Miben látja az Alkotmánybíróság jelenlegi küldetését, legfontosabb feladatát?
Az új Alaptörvény az individuális alapjogvédelemre helyezte a hangsúlyt, amelynek fókuszában az alkotmányjogi panaszok állnak, tehát megkapta az Alkotmánybíróság a német Szövetségi Alkotmánybíróság hatáskörét. Így az Alkotmánybíróság küldetése jelen pillanatban az, hogy az Alaptörvény érvényesülését a teljes jogrendszerben biztosítsa: egyrészt a bírói ítéleteken keresztül, másrészt a normakontroll funkciója útján a jogalkotásban is, és végül, de nem utolsósorban az igazgatási hatalomban. Az Alkotmánybíróság jelenleg mindhárom hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol. Ez a legfontosabb feladatunk és funkciónk, ennek próbálunk megfelelni.
Az Alkotmánybíróság feladatai hogyan oszlanak meg az ügyteher tekintetében?
A konkrét utólagos normakontroll és az alapjogi bíráskodás a fő feladat, amire az Alkotmánybíróság fókuszál. Emellett természetesen az absztrakt utólagos normakontroll, és az előzetes normakontroll funkciót is ellátjuk. Tevékenységünk nyolcvankilencven százalékát az alkotmányjogi panaszok teszik ki, bírói kezdeményezés ötven-hatvan érkezik egy évben, az absztrakt utólagos normakontroll indítványok száma pedig tíz-húsz között mozog.
Korábban azt nyilatkozta, hogy az Alkotmánybíróság elnökeként - az alapjogvédelmi funkcióra is tekintettel - fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság nyisson a közvélemény felé. Hogyan valósítják ezt meg?
Egyrészt nagyon fontosnak tartom, hogy a jogkereső állampolgárok az Alkotmánybíróság munkájáról folyamatos tájékoztatást kapjanak, mivel mi az egyének alapjogait védjük. Másrészt megváltoztattuk a nyilvános hirdetések rendjét, feltételeit is. Korábban a nyilvános hirdetések úgy zajlottak, hogy felolvastuk a teljes határozatot, ami nagyon nehezen volt érthető még a jogászok számára is, nem beszélve a nem jogász közvéleményről. Ezt jelentősen redukáltuk. Közérthetőbben fogalmazzuk meg az indoklást, mellőzünk belőle minden jogászias kifejezést, tekintettel arra, hogy a honlapunkon és a Magyar Közlönyben a teljes szöveg rendelkezésre áll. Bárki, akit az érdekel, el tudja olvasni, és ezáltal senki nem rövidül meg, viszont az egyszerűbb nyelvezetnek az a hozadéka, hogy aki a nyilvános hirdetésen részt vesz, pontosan megértheti, hogy miről szól az adott határozat. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy tavaly minőségi díjat kapott a honlapunk. Jelen vagyunk a közösségi oldalakon is, van egy szakmai közönségnek szóló magyar nyelvű hírlevelünk, és angol nyelvű hírlevelet is tervezünk. Új sajtófőnökkel dolgozunk egy éve, aki az Alkotmánybíróság kommunikációs tevékenységét szervezi. Ez a munka az intézmény egyedülálló jellegéből fakadóan egészen más, mint egy politikai vagy gazdasági szervezet esetében. Immár közép- és hosszabb távú kommunikációs stratégiával is rendelkezünk.
- 10/11 -
Mi a kollektív bíráskodás titka, hogyan működik a döntéshozatali gyakorlatban?
Az alkotmányozó bölcs döntése, hogy az Alaptörvény őrzését egy kollektív testületre bízta. A kollektív bölcsesség létező jelenség, csak kellő türelmet kell gyakorolni hozzá. Megértés és empátia szükségeltetik a másik álláspontjának a megismeréséhez, esetleges elfogadásához. Ha ezeket az erényeket képesek vagyunk gyakorolni a mindennapok során, akkor a kollektív bölcsesség érvényesülni fog. Úgy érzem, hogy ez most érvényesül, ennek megfelelően működünk. Természetesen a döntéseink vitathatóak lesznek a szakirodalom és a politikai szereplők által egyaránt. Nem létezik olyan Alkotmánybíróság, amelynek a döntésein ne vitatkoznának, sőt, elég nagy baj lenne, ha nem volnának erre megfelelő fórumok, hiszen mi is a szakmai kritika által fejlődünk.
