A Nemzetközi Jégkorong Szövetség Oroszország és Belarusz Köztársaság nemzetközi versenyekből való kizárásával párhuzamosan egy precedens jellegű fegyelmi ügyben, egy orosz klubot az átigazolásoktól, annak játékosát a játéktól tiltotta el és az Orosz Jégkorong Szövetséget pénzbírsággal sújtotta. A helyzetre válaszul az orosz törvényhozás elvette a szövetségtől az első osztályú profi jégkorong liga szervezésének jogát és azt a klubok kezébe adta. Így már nemcsak az amerikai NHL, hanem az orosz profi liga is független a nemzetközi szövetségtől. Az eset következtében több évtizedes, viszonylag stabil politikai egyensúlyi helyzet érhet véget a jégkorongban. Az orosz és amerikai klubok a függetlenséget követően olyan megállapodásokat kötnek a háttérben, ami újra írhatja a jégkorong sportág játékospiacát, ez pedig kihatással lehet a nemzetközi szövetség és a világbajnokságok, valamint a nemzetközi versenyrendszerek súlyára és szerepére is.
In a precedent-setting disciplinary case, the International Ice Hockey Federation, in parallel with the exclusion of Russia and Belarus from international competition, banned a Russian club from transferring and its player from playing, and fined the Russian Ice Hockey Federation. In response to the situation, the Russian legislature took away the right to organise a first-class professional ice hockey league from the federation and put it in the hands of the clubs. Thus, not only the American NHL but also the Russian professional league is now independent of the international federation. The case could end decades of relatively stable political equilibrium in hockey. Russian and American clubs will make deals in the background following independence that could rewrite the game market in the sport of hockey, with implications for the weight and role of the international federation and the world championships and international competition systems.
In einem Präzedenzfall verhängte der Internationale Eishockeyverband parallel zum Ausschluss Russlands und Weißrusslands von internationalen Wettbewerben ein Transfer- und Spielverbot gegen einen russischen Verein sowie eine Geldstrafe gegen den russischen Eishockeyverband. Als Reaktion auf diese Situation entzog der russische Gesetzgeber dem Verband das Recht, eine erstklassige professionelle Eishockeyliga zu organisieren, und übertrug es den Vereinen. Damit ist nicht nur die amerikanische NHL, sondern auch die russische Profiliga nun unabhängig vom internationalen Verband. Dieser Fall könnte das jahrzehntelange, relativ stabile politische Gleichgewicht im Eishockey beenden. Russische und amerikanische Klubs werden nach der Unabhängigkeit im Hintergrund Abmachungen treffen, die den Spielmarkt im Eishockeysport neu gestalten könnten, mit Auswirkungen auf das Gewicht und die Rolle des internationalen Verbandes sowie auf die Weltmeisterschaften und die internationalen Wettbewerbssysteme.
Bár hazánkban kevésbé ismert, az orosz székhelyű eurázsiai kontinens jégkorong szuperligája (továbbiakban: KHL), az az európai sport egyik legnépszerűbb szereplője. A sorozat a 2023-2024-es szezonban közel 6 millió helyszíni nézőt vonzott, ez közel duplája a nézettségben sorban következő legnépszerűbb európai teremsport ligáknak, így a svájci és német jégkorongligának és a kosárlabda Euroligának. De a labdarúgásban is csak az 5 labdarugó TOP liga és a bajnokok ligája - ez utóbbi mindösszesen 500 ezer fővel - tudott több nézőt kicsábítani ebben az időszakban. Az Orosz Jégkorong Szövetségtől (továbbiakban: FRH) 2024. július 9-én függetlenedett a KHL és ezzel saját kezébe vette sorsát, a jövőben a liga irányítását a klubok és az orosz sportminisztérium fogják gyakorolni és legfőbb következményként a szervezet független lesz a Nemzetközi Jégkorong Szövetségtől (továbbiakban: IIHF). Az ügy gazdasági és politikai tekintetben kísértetiesen hasonlít az UEFA kapcsán függetlenedni vágyó, labdarúgó Szuperligát alkotó klubok helyzetére. Azonban amíg a Szuperliga klubjait sok esetben a saját szurkolóik is elítélték és esetükben a függetlenség együtt járt volna az elszigetelődéssel is, addig a KHL nem az ismeretlenbe lépett tovább. Az amerikai-kanadai jégkorong major liga (továbbiakban: NHL) ugyanis történeti okokból mindig is független volt az IIHF-től, a döntést követően az NHL és KHL klubjai elkezdtek egymással szorosabb együttműködést folytatni, immáron az IIHF kihagyásával. A változás jogi és gazdasági előzményeit kuriózumnak tekinthető események tömkelege tarkította és döntés következménye sem pusztán egy gazdasági modellváltás. A KHL kiválása egy precedens értékű politikai döntés következménye, amely a jégkorong globális status quójának átalakítására irányul.
A klasszikus európai sportmodellben szerveződő csapatsportágak többségében a labdarúgáshoz hasonlóan a klubok rendszere létrehozta a sportági szakszövetségeket illetve a nemzetközi szövetségeket. Bár az IIHF-et
- 21/22 -
már 1908-ban megalapították, az amerikai és kanadai jégkorongszövetség csak fél évszázaddal később jött létre és lépett be a szervezetbe. 1917-ben már megalapították az NHL-t, tehát a profi klubhoki kialakulása jóval megelőzte a tengerentúli szövetségek létrejöttét. Előbbiek miatt a profi sport megszervezése történelmi okokból sem kerülhetett a szövetségek kezébe, így azok hatásköre leginkább az utánpótlásképzésre és a válogatottakra terjed ki a mai napig. Ezzel szemben az IIHF európai tagállamai rendszerint kizárólagos joggal rendelkeznek a profi felnőtt bajnokság megszervezésére.
Az amerikai és kanadai kivételtől eltekintve az IIHF-tagállamok szövetségei fölött azonban valós hatáskörrel bír az IIHF, így a legfőbb gyakorlati témaként összhangban van a tagállamok bajnokságainak menetrendje és az IIHF-események, valamint a nemzetközi átigazolások az IIHF rendszerén keresztül zajlanak. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az európai klubok függetlenek lennének az NHL-től. Kihasználva elképesztő gazdasági erőfölényét, az NHL évtizedekig kompenzáció nélkül vitte el a legjobb fiatal európai játékosokat. Ez szakmai értelemben nagyon sokat segített a jégkorong és egyes nemzetek fejlődésében és a sportág népszerűségében, de az ebből fakadó játékospiaci bérspirálra és a legjobb játékosok elvesztésének kompenzálására az IIHF-nek sem volt megoldási javaslata az európai klubok számára. A legjobb szövetségektől független gazdasági társaságként működő európai ligák (finn, svéd, svájci, német, cseh és osztrák) nem tartották elegendőnek az IIHF érdekképviseleti fellépését, ezért létrehoztak egy saját szervezetet, a Hockey Europe-ot, amely kiharcolta az NHL-nél a játékosok nevelési költségtérítését és egy együttműködési modellt. Létrehozták az Európai Jégkorongklubok Szövetségét (továbbiakban: EHC) és ők alapították meg a Jégkorong Bajnokok Ligáját (továbbiakban: CHL) is. Napjainkra pedig a Hockey Europe és az EHC mind erősebben vesz részt és alkot véleményt az IIHF tevékenységében is. Az IIHF függősége ugyanis irányukba is fennáll, az IIHF legfőbb bevételét jelentő férfi A csoportos világbajnokság játékosait 60-80%-ban az EHC klubjai és a Hockey Europe ligái adják.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
