https://doi.org/10.59851/mj.73.07.4
A helyi önkormányzati képviselő által elkövethető hivatali visszaélés tekintetében a hatósági jogértelmezés szerint önkormányzati képviselővel szemben az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeinek megszegése okán a büntető törvénykönyv alkalmazására, a büntetőeljárás indítására, annak törvényi tényállásbeli hiánya miatt nincs mód és lehetőség. Jelen tanulmányban ezt az álláspontot vizsgálom büntető anyagi és eljárásjogi szempontból. Megítélésem szerint ugyanis ez az értelmezés alapvetően tévesnek tekinthető.
Kulcsszavak: hivatali visszaélés; ultima ratio; szubszidiaritás elve; büntetőeljárási legalitás; jogtalan hátrány
According to the interpretation adopted by the authorities, with regard to the potential abuse of office that may be committed by a local government representative, the Criminal Code cannot be applied and criminal proceedings cannot be initiated against a municipal representative for the breach of obligations set out in the Act on Local Governments, on the ground that the statutory elements of the offence are not fulfilled. This paper examines this position from the perspectives of both substantive criminal law and criminal procedure. In the author's view, however, this interpretation is fundamentally flawed.
Keywords: abuse of office; ultima ratio; the principle of subsidiarity; the principle of legality in criminal procedure; unlawful disadvantage
Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy a helyi önkormányzati képviselőnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit sértő magatartása adott esetben keletkeztethet-e büntetőjogi felelősséget, vagy ez teljesen kizárt. Látszólag egyértelműnek tűnhet a válasz, ugyanakkor azon nyomozó hatósági és ügyészségi álláspont miatt, miszerint "önkormányzati képviselővel szemben az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeinek megszegése okán, konkrét esetben a képviselőnek az ülésekről történő sorozatos távolmaradások alapján bekövetkezett képviselő-testületi határozatképtelenség miatt, a büntető törvénykönyv alkalmazására, a büntetőeljárás indítására, annak törvényi tényállásbeli hiánya miatt nincs mód és lehetőség" mindenképpen indokolt alapos, jogi szempontú vizsgálat tárgyává tenni a kérdést. Azt gondolom, hogy ez nemcsak elméleti jellegű probléma, hanem a gyakorlatban is több kérdést felvető, egészen komplex vizsgálatot igénylő témakör. Mindezekre tekintettel jelen tanulmányban elsősorban büntetőjogi szempontok alapján elemzem a felmerülő kérdéseket, noha azoknak kétségtelenül más jogterületekhez, sőt jogon kívüli tényezőkhöz is köze van vagy lehet.
Evidencia, hogy az államapparátus törvényes és szabályszerű működése kiemelt jelentőséggel bír. A hivatalos személyeket - így az önkormányzati képviselőket is - az államszervezet feladatainak ellátása érdekében a jogalkotó fokozott védelemben részesíti, és amennyiben ők ezzel a speciális védelemmel visszaélnek, úgy "aláássák az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalmat".[1] A képviselő "joga és kötelessége, hogy a képviselő-testület munkájában részt vegyen".[2] Az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontja alapján minden önkormányzati képviselőnek kötelessége a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. A normaszöveggel egyezően az Mötv. Kommentárja is egyértelművé teszi, hogy az önkormányzati képviselőt terhelő kötelezettségről és nem egy opcionálisan gyakorolható jogosítványról van szó az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontja alapján: "Az önkormányzati képviselő választóktól kapott megbízásából fakadó alapvető kötelezettsége, hogy vegyen részt a képviselő-testület ülésén, jelenjen meg, vegyen részt a munkában és a döntéshozatali eljárásban egyaránt".[3]
