Kiss György 1953. április 27. napján született Debrecenben. Általános és középiskolai tanulmányait is ugyanitt folytatta. Az érettségit követően 1971-ben nyert felvételt a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol tanulmányait 1972-ben kezdte meg.
Tudományos érdeklődése korán kibontakozott. Egyetemi hallgatóként kapcsolódott be a polgári jogi tudományos diákkör tevékenységébe, majd később az akkor a Kar Államigazgatási Jogi Tanszékének keretei között működött Munkajogi Csoport mellett dolgozott.
1977. március 1. napján kezdte meg - tudományos ösztöndíjas gyakornokként - oktatói tevékenységét, majd 1979-ben egyetemi tanársegéddé, 1983-ban egyetemi adjunktussá, 1988-ban egyetemi docenssé nevezték ki. Pályája kezdetén a jogi kar mellett az egyetem Közgazdaságtudományi Karán is oktatott, valamint ún. másodállású fogalmazóként munkaügyi bírósági munkát is végzett.
A hetvenes években kibontakozott kutatói aktivitása kezdetben a korszak egyik népszerű kutatási témájára, a munkaszervezeti (üzemi) demokrácia kérdéseire irányult; bekapcsolódott az MTA Szociológiai Intézetének koordinálásával folyt munkába. Első tanulmányai is ebben a tárgykörben jelentek meg. Ugyanebben az időszakban mutatkozott meg kutatói érdeklődése egy másik munkajogi terület, a munkajogi konfliktusok természete és feloldásuk módozatai iránt. Mintegy fél évtizeden keresztül jelentős erőfeszítéseket tett a tárgykör feldolgozásában, amelyeknek eredményeképpen több publikációja is megjelent, s 1985-ben "A munkajogi konfliktusok alapkérdései és feloldásuk módozatai" címmel védte meg kandidátusi értekezését, illetve szerezte meg (1987-ben) a tudományok kandidátusa címet. A téma iránti érdeklődése később sem szűnt meg, és még a kilencvenes években is születtek ilyen tárgyú dolgozatai. A nyolcvanas évekre visszatekintve jól látható Kiss Györgynek ebben az időszakban kibontakozott - s napjainkig tartó - rendkívüli publikációs aktivitása, de első tudományos kutatási célú külföldi tartózkodásai is erre az időszakra esnek. 1987-1988-ban ellátta a jogi kar dékánhelyettesi teendőit.
A nyolcvanas évek végén új tudományos kutatási terület tűnt fel Kiss György érdeklődésében: a magánautonómia munkajogi aspektusainak vizsgálata, figyelemmel a kérdéskör individuális és kollektív munkajogi vonatkozásaira is. Ehhez a kutatási irányhoz kapcsolódik pályájának egyik legjelentősebb eseménye: az Alexander von Humboldt Stiftung ösztöndíjasaként 1989-1990-ben a Regensburgi Egyetemen dolgozott Prof. Reinhard Richardi vezetése mellett, aki az individuális és kollektív autonómia tárgykörében megjelent, klasszikusnak számító monográfiájával az elmúlt évtizedek meghatározó tudós személyisége az európai, illetve német munkajogban. A Németországban töltött évek és tapasztalatok jelentős hatást gyakoroltak Kiss György oktatói és kutatói munkásságára és érdeklődésére. Ennek a szemléletformáló időszaknak számos eredménye mellett külön is említést érdemel, hogy hazatérését követően a kilencvenes években jelentek meg tankönyvei, amelyek - az európai tankönyvirodalom tradícióit Magyarországon is meghonosító szemléletükkel és az európai tankönyvirodalmi tradíciókhoz igazodó tematikájukkal - megújították a hazai munkajogi tankönyvirodalmat. A kilencvenes évek közepétől kezdődően több tankönyve is megjelent (több kiadásban).
1995-ben jelent meg "A piac és az emberi tényező" című kismonográfia, amely a politikai-gazdasági rendszerváltásnak a munkajog hazai fejlődésére gyakorolt hatásait igyekezett összegezni, s amely Kiss György első ilyen jellegű munkája volt. A széles nemzetközi szakirodalmi apparátussal készült feldolgozás kiemelt figyelmet fordított a munkajog és a magánjog viszonyának kérdéseire, valamint a magyar munkajog kilencvenes évek elején kialakult struktúrájának elemzésére.
Kiss György 1999-ben kapott tanszékvezetői kinevezést a pécsi jogi karon, s vezetésével éveken át (2012-ig) működött az akkor létrehozott Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék. Tanszékvezetői tevékenysége körében kiemelkedő figyelmet szentelt a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítésének és ápolásának, s külön említésre méltó az is, hogy nagy gondot fordított arra, hogy fiatalabb munkatársai megfelelő lehetőségeket kapjanak a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai közéletbe való bekapcsolódásra. Elindítója volt a munkajogi szakjogász és szakokleveles tanácsadó szakirányú továbbképzéseknek. Témavezetőként kapcsolódott be a pécsi jogtudományi doktori iskola munkájába, s vezetésével napjainkig számosan szereztek PhD fokozatot. A hazai jogi karokon működő doktori iskolák fokozatszerzési eljárásaiban számos alkalommal vett részt. Alapítója és
- 70/71 -
szerkesztőbizottsági elnöke a pécsi jogi karon általa alapított Nemzetközi és Összehasonlító Munkajogi Kutatóintézet által 2008 óta (napjainkig) kiadott Pécsi Munkajogi Közlemények című folyóiratnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
