A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 6. §-ának rendelkezései szerint a pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani, a bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre.
Az azonnali beszedési megbízás érvényesítésének kötelező feltételei a hivatkozott szakasz (2) bekezdésében a következők szerint kerültek meghatározásra:
- a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - bankszámlával, a kötelezett pénzforgalmi számlával rendelkezik,
- a végrehajtás általános feltételei fennállnak,
- a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő, vagy az a tv. 21. §-nak megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul,
- a jogosult a behajtást végző pénzügyi intézménynek nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján követelése nem nyert kielégítést.
Az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény és Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései szerint, belföldi jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani és pénzforgalmát bankszámlán lebonyolítani (ha jogszabály kivételt nem tesz), így ha a kötelezett a fenti személyi körbe tartozik a Vht. 6. § (2) bekezdésének feltétele a törvény erejénél fogva teljesül.
Gazdasági társaságnak gazdasági társasággal szemben fennálló követelése érvényesítése esetén a bírósági gyakorlat - nagy többségben - elutasítja a végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet, és a jogosultat/végrehajtást kérőt a Vht. hivatkozott rendelkezése alapján, igényének azonnali beszedési megbízás útján való érvényesítésére szólítja fel.
Ezen törvényes lehetőség mellett is tapasztalható, hogy a pénzintézetek nagyon óvatosak, ha azonnali beszedési megbízással kívánja valaki érvényesíteni a követelését, különös tekintettel arra, hogy az azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó) esetén - a BH 1995. 531 jogeset - a számlavezető pénzintézet kártérítési felelősséggel tartozik a megbízójának, ha az - az előfeltételek hiányában - annak számláját jogosulatlanul benyújtott azonnali beszedési megbízás alapján, a megbízó hozzájárulása nélkül megterheli.
A pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147) MNB rendelkezés, - amit a pénzintézetek eljárásukban elsődlegesen követnek - 19. §-ában foglaltak szerint, a jogosult a pénzfizetésre szóló határozaton (bírósági, közigazgatási, közjegyzői végrehajtható határozat, vagy közjegyzői okirat) alapuló követelésének érvényesítése esetén az azonnali beszedési megbízás közlemény rovatát végrehajtás jelzéssel kell ellátni, de ez a megjelölés kizárólag a pénzintézet belső eljárásában irányadó.
A Vht. - hivatkozott - 6. §-a szerint az azonnali beszedési megbízás eredménytelensége esetén van helye bírósági végrehajtás kezdeményezésének, az azonnali beszedési megbízás nem minősül végrehajtásnak, a bírósági szervezetnek nincs feladata sem a megindításában, sem a foganatosításában.
A jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. Az eljárásban a jogosult, a kötelezett és a számlavezető pénzintézet vesz részt.
A 9/2001. (MK 147) MNB rendelkezés 20. § (8) bekezdése hivatkozik az Vht. 6. § (2) bekezdés d) pontjára, mely szerint az azonnali beszedési megbízás érvényesítésére benyújtott határozathoz/okirathoz, a követelés érvényesítésének egyéb úton még meg nem történtére vonatkozó nyilatkozat becsatolása is szükséges.
A 21. § (1) bekezdés második mondatában foglaltak pedig teljesen egybecsengenek a Vht. 21. § (2) bekezdése és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, (Ktv.) 112. § (2) bekezdés rendelkezéseivel - azzal a többlettel, hogy hangsúlyozza a rendelkezés a közjegyzői okiratot -, ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a közjegyzői okirat mellett csatolni kell a feltétel vagy időpont bekövetkezését tanúsító közokiratot is.
Azonnali beszedési megbízással kapcsolatos a BH 2003. 427 jogeset, ahol az alperes/bank a nála vezetett bankszámlára történt téves átutalásból elégítette ki saját ügyfelével/bakszámlatulajdonossal szemben fennálló - közjegyzői okiraton alapuló - követelését.
