobb adókat, ha a polgárok nem tudnak fizetni. Az önkormányzatok eddig sem tudták teljes mértékig kihasználni a helyi adóztatás törvény adta lehetőségeit. "Az építményadókat például jószerivel csak a nagyobb városokban és üdülőhelyeken ismerik" - nyilatkozta egy napilapnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. "Nem örülne az ország egyik legtehetősebb városának, Budaörsnek a polgármestere sem, ha növelnék a települések adókivetését... Rossz érzésem van...". Idézet egy napilapból.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
