Lehetséges olyan jogok apportja, amelyek vagyoni értékkel bírnak. Nem lehet önállóan apport tárgya a haszonélvezeti jog, a használati jog, a telki szolgalom és a zálogjog [Ptk. 159. § (2) bekezdése, 165. § (2) bekezdése, 168. § (3) bekezdése, 251. § (4) bekezdése]. A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be. A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetőleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be. Apportálható viszont a bérleti jog: a bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Az üdülőhasználati jog szintén apportálható - mondta ki az LB Gf. II. 31.056/1998. sz. eseti döntése (BH 1999/514. sz.).
A GK 52. számú állásfoglalás értelmében a vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok mint a szellemi tevékenység eredményei a szellemi alkotások fogalma alá tartoznak. A know-how mint szellemi alkotás tehát vagyoni értéket képvisel és forgalomképes. Fontos azonban, hogy apport tárgyát csak abban az esetben képezheti, ha ez a szellemi ismeret tárgyiasult formában is megjelenik és úgy is bocsátják a társaság rendelkezésére (LB Cgf. VII. 33.322/1998. sz. eseti döntés - BH 1995/111. sz. és Gf. VII. 30.134/1993. sz. eseti döntés - BH 2000/219. sz.). Úgyszintén apportálható a szabadalmi (szabadalomhasznosítási) jog és a védjegyoltalom (LB Cgf. VII. 32.439/2000. sz. eseti döntés - BH 2002/193. sz. és LB Cg. törv. II. 30.559/1991. sz. eseti döntés - BH 1992/39. sz.).
Amennyiben a tag apport szolgáltatására vállal kötelezettséget, annak kötelmi hatálya azonnal beáll. Ebben az értelemben tehát a rendelkezési jog megszűnése időpontjának van meghatározó jelentősége abból a szempontból, hogy az apport tárgya az apportáló oldaláról nézve "idegenné" válik. Nem lehet tehát pl. az alapító okiratban az apport tárgyára vonatkozóan apportálási nyilatkozatot tenni, majd az apport tárgyát ezután elidegeníteni, mert az már bűncselekményt - sikkasztást - valósít meg (Csongrád Megyei Bíróság 2. Bf. 957/2001. sz. eseti döntés - BH 2003/54. sz.). Rögzíteni kell azt is, hogy az apportőr szándéka, valamint a megállapodás értelmében az apport tárgya a társaság tulajdonába kerül-e. A korábbi Gt. 12. § (1) bekezdésének második mondata szerint a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétből), illetve a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból (nem pénzbeli betétből) áll. Itt tehát a törvény kihangsúlyozta azt, hogy az apport tárgya fölött a rendelkezési jog véglegesen a társaságra száll át. A hatályos Gt. erre - a tulajdon átruházásra - vonatkozóan azonban nem állít fel vélelmet. A 13. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Nem mindegy, hogy egy ingatlan esetében az ingatlan szolgáltatása a tulajdonjog átruházását, vagy csak az ingatlan használatát hivatott biztosítani. Előbbi esetben a tulajdonjog megszerzéséhez ugyanis a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzése is szükséges (LB Pfv. I. 21.256/2000. sz. eseti döntés - BH 2001/317. sz. és LB Cgf. VII. 32.230/2000. sz. eseti döntés - KGD 2002/158. sz.).
A korábbiakban az apportszolgáltatásra vonatkozó generális szabályokat próbáltam felvázolni. Egyes társasági formáknál azonban a vagyoni hozzájárulás arányával és szolgáltatásával kapcsolatban a törvény az alábbi korlátozásokat határozza meg.
- Korlátolt felelősségű társaság esetén - Gt. 115-116. §-ai - a törvény a kötelező tőkeminimum (ötszázezer forint) teljesítésére időkorlátot szab. A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. Úgyszintén korlátot jelent, hogy ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
- Egyszemélyes társaság alapításakor a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a Gt. 167. § (3) bekezdése szerint a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve a pénzbeli hozzájárulás tekintetében a 115. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
