2007. szeptember 14-én került sor Papp Mónika doktori (PhD) disszertációjának védésére az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A doktori dolgozat címe "A gazdasági szabadságok és a közös piaci versenyjog egyes összefüggései az Európai Bíróság esetjogában", mely az ELTE jogi karának Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékén készült Király Miklós tanszékvezető irányítása alatt. A kutatóhelyi vita 2006. november 13-án zajlott. A disszertáció hivatalos bírálója Blutman László, a szegedi jogi kar professzora és Tóth Tihamér egyetemi docens volt.
Papp Mónika doktori disszertációjának tárgya az Európai Közösség belső piaci joga és a közösségi versenyjog között fellelhető bizonyos kölcsönhatások feltárása. A szerző vizsgálatának fókuszában az Európai Bíróság jogértelmezése, ezen belül az elsődleges közösségi jog bírósági értelmezése állt, s célja a jogértelmezésben fellelhető párhuzamok kimutatása volt az említett két jogterület vonatkozásában. A szerző kutatási eredményei alapján kitűnik, hogy e két jogterület értelmezése közelít egymáshoz, a Bíróság egyre gyakrabban emeli át az egyik területen kialakult értelmezését a másikba. E tétel bizonyítására számos Európai Bírósági ítélet elemzését tartalmazza a munka, méghozzá időrendi sorrendben, s ezáltal lehetővé válik az ítélkezési gyakorlat fejlődési irányainak nyomon követése is. Az értekezés kiindulópontja, hogy a két jogterület céljai kölcsönösen hatnak egymásra, az első fejezet ezért kimondottan a közös célokkal és azok kölcsönhatásaival foglalkozik. A további fejezetek a két jogterület alanyi és tárgyi hatályának különbségeit és elhatárolásának problémáit tárgyalják, kiemelten az állami intézkedés fogalma és a tényállások nemzetközi eleme (a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására való alkalmasság) vonatkozásában.
A dolgozat további részében a szerző a gazdasági szabadságok és a versenyjog összefüggéseinek egyes konkrét kérdéseivel foglalkozik. Így vizsgálja az EK Szerződés 81. és 82. cikkeinek a Szerződés 10. cikkével (az úgynevezett hűségklauzulával) való együttes értelmezését. Ezzel kapcsolatban a korai esetjogból az mutatható ki, hogy ez az értelmezés kizárhat bizonyos, a tagállamon belüli versenyt akadályozó állami intézkedéseket is. Külön fejezet foglalkozik ezen értelmezés alakulásával. Egy másik, vizsgálódásra érdemesnek ítélt terület a versenykorlátozások és a kereskedelemkorlátozások csekély jelentősége, amellyel kapcsolatban a szerző megállapította, hogy a gazdasági szabadságok jogában is kimutatható a de minimis szabály alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a Bíróság a csekély mértékű kereskedelemkorlátozásokat nem tartja jogszerűtlennek, azonban a versenyjogban alkalmazandó de minimis szabállyal ellentétben ennek megítélésekor eltekint a piaci elemzéstől. A disszertáció utolsó fejezete egy igen érdekes területet vizsgál, az úgynevezett immanens (intézkedésekben bennerejlő) korlátozásokat. Itt olyan tagállami intézkedésekről van szó, amelyek valamilyen (a Közösség által is védendő) közérdek érvényesítése során az áruk szabad mozgásának akadályozását eredményezik. A szerző szerint ez a koncepció a tilalmak alóli kivételeknek egy olyan sajátos körét teremti meg, ahol a két szabálycsoport egymásra hatásából alakul ki a kimentés lehetősége.
Az opponensek közül elsőként Tóth Tihamér foglalta össze bírálatának lényeges pontjait. Blutman László személyesen nem tudott megjelenni a doktori védésen, ezért bírálatának összefoglalóját Darázs Lénárd olvasta fel. Mindkét opponens egyetértett abban, hogy Papp Mónika munkája alapos, sokrétű tudásról árulkodik, mind az esetjog, mind a vonatkozó szakirodalom terén, s több olyan témát dolgoz fel, amely a magyar szakirodalomból eddig hiányzott. A dolgozat mindkét bíráló szerint messzemenően kielégítette a doktori értekezéssel szemben támasztott követelményeket, s a jelölt vitán felül érdemes arra, hogy doktori címet nyerjen.
Tóth Tihamér bírálatában kiemelte, hogy a magyar szakirodalomban még senki nem kutatta a gazdasági szabadságok vonatkozásában a csekély jelentőség problematikáját, amellyel kapcsolatban azonban kritikaként megjegyezte, hogy a szerző néha mintha összemosta volna a versenyjogban ismert két különböző de minimis szabályt (azaz a Közösségen belüli verseny illetve kereskedelem csekély érintettségét). Az opponens a dolgozat "külön ékességének" nevezte az immanens (bennerejlő) korlátozásokat tárgyaló fejezetet, a dolgozat egyik legértékesebb részének pedig a vállalkozás-fogalomról tett megállapításokat tartotta, amely véleménye szerint megkerülhetetlen lesz a magyar szakirodalomban a jövőbeli kutatás során. Tóth Tihamér rámutatott, hogy megítélése szerint a dolgozatból hiányzik az árukereskedelmi monopóliumok és a kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások tárgyalását. Az opponens a jelöltnek feltette azt a
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