A bíróság a döntésében megállapította, hogy az azonnali beszedési megbízás végrehajtási eljáráson kívüli cselekmény, nem végrehajtás, tehát az a végrehajtási igényper, melyet a felperes elsődleges kereseti kérelemként terjesztett elő a Pp. 371. § (1) bekezdés alapján, nem alapos. Másodlagos kereseti kérelemként a jogalap nélküli gazdagodást jelölte meg felperes, a Ptk. 361. § (1) és (2) bekezdésre alapozottan, melynek feltételeit az elsőfokú bíróság megalapozottnak látta.
A másodlagos kereseti kérelem megalapozottsága miatt az elsőfokú bíróság a harmadlagos kereseti kérelemként előterjesztett szerződésen kívüli kártérítés - Ptk. 339. § (1) bekezdés alapján - vizsgálatát szükségtelennek tartotta.
A másodfokú bíróság döntése az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására kötelezte, mivel a felperes által előterjesztett körülmények alapján felmerül a Bank rosszhiszeműsége. A felperes ugyanis időben - a jóváírás előtt - jelezte a téves utalást, ami megalapozhatja a Bank felelősségét is, aki nem ismerte el, hogy ügyfele számláját azután terhelte meg, hogy felperestől a téves átutalásról értesítést kapott.
A BH 1997. 348 jogesetnél a követelés közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaláson alapult.
A közokirat pontosan tartalmazta a teljesítési határidőt, melynek eredménytelen eltelte után kérte záradékkal ellátni a közjegyzői okiratot, a végrehajtást kérő kérelmét azonban az elsőfokú bíróság elutasította.
A másodfokú bíróság - bár megállapította, hogy a közjegyzői okirat megfelel a Vht. 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek - úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben is szükségesek a Vht. 21. § (2) bekezdésében foglaltak, azaz a végrehajtáskérő közokirattal igazolja a feltétel vagy időpont bekövetkezését.
A kötelezett a fennálló tartozását a közjegyzői okirat hiteles kiadmánya szerint elismerte, az okiratban meghatározott teljesítési határidő vagy határnap elteltének ténye tehát önmagában elégséges ahhoz, hogy a végrehajthatóság megállapítható legyen, mi- után a végrehajtást kérő állította, hogy a kötelezett nem teljesített.
A BH 2002. 491 jogesetnél a közjegyzői okirat tartalmazta a jogosult/hitelező és kötelezett nevét, az egyoldalú kötelezettségvállalást, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét, jogcímét, a teljesítés módját és határidejét, továbbá a Ptk. 525. § alapján a hitelező/végrehajtást kérő felmondási jogát is szabályozta - így különösen azt, amikor a kötelezett a szerződést megszegi, a végrehajtást kérő/ jogosult/ hitelező felmondja a szerződést és a teljes követelés lejárttá válik. A kötelezett/adós nem teljesített, a hitelező felmondta a kölcsönszerződést. A bíróság a záradék kibocsátása iránti kérelmet azzal utasította el, hogy hiányzik a Vht. 21. § (2) bekezdésében előírt feltétel.
A végrehajtást kérőnek két feltételt kell teljesítenie, egy alakit és egy tartalmit:
- az adós megszegje a szerződést, s emiatt a hitelező felmondja azt. Annak a vizsgálata, hogy az adós valóban megszegte-e szerződést a végrehajtási eljárás kereteit meghaladja, amennyiben a felmondás okát vitatja az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt tud pert indítani. Elégséges tehát a végrehajtást kérő egyoldalú előadása a felmondási ok bekövetkezéséről, a Vht. rendelkezéseiből nem következik, hogy az adós a szerződésszegés tényét közokiratban ismerje el;
- továbbá, hogy a felmondás teljesülését közokiratba foglalt nyilatkozat igazolja.
A felmondó nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása esetén, annak megküldése a kötelezett/adós részére, a kialakult gyakorlat alapján, közjegyző által történik.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény, és a többször módosított 13/1953. (IK 17.) IM-KPM-BM együttes utasítás határozza meg a tértivevényes levél kézbesítésének feltételeit, és a "kényszerkézbesítés" megállapíthatóságát.