Milyen gyakorlati tapasztalatai vannak az amicus curiae jogintézményével kapcsolatban?
Az amicus curiae egy nehezen definiálható beadványozási forma, amely nemrég jelent meg nálunk a gyakorlatban, tételes jogi elismerést viszont még nem élvez. Az Alkotmánybíróság számára minden egyes vélemény számít, amit szakmailag megalapozottan fogalmaznak meg. Az Alkotmánybíróság végső fórumnak számít, ezért fontos, hogy a tévedés lehetőségét minimalizáljuk, ehhez pedig mindenfajta vélemény értékes adalékot jelenthet. Az Alkotmánybíróság az amicus curiae beadványokat alaposan tanulmányozza. Az azonban a testületre van bízva, hogy az ezekhez való viszonyát megjeleníti-e a határozatokban, vagy sem, mivel az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényből vagy más törvényből levezethető olyan kötelezettsége nincs, hogy az amicus curiaera reflektálnia kellene. Az Alkotmánybíróság örül ezeknek a beadványoknak, hiszen segítséget nyújtanak a döntés meghozatalában, érveket jelenthetnek a vitában, és többnyire meg is jelenhetnek az Alkotmánybíróság határozataiban, még akkor is, ha kifejezetten nem hivatkoznak rájuk.
Az Alkotmánybíróság 22/2016. (XII. 5.) sz. határozata mérföldkőnek számít az alkotmányos identitásról folyó szakmai viták fórumán. A témáról nemrég Varsóban tartott előadást Elnök Úr. Hogyan definiálható ma az alkotmányos identitás?
Az alkotmányos identitás fogalma komoly szakmai viták kereszttüzében áll, önmagában az "identitás" kifejezés is nehezen definiálható. Nekünk, magyaroknak - ahogy a kis nemzeteknek általában -, fontosabb az identitás meghatározása és védelme, mint egy nagyobb nemzetnek. A magyar történelem során mindig központi elem volt a függetlenség, amit nehezen tudtunk kivívni. A Szent Korona mint az alkotmányosság megtestesítője volt képes megőrizni az identitásunkat. Az Alaptörvény megszületése óta egyértelmű igényként merült fel, hogy a magyar állam valamiképpen meghatározza a pozícióját az Európai Unióhoz képest. A 22/2016. (XII. 5.) sz. határozatunkban az Alaptörvény E) cikkét értelmeztük, és az uniós jog és a magyar szuverenitás kapcsolatának a hatásmechanizmusait próbáltuk elvi síkon feltérképezni. Maga a határozat absztrakt értelmező döntés, amely az Alkotmánybíróság tagjai véleményének legkisebb közös többszöröseként alakult ki, mindössze egy különvéleménnyel, az is inkább kiterjesztő értelmezés. A német Szövetségi Alkotmánybíróság nyomán határoztuk meg azokat az eseteket, ahol az Alkotmánybíróság vizsgálódhat. A magyar Alkotmánybíróság tehát szükség esetén alapjogi, szuverenitásvizsgálatot és identitásvizsgálatot végezhet, mégpedig az Európai Unió Bíróságával folytatott kölcsönös és egyenjogú bírósági párbeszéd elvét figyelembe véve. Nagyon büszke vagyok arra, hogy én lehettem az előadó bírója az említett határozatnak, személy szerint is elkötelezettnek érzem magam az alkotmányos identitás tartalmi elemeinek időtálló meghatározása kérdésében, és a bíróságok közötti párbeszédben is.
Miért tartja ilyen fontos értéknek a bíróságok közötti párbeszédet, különös tekintettel az alkotmányos identitás kérdésére?
