25 év, negyed évszázad. Ennyi idő telt el 1995 és 2020 között. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a Ferencvárosi Torna Club ismét hazatérjen a labdarúgás elitjébe, a Bajnokok Ligájába. A 2019/20-as szezon Európa Liga-szereplését is felülmúlva újabb nagyszerű menetelést mutatott be a Fradi. Az a Fradi, amely mindig is a "Nép csapata" volt, függetlenül bármi mástól, különösen politikai hovatartozástól vagy bármilyen meggyőződéstől. A sikerességet és az eredményességet mindenekelőtt gazdasági jogi oldalról elemzem, amely a sportszakmai szempontok figyelembevétele mellett számos érdekes felvetést kínál. Tanulmányomban elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, milyen kölcsönösen működő tényezők együttállásának köszönhető az, hogy a Fradi Európa 32 legjobb csapata között szerepelt a 2020-as futballesztendőben.
Egy versenyző minél jobban megérti a verseny mögötti erőket, annál inkább képes lesz jól megítélni a piaci lehetőségeit. A versenyerőket kategorizáló számtalan koncepció közül Michael Porteré a leghíresebb, aki a Competitive Advantage című könyvében[1] az ipari verseny természetét és mértékét meghatározó öt tényezőt említ, amelyek közé az új versenytársak belépése, a helyettesítők fenyegetése, a vevők alkuképessége, a szállítók alkuképessége és a meglévő versenytársak közötti rivalizálás tartozik.[2]
A Szerhij Rebrov vezetőedző által irányított Ferencvárosi Torna Club labdarúgócsapata már a 2019/20-as szezon során, az ukrán szakember debütáló évében is kiválóan felmérte a magyar bajnokságban ellene ható olyan versenyerőket, mint a versenytársak közti rivalizálás vagy a helyettesítők fenyegetése. Ugyanis a sikeres Európa Liga-kvalifikáció és a hajszál híján továbbjutást érő csoportköri szereplés alatt és azt követően sem vette könnyelműen a bajnoki mérkőzéseit. Az egyesületnek ugyanis kizárólag a bajnokság újabb megnyerésével nyílt lehetősége arra, hogy ismét indulhasson a Bajnokok Ligája selejtezősorozatában és felülmúlja még az Európa Liga-szereplést is. Ennek megfelelően a Fradi a tizedik fordulótól az utolsó, 33. fordulóig az első helyet foglalta el a tabellán, amelyet a csapat még azt követően is meg tudott őrizni, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége tavasszal több mint két hónapra felfüggesztette a bajnokságot a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által, a koronavírus-járvány okán kihirdetett veszélyhelyzet miatt.[3]
Miután a Fradi többévi másodosztályú szereplés után 2009-ben visszajutott a magyar élvonalba, az egyesület gazdasági helyzete roppant kedvezőtlen volt, azonban a Kevin McCabe és az általa vezetett Scarborough cégcsoport távozását követő években a pénzügyi problémákat sikerült rendezni és egy fenntartható gazdálkodást kialakítani. Ebben jelentős szerepe volt a jelenleg is működő társaságiadó-támogatási rendszernek, amelyet 2011-ben hozott lére a Magyar Labdarúgó Szövetség a labdarúgás fejlesztése érdekében.[4]A társasági adó (TAO) finanszírozási rendszer jogi hátterét a sport finanszírozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvény szabályozza. E törvény módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt, amely immáron meghatározza azon látvány-csapatsportokat, amelyek a támogatási rendszer körébe tartoznak. Ezek a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és labdarúgás, mely utóbbi - népszerűségének köszönhetően - a legtöbb bevételt realizálja.[5] A társaságiadó-támogatás alapvetően egy olyan finanszírozási forma, amely során nem direkt módon ad támogatást az állam, hanem lényegében lemond egy bevételi forrásáról a sportágak javára.