A kéttagú D. Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2009. január 30-án változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, amely - többek között - az új képviselő és az új tag bejegyzésére irányult, tekintettel arra, hogy a társaság mindkét tagja értékesítette az üzletrészét O. R. részére.
Az elsőfokú bíróság a 2009. február 9-én kelt 2. sorszámú végzésével a céget - elutasítás terhe mellett - hiánypótlásra szólította fel. Felhívta arra, hogy a végzés kézhezvételétől számított 45 napon belül csatolja az elővásárlásra jogosultak (a tagok és a társaság) nyilatkozatait, valamint javítsa a kérelmét akként, hogy a korábbi ügyvezető törlését "X" jellel jelöli.
A társaság a 2009. február 12-én érkezett beadványa mellékleteként csatolta a hiánypótlásra felhívó végzés 2. pontjában meghatározott kérelem-nyomtatványt, egyebekben előadta, hogy a társaság volt tagjai az adásvételi szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben egyértelműen kijelentették, hogy egységes akaratelhatározással az egész társaságot el kívánják adni. Álláspontja szerint ennek ismeretében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 123. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása jelen esetben irreleváns, továbbá minden logikai és jogi alapot nélkülöz.
Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével a kérelmet elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (6) bekezdése alapján. A határozatát azzal indokolta, hogy a cég a hiánypótlásra felhívó végzésben megadott határidőn belül a hiányokat nem megfelelően pótolta. Jelen esetben nem a bíróságnak kell spekulatív úton arra a következtetésre jutnia, hogy sem a tagok, sem a társaság nem kíván élni az elővásárlási jogával, és a társaság vevőt kijelölni sem kíván. A cégeljárásban a jogi képviselet célja a szabatos, jogszabályoknak megfelelő eljárás, amelyben határozott nyilatkozatokat kell tenni.
A végzés ellen a cég terjesztett elő fellebbezést, amelyben - a tartalma alapján - a végzés megváltoztatását és az elsőfokú bíróság változások bejegyzésére utasítását kérte. Fellebbezését lényegében az általa korábban már előadottakkal indokolta. Előadta, hogy a szerződés, valamint a jegyzőkönyv szövegezése egyértelmű, így nem a cégbíróságnak kell "spekulatív úton arra a következtetésre jutnia, hogy sem a tagok, sem a társaság nem kíván élni az elővásárlási jogával, és a társaság vevőt kijelölni sem kíván". Hivatkozott arra, hogy a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság hasonló tényállású változásbejegyzési eljárásokban - amikor az egész társaság eladásra került - nem kérte az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok csatolását.
A fellebbezés megalapozott.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásra - az e törvényben foglalt kivételekkel, illetve a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadók. A (2) bekezdés értelmében pedig a változásbejegyzési kérelemhez az 1. és 2. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
