Az Országgyűlés 2009. június 8-ai ülésnapján fogadta el a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely 2009. évi LI. törvényként került kihirdetésre a Magyar Közlöny 85. számában. A törvény rendelkezései túlnyomórészt 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
A törvény kiegészítette a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) hitelezővédelmi szabályait a - fizetésképtelenségi eljárások kapcsán külön perekben vagyonkimentés vagy a hitelezők érdekeit csalárd módon sértő - menedzsment szankcionálásával. A Gt. 23. §-ának új (4) bekezdése értelmében ezek a személyek öt éves időtartamra lesznek eltiltva a vezető tisztség gyakorlásától, amennyiben nem fizetik meg a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezők számára azt az összeget (ide értve a köztartozásokat is), amelyben a bíróság jogerősen marasztalta őket.
Annak érdekében, hogy - a Gt. 23. §-ának bármely bekezdése alapján - a vezető tisztség gyakorlásától eltiltott személyek az eltiltás hatálya alatt valóban ne tudjanak ilyen pozíciót betölteni, - így ne álljon fel az ismételt veszélye a vagyonkimentésnek, vagy bármilyen más, a hitelezők érdekét sértő cselekménynek - a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) előírja:
- az eltiltás tényének bejegyzését a cégjegyzékbe,
- hatékony ellenőrzést vezet be a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során és
- nyilvános adattá teszi az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőkre, cégvezetőkre vonatkozó adatokat.
A cégbíróság a cégjegyzékben adatotokat, tényeket és jogokat rögzít. Ennek keretében, a cégjegyzék hitelezővédelmi funkciójának erősítése végett az valamennyi társasági forma esetében tartalmazhat vezető tisztség gyakorlására, cégvezetésre vonatkozó tilalmat (Gt. 23. §), amit a cégbíróság az eltiltásról határozatot hozó bíró elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyez be az egyes gazdasági társasági formákat illetően. A cégjegyzék tartalmazni fogja az eltiltás kezdetét és végét is.
A Cégtörvény I. és III. számú melléklete 2009. szeptember 1-jétől előírja az ügyvezető, cégvezető nyilatkozatának csatolását a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez, amelyben azt tanúsítja, hogy nincs eltiltva a vezető tisztség gyakorlásától. A nyilatkozat hiánya esetén a cégbíróság hiánypótlásra szólít fel (kivéve az egyszerűsített cégeljárást).
A Cégtörvény mindemellett előírja azt is, hogy a cégbíróság mind az egyszerűsített, mind pedig az általános cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során számítógépes program útján ellenőrzi azt, hogy a kérelemben vezető tisztségviselőként, cégvezetőként feltüntetett személyek tekintetében a cégjegyzék nem tartalmaz-e eltiltással kapcsolatos bejegyzést.
Mindebből következően a cégbíróság az informatikai program segítségével végzett elektronikus lekérdezés eredményét összeveti a kérelemhez csatolt nyilatkozat adattartalmával. Amennyiben az ellenőrzés eredményeképpen kapott adatok nem utalnak az eltiltás tényére, a cégvezető, vezető tisztségviselő bejegyezhető a cégjegyzékbe. Ha azonban az ellenőrzés során kapott, illetve a nyilatkozatban szereplő adatok azt mutatják, hogy a vezető tisztségviselőként, cégvezetőként bejegyezni kívánt személy eltiltás hatálya alatt áll, a cégbíróság köteles a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítani.
Nyilvánvaló tehát, hogy az eltiltott személy és vele együtt egy cég bejegyzését (vagy változásbejegyzését) mindaddig megtagadja a cégbíróság, amíg az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt áll. Cégbejegyzési eljárásban, ha a cégbíróság ennek következtében elutasító végzést hoz, annak jogerőre emelkedése nyomán a bejegyzését kérő társaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettséget nem vállalhat és köteles működését haladéktalanul megszüntetni.
A Cégtörvény a módosítás következében további garanciális elemet kölcsönöz a nyilvánosság alapelvének. A cégjegyzék biztosítja a törölt cégvezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével szemben bejegyzett eltiltásra, mint tényre vonatkozó adat megismerhetőségét. A Cégtörvény megteremti azokat az eszközöket is, amelyek lehetővé teszik az eltiltás tényének ellenőrizhetőségét.
Az adatok megismerhetőségének módját a Cégtörvény - 2009. szeptember 1-jétől hatályos - 14. §-ának (6) bekezdése határozza meg. Az eltiltást rögzítő adatok csoportosított céginformációként nem ismerhetők meg ugyan, azonban az adatokhoz bárki, ingyenesen hozzáférhet majd, mely hozzáférést a céginformációs szolgálat biztosítja a www. e-cegjegyzek.hu honlapon.
Kiemelendő, hogy a cég képviselőjére vonatkozó cégjegyzékadatok kiegészülnek a képviselő adóazonosító jelével (jogi személy esetében az adószámával). Tekintettel arra, hogy a képviselő adószáma, adóazonosító jele jelenleg még nem része a cégjegyzéknek, ezért a bejegyzett cégeknek - cégjegyzékadatuk első megváltozásakor - kell ezeket bejelenteniük (változásbejegyzési kérelemben) a cégbíróság részére.
A Cégtörvény - folytatva a 2007. évi LXI. törvény szerinti egyszerűsítést és adminisztratív tehercsökkentést - 2009. szeptember 1-jei hatállyal felülírja azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a végelszámolónak, felszámolóbiztosnak és felügyelőbiztosnak be kell nyújtania aláírási címpéldányát azok cégiratok között történő elhelyezése érdekében. Így a fenti időponttól kezdve ez a kötelezettség megszűnik. Természetesen erre tekintettel a csődeljárásban a vagyonfelügyelő részére sem teremt többé címpéldány benyújtási kötelezettséget a törvény. ■
Visszaugrás