[6] A szabályozás szerint azok a gazdasági vállalkozások, amelyek társasági nyereségadót fizetnek, a támogatásuk összegével az adóalapjukat csökkenthetik, majd ezt az összeget a fizetendő adójukból is levonhatják. Ugyanakkor a TAO-támogatást az egyesületek kizárólag az utánpótlás nevelés finanszírozására, infrastruktúrafejlesztésre, képzéssel összefüggő feladatokra és személyi jellegű ráfordításokra használhatják fel, mivel az Európai Unió versenypolitikája nem engedi meg, hogy az olyan támogatási formák, mint amilyen például a TAO-támogatás is, a hivatásos sport finanszírozásával direkt kapcsolatban álljon. Ennek oka, hogy ellenkező esetben a magyar társaságiadó-támogatási rendszer az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 2. szakasz 107. cikk (1) bekezdésébe ütközne, amely szerint tilos az olyan állami támogatás, amely állami forrásból származik, meghatározott vállalkozásokat vagy iparágakat részesít előnyben, gazdasági előnyt, kedvezményt jelent, torzítja a versenyt vagy annak veszélyével fenyeget, illetve ha érinti az uniós tagállamok közti kereskedelmet.[7]
A Ferencvárosi Torna Club az első osztályba való visszatérését és pénzügyi helyzetének rendezését követően először a 2015/2016-os szezonban tudta megnyerni a magyar bajnokságot. A csapat jelentős, 21 pont többlettel előzte meg az akkor Videoton FC nevet viselő székesfehérvári egyesületet, illetve ebben az időszakban a labdarúgók játékjogának összértéke már több mint tizenötmillió eurót taksált a mértékadó Transfermarkt adatai szerint. Ennélfogva okkal lehetett bízni abban, hogy az FTC végre sikeres nemzetközi szereplés előtt áll, ugyanis az idáig a 2013 decemberétől vezetőedzőnek kinevezett Thomas Doll irányításával valamennyi évben idejekorán esett ki a nemzetközi selejtezősorozatokból a horvát HNK Rijeka, illetve a bosnyák FK Zeljeznicar Sarajevo ellen.
- 44/45 -
Sajnos az áttörést a bajnokság megnyerését követő Bajnokok Ligája-selejtezősorozat sem hozta el, ugyanis a Ferencvárosi Torna Club kiesett az előzetesen sokkal esélytelenebbnek ítélt albán FK Partizani együttesével szemben. A 2016/2017-es és a 2017/2018-as szezont követően is nemzetközi szereplést érő helyezést ér el a Fradi a magyar bajnokságban, de előbb a második, utóbb pedig már az első körben kiesett az Európa Liga-selejtezősorozatából.
Összességében Thomas Doll vezetőedző irányítása alatt a labdarúgócsapat tizenhat európai kupamérkőzéséből nyolcat elveszített, azaz sikertelen maradt nemzetközi színtéren, pedig ahogy Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója is ebben az időszakban számos alkalommal nyilatkozta, a játékoskeret és a rendelkezésre álló infrastruktúra alapján az egyesület készen áll legalább az Európa Liga csoportkörének küzdelmeire.
Ezzel szemben a 2017/2018-as szezon bajnoka, a 2018. július 1-jétől a MOL Vidi FC nevet viselő rivális egyesület csupán a rájátszásban esett ki a Bajnokok Ligája selejtezősorozatából, de így is bejutott az Európa Liga csoportkörébe. A fejlődés egyértelmű volt a székesfehérvári klubnál, ugyanis már az azt megelőző évben is csupán egy sikeres párharc megnyerése választotta el az Európa Liga csoportkörének küzdelmeitől. Emellett a MOL Vidi FC az Európa Liga 2018/2019-es sorozatában - a saját stadionjának építése okán - a Ferencvárosi Torna Club hazai mérkőzéseinek helyszínt biztosító Groupama Arénában játszotta csoportmérkőzéseit a PAOK Thessaloniki, a BATE Borisov és a Chelsea FC ellen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