Magyarország egyik településén a vizsgálat tárgyát képező időszakban egyenlő arányban voltak a képviselő-testületet alkotó két képviselő-csoport tagjai, a 2024. évi helyi önkormányzati választásokon a polgármester személye változott csupán. Egyes önkormányzati képviselők részéről az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettség ignorálása bevett gyakorlat volt és maradt, hiába állapította meg a Kúria többször is egyértelműen, hogy az Mötv. 9. §-a szerint az Mötv.-ben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, kiemelve azt, hogy a "Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Mindezek alapján jól látható, hogy a polgármester és a képviselők nem csak
- 456/457 -
jogosultak a képviselő-testület munkájában részt venni, hanem az Mötv. kötelezettséget is terhel rájuk, mely nem ruházható át."[4]
A Kúria a fenti érvelés alapján megállapította, hogy megsértették az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettségeket. A jogsértés célja az volt, hogy a döntésképtelenség miatt a 2024. évi választást elveszítő polgármester az új képviselő-testület felállásáig egyszemélyben hozhasson döntéseket. A Kúria e törvénysértés miatt az így hozott valamennyi polgármesteri döntést megsemmisítette. A Kúria azonos okok és indokok - ti. az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettségek megszegésével összefüggésben - számos precedensértékű határozatot hozott az érintett település vonatkozásában.[5]
A 2024. október 2. napjától működő új képviselő-testületben a továbbra is fennálló egyenlő arányok miatt nehézkesen vagy egyáltalán nem sikerült döntéseket hozni, így alig hat hónap elteltével a testületi üléseken való részvételt korábban már szándékosan, több alkalommal elmulasztó képviselőcsoport tagjai írásban értesítették az újonnan megválasztott polgármestert, hogy a jövőben nem jelennek meg a testületi üléseken, és nem vesznek részt döntéshozatali eljárásban, kizárólag amennyiben a polgármester az általuk megjelölt előterjesztéseket az általuk megadott tartalommal terjeszti a képviselő-testület elé. Ez nemcsak teljesen ellentétes volt az Mötv. idézett rendelkezéseivel és azoknak az Mötv. Kommentárban kifejtett tartalmával, hanem nehezen vitatható, hogy de facto az adott helyi önkormányzat működésének, feladatai ellátásának ellehetetlenülését célozta.
Az egyik önkormányzati képviselő kifejezetten azzal magyarázta távolmaradásukat (videóüzenetben!), hogy amennyiben akárcsak egyikőjük eleget téve törvényi kötelezettségének megjelenik a képviselő-testület ülésén, úgy az határozatképessé válik, és döntéseket tud hozni, amit meg kívánnak akadályozni. Ez azért is meghökkentő álláspont, mert az önkormányzati képviselőt terhelő kötelezettségek teljesítése nem politikai vagy egyéb szándéktól függően, nyomásgyakorlási céllal történik. Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyet nem értés kifejezésére éppen elegendő jogosítványt biztosít a jogszabály (például a döntéshozatalban "tartózkodás" vagy "nem" szavazat leadásával; az önkormányzati képviselő lemondásával demonstratív jelleggel; törvénysértés észlelése esetében az illetékes kormányhivatalhoz fordulás jogának gyakorlásával stb.). Azt, hogy a törvénysértő kötelességszegésnek nem elfogadható indoka akármilyen politikai vagy egyéb nyomásgyakorlási cél, alátámasztja a Kúria BH 2022.9.226. számú döntése is, amely megállapítja: "Kétségtelen, hogy a hivatalos személy hatáskörének gyakorlása, feladatkörének teljesítése konkrét cselekvésben nyilvánul meg, amelyhez adott esetben mérlegelési jogkör is járulhat, ami alatt azonban nem korlátlan cselekvési szabadságot kell érteni." A helyi önkormányzati képviselőket terhelő, az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítéséhez a jogszabály egyebekben nem biztosít mérlegelési, diszkrecionális jogkört,[6] ezért álláspontom szerint egyértelmű törvényszegésről van szó, ami felveti a Btk. 305. § a) pontja szerinti bűncselekmény tényállási elemeinek fennállását, miszerint a hivatali visszaélés bűntettét követi el a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