Amennyiben a címzettet vagy a küldemény átvételére a jogszabályban meghatározott más személyt a kézbesítő nem találja otthon, figyelmeztetést helyez el, a kézbesítést kétszer, annak időpontját a tértivevény hátoldalán feltüntetve kísérli meg, és azt aláírja. A kézbesítés ilyen típusú sikertelensége esetén a kötelmi jogi viszonyokban - a Pp. 99. §-ának analóg figyelembevételével - a tértivevényen feltüntetett második, sikertelen kézbesítési időponthoz képest szabályozzák a felmondás létrejöttét.
A 13/1953. (IK 17.) IM-KPM-BM együttes utasítás 6. §-a szerint, amennyiben a kézbesítő a címzettet, vagy a küldemény átvételére jogosult más személyt otthon találja ugyan, de az a küldemény átvételét megtagadja, vagy a küldeményt átveszi ugyan, de a tértivevényt nem írja alá, a kézbesítő ezt a tényt tünteti fel a tértivevényen, létrejön a kényszerkézbesítés.
A BH 2003. 326. jogesetnél a közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján a végrehajtást kérő hitelkeretet tart adós rendelkezésre, és ennek terhére - az adós külön rendelkezése nélkül - kölcsönt folyósít, ha a fizetési megbízások teljesítéséhez az adós bankszámla-követelése nem nyújt fedezetet. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság határozata azt tartalmazta, hogy a folyószámlahitelkeret-szerződés csak a rendelkezésre állás jutalékát igazolja az adós kötelezettségvállalásaként.
A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a folyószámlahitelkeret-szerződés ún. "atipikus" szerződés, amely nem csupán keretet nyújt ahhoz, hogy az adós egyoldalú nyilatkozattal jogviszonyt hozzon létre, hanem lehetőséget biztosít arra, hogy az adós kölcsönt vegyen igénybe, az adósi kötelezettség tehát nem a folyószámlahitelkeret-szerződés alapján kötendő kölcsönszerződésen alapul, hanem magán a folyószámlahitelkeret-szerződésen. Nem kell megbízásonként külön kölcsönszerződést kötni, hanem a végrehajtáskérőnek/banknak üzleti könyvei és nyilvántartásai alapján igazolnia kell, hogy a hitelkeret terhére milyen összegű kölcsönt folyósított.
A Vht. 16. § alkalmazhatóságának kérdése közjegyzőket az okiratok kapcsán ki nem fizetett közjegyzői munkadíj tekintetében érintheti. A Vht. 16. § rendelkezése szerint a közjegyző a hatáskörébe tartozó nemperes eljárásoknak - hagyatéki eljárásnak, értékpapír megsemmisítésre irányuló eljárásnak - a lefolytatásáért díjat és költséget - hagyatéki eljárásban ügygondnok díja, biztosítási intézkedés - számíthat fel és erről költségjegyzéket állít ki, mely alapján - amenynyiben a kötelezett nem teljesített - a közjegyző székhelye szerint illetékes bíróság végrehajtási lapot állít ki, és nem záradékkal látja el azt, mint a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás esetén.
A bírósági gyakorlat ezen jogszabályi rendelkezést a közjegyzőt okirat készítése esetén megillető munkadíj meg nem fizetése esetére nem alkalmazza.
A Vht. 22. § c) pontja szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt. A bírósági gyakorlat azonban - ha a közjegyzői okirat tartalma kizárólag a zálogszerződés - legalább az adós által megtett közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot kér.
A közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés abban az esetben lehetne elfogadható, ha az adós és a zálogkötelezett személye azonos, de a bírósági gyakorlat ezen esetben is a Vht. 21. § szerinti feltételek meglétét kéri. ■
Lábjegyzetek:
[1] 2006. november 10-én a Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete önképzőkörének keretében elhangzott előadás alapján. Dr. Velkei Krisztina közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
