A vagyont terhelő zálogjog a Ptk.-ban való megjelenésétől kezdődően viták kereszttüzében áll, érvényesítésével kapcsolatosan sok probléma merül fel, s elsősorban a felszámolási eljárásokban válik kérdésessé a jogintézmény valódi biztosítéki jellege. Maga a vagyont terhelő zálogjog egy mértékében és a zálogtárgyakban is folyamatosan változó biztosíték, így a felszámolás kissé merev viszonyai közé helyezve óhatatlan az ütközésük, különösen a hatályos Csődtörvény rendelkezéseinek alapján.
Senki által nem vitatott, hogy a vagyont terhelő zálogjognak a felszámolás kezdő időpontjában már léteznie kell, tehát ha a Cégközlönyben való közzététel napján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett nyilvántartásban szerepel a vagyont terhelő zálogjog, akkor azt zálogjogként el kell fogadni. A gyakorlatban azonban vita alakult ki a vagyont terhelő zálogjoggal rendelkező hitelezők és a felszámolók között, hogy vajon hova kell besorolni a követelést, ha az adósnak az iratait, vagyonát a felszámoló nem tudta átvenni.
Nézzük meg a felszámolás folyamatában ennek a biztosítéknak a sorsát!
Elsőként a felszámolónak a beérkező hitelezői igényt meg kell vizsgálnia, s amennyiben megállapítható a vagyont terhelő zálogjog fennállása, úgy visz-sza kell igazolnia a hitelezői igényt a teljes zálogjoggal biztosított tőke és ügyleti kamat figyelembevételével a hitelezőnek a Cstv. 49/D. §-ába történt besorolással. A visszaigazolásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy
a) a felszámoló még nem kapta meg az adóstól az iratokat, az ott található információk alapján még módosíthatja mostani nyilatkozatát1,
b) a befolyt vételárnak az értékesítés költségeivel csökkentett 50%-át fogja tudni csak kifizetni a felszámoló a hitelezőnek, az esetlegesen fennmaradó további követelését a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába a törvény rendelkezései alapján a zálogtárgy értéke erejéig fogja besorolni és a kielégítésre ott kerülhet sor.
Ebben a pillanatban a felszámoló még nem kapott iratokat, nem kapott vagyont, fogalma sincs, hogy az adós potenciális vagyona mekkora, itt még csak a hitelezői igény vizsgálatáról van szó, van-e követelés és biztosítva van-e zálogjoggal.
Egy példán talán jobban követhető a hitelezői igény útja.
Tegyük fel, hogy bejelentette hitelezői igényét a vagyont terhelő jelzálogjoggal biztosított 10 M Ft-os követelése erejéig egy bank. A felszámolónak ezen első lépcsőben azt kell megvizsgálnia, hogy a vagyont terhelő zálogjog alapjául szolgáló követelés a hitelező által benyújtott iratok alapján érvényes-e, nem történt-e meg már a kielégítése, valamint meg kell bizonyosodni róla, hogy be van-e jegyezve a zálogjog a MOKK nyilvántartásába. Mindezek alapján a felszámolónak az első lépcsőben vissza kell igazolnia a hitelezői igényeket a fenti feltételes módon.
2. A következő lépcsőfok a hitelezői igény kezelése tekintetében független a hitelezőtől, a felszámolónak kell átvennie az adóstól az iratokat és a vagyont, s fel kell mérnie azt. Az nem vitás, hogy ha az iratokat és a vagyont a felszámoló át tudja venni, akkor ennek alapján módosíthatja a hitelező felé visszaigazolását, hiszen most tudja csak összevetni a hitelező által állítottakat az adós állításaival.
a) Ha van vagyon, akkor a hitelezői igények kielégítése a törvényben előírtak szerint történik, tehát a vagyont terhelő zálogjoggal terhelt vagyon értékesítése után befolyt vételárból levonja a felszámoló az értékesítés költségeit, s a fennmaradó összeg felét fordíthatja a hitelezői igény kifizetésére. Ha ez elegendő a hitelező zálogjoggal biztosított követelésének a kifizetésére, úgy a hitelező akár teljes egészében kielégítést nyerhet a 49/D. § (2) bekezdése alapján. Ha azonban zálogjoggal biztosított követelése nagyobb, mint a befolyt vételár értékesítési költségekkel csökkentett ösz-szegének a fele, abban az esetben veendők figyelembe az 57. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései. Eszerint a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelés 49/D. § (2) bekezdése alapján ki nem egyenlített része a zálogtárgy értéke erejéig kerül a b) pontba.
A példánknál maradva a hitelező vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelése 10 M Ft, a felszámoló az adós vagyonát 6 M Ft-ért értékesítette, melynek értékesítési költsége 1 M Ft volt. A 49/D. § (2) bekezdése alapján számolva az értékesítés költségeivel csökkentett alap 5 M Ft, melynek a felét lehet a hitelező részére kifizetni, azaz 2,5 M Ft-ot. A hitelezőnek tehát a felszámoló kifizet 2,5 M Ft-ot, a fennmaradó 2,5 M Ft-ból a felszámoló felhasználhat a felszámolási költségek kiegyenlítésére, a hitelező igényét 3,5 M Ft-tal2 az 57. § (1) bekezdés b) pontjába kell nyilvántartásba venni.
b) Ha a felszámoló nem tudott átvenni iratokat és vagyont a törvényben előírt határidőben (a bejelentési határnapot követő 45 nap), vagy a felszámoló által átvett iratok szerint nincs vagyon, úgy a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelés tekintetében a felszámolónak módosítania kell a visszaigazolást, s tájékoztatnia kell a hitelezőt, hogy bár nem vitatja a vagyont terhelő zálogjog fennállását, azonban zálogtárgy hiányában nem tudja privilegizált hitelezőnek tekinteni. Ez az álláspont a Ptk. 266. § (1) bekezdésének azon rendelkezésén alapszik, mely szerint "ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül. "
Abban az esetben, ha iratokat kapott a felszámoló (s a mérleg nem tartalmazza a vagyontárgyat), akkor nem vitás ez a rendelkezés, azonban ha nem kapott sem iratokat sem vagyont, akkor kimondható-e, hogy az adós vagyonából "kikerült" a vagyontárgy? Álláspontom szerint itt a kiemelt utolsó fordulatot nem csak úgy lehet értelmezni, hogy a vagyontárgy szabályos rendben kerül ki a kötelezett vagyonából, hanem úgy is, hogy a kötelezett vagyona felett rendelkezni jogosult rendelkezési joga alá nem kerül be a vagyontárgy (nem adják át szabályosan) - jelen esetben a felszámoló, mint az adós képviselője nem tudja átvenni a vagyon feletti rendelkezési jogot, az nem kerül az ő rendelkezési joga alá.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