A bíróságok közötti párbeszéd alapgondolata Andreas Voßkuhletól, a német Szövetségi Alkotmánybíróság elnökétől származik, és a szakirodalomra jelentős hatást gyakorolt. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a magyar Alkotmánybíróság volt az első, amely az alkotmánybírósági párbeszédet egy erga omnes, vagyis mindenkire kötelező hatályú döntésében kimondta, így egy tudományos elvből jogilag kötelező szabályt hozott létre. Nagyon fontos a bíróságok közötti párbeszéd, mert pontosan az identitás fogalmának meghatározása az, amit a nemzeti alkotmánybíróságoknak kell elvégezniük. Véleményem szerint Budapesten jobban ismerik, hogy mit jelent a magyar identitás, mint Luxemburgban, és a szubszidiaritás elve is ezt támasztja alá. Bírói párbeszéd keretében közelíthető az uniós kontextusban értelmezett "nemzeti identitás" és az alkotmányos identitás fogalma is.
Ez a kérdés Elnök Urat nyilvánvalóan alkotmányjogot oktatóként is foglalkoztatja. Az alkotmányjog iránti vonzalma mindig is töretlen volt, ügyvédi munkája mellett sem mondott le róla, sőt akkor jutott el a katedráig.
Az alkotmányjog a jogszabályi hierarchia csúcsán elhelyezkedő anyajog: olyan jogág, ahol az elvi kérdések jól megfogalmazhatóak. Ügyvédként valóban magánjogi orientációjú tevékenységet folytattam, kisebb mértékben közjogi vonatkozásút. Az egyetemi éveim alatt fődíjat nyertem filozófiai dolgozatommal az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Mindig érdekelt az elmélet, azonban ez az érdeklődésem a mindennapi joggyakorlatban kevésbé tudott megjelenni, így született meg az az elhatározás, hogy a Szegedi Egyetem jogi karán alkotmányjogot oktassak. Ezt nagyon szívesen vállaltam, mert úgy gondoltam, hogy az alkotmányjogi oktatási tevékenység jól kiegészíti a mindennapi ügyvédi munkát.
Ezért is választotta PhD értekezésének témájául az ügyvédség alkotmányos helyzetének vizsgálatát?
Igen. Folyamatosan szembesültem azokkal a nehézségekkel és ellentmondásokkal, amelyek velejárói voltak annak a történelmi folyamatnak, melynek során a diktatúra ügyvédsége egy jogállami, kapitalista ügyvédséggé fejlődött. Az ügyvédség a korábbi
- 11/12 -
rendszerben "gyanús", üldözött elem volt, ebből alakult át a jogállami igazságszolgáltatás egyik pillérévé. Ezt az erőteljes változást a jogszabályok nem mindig tudták gördülékenyen támogatni, azonban ezekkel az ellentmondásokkal akkoriban senki nem foglalkozott Magyarországon. Szerencsére az Alkotmánybíróság már a kilencvenes évek közepén fontos döntéseket hozott, amelyek segítették a folyamatot. Az új ügyvédi törvény több kérdést megoldott azokból a problémákból, amelyeket tudományos kutatásomban felvetettem. Ma is úgy tekintek az ügyvédségre, mint a jogszolgáltatás nagyon fontos elemére. Bár az ügyvédi praxisom természetesen szünetel, az ügyvédi kamarai tagságomat fenntartottam.
Most alkotmánybíróként tulajdonképpen az Alaptörvény ügyvédjeként dolgozik...
Kétségtelen tény, hogy alkotmánybíróként az Alaptörvény védelme a küldetésünk. Nekem az ügyvédség szolgálatot jelent. Az Alkotmánybíróságnak az a feladata, hogy az Alaptörvényt szolgálja, semmi mást ne szolgáljon. Azt kell elérnünk, hogy az Alaptörvényben megjelenő elvek és értékek a büntetőjogban, a közigazgatási jogban és valamennyi jogágban úgy tudjanak érvényesülni, hogy ezek valóban mindennapi kenyérré váljanak az emberek kezében, és az Alaptörvény ne csak írott malaszt legyen. Az új Alaptörvény vívmánya, hogy a korábban pontszerűen működő alapjogi bíráskodás strukturált alapjogi bíráskodássá vált. A teljes bírósági rendszer alapjogi bíráskodást végez az Alkotmánybíróság végső fokon gyakorolt alkotmányjogi kontrollja mellett. A rendszer megfelelő működése mindenkitől, tőlünk is, a bíróságoktól és a hatóságoktól is jó együttműködést, lelkiismeretes munkát kíván meg - az Alkotmánybíróság ezen dolgozik.
Budapest, 2018. február 14. ■
Visszaugrás
