"Valahol hűvös csillagon ülnek az Istenek néznek, néznek, néznek vak szemekkel. Meztelen gyermek elszalad a tények tüskéi közt szanaszét tépi rajta bőrt nézik az Istenek."
Cseh Tamás: A képzelet szálfái közt[1]
Az ítélkezési gyakorlatot és a jogirodalmat több éve foglalkoztató kérdés, hogy a gyermek és a szülő - kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozó(k): jellemzően a nagyszülő(k) - közötti kapcsolattartásnak van-e helye a személyiségi jogok égboltján, állócsillagai között.[2]
E kérdés bírói gyakorlatban való felmerülésének a kezdetét a 2000-es évekre, az ítélőtáblák felállításának,[3] és a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perek megyei bírósági hatáskörbe kerülésének[4] az idejére teszem. Miután 2006. január 1-je óta az objektív személyiségvédelmi szankciók alkalmazása, így például valamely személyiségi jog megsértésének a megállapítása kizárólag a megyei bíróságtól/törvényszéktől kérhető,[5] amely bíróságnak a személyiségi jogi jogsértés megállapítása iránti keresetről való döntési és indokolási kötelezettsége miatt érdemben is foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy a megsértettnek állított jog személyiségi jog-e egyáltalán, ezért a 2000-es évek második felétől, közzétett formában a 2010-es évektől mind több ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági/kúriai határozat kezdte el - az indokolásában erre külön kitérve - vizsgálni azt a kérdést, hogy a kapcsolattartási jog személyiségi jog-e.
Tanulmányom I. részében az ezekben a kapcsolattartási jog megsértése miatt a megyei bíróságokon/törvényszékeken indított fellebbezett ügyekben hozott és közzétett ítélőtáblai és kúriai határozatoknak a lényegét felvillantva azt kívánom bemutatni, hogy ezek a határozatok hogyan közelítenek a kapcsolattartási joghoz: mit mondanak akkor, amikor a kapcsolattartási jogot nem tekintik személyiségi jognak, s mit akkor, amikor a megsértését személyiségi jogi jogsértésként kezelik, utóbbi esetben mit mondanak a jogellenességről, egyáltalán melyik személyiségi jogot tartják megsértettnek, hogyan közelítik meg a szülőktől elvárható magatartás, a kapcsolattartás meghiúsulása és az azt eredményezőnek állított magatartás/mulasztás közötti okozati összefüggés, valamint az immateriális hátrány kérdését.
Véleményem szerint a kapcsolattartási jogról mint személyiségi jogról való gondolkodáshoz jól használhatók azok a bírósági határozatok is, amelyek a személyiségi jogok alkotmányos alapjogoktól, illetve eljárási jogoktól való elhatárolásával foglalkoznak, s egy-egy megsértettnek állított jog kapcsán arra is kitérnek, hogy a bíróságok ezeket a jogokat miért nem tekintik személyiségi jognak. Dolgozatom II. részének 1. pontjában ilyen bírósági határozatokon keresztül azt kívánom szemléltetni, hogy nem minden személyiségi jog, ami távolról vagy első ránézésre annak látszik.
A II. rész 2. pontjában a kapcsolattartási jog abszolút szerkezetű személyiségi jogoktól való elhatárolására teszek kísérletet előbb elméleti szinten, majd ítélőtáblai és kúriai határozatokon keresztül a magánélethez, a családi élethez és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot illetően.
A III. részben a kapcsolattartási jog megsértése miatt indított személyiségi jogi perek lehetséges megközelítési irányainak és továbbgondolásra javasolható kérdéseinek a megfogalmazásával és megválaszolásának a kísérleteivel folytatom, majd a IV. részben egy összegzésfélével zárok.
- 19/20 -
1. Gyermekjog, szülői (kapcsolattársra jogosult más hozzátartozót megillető) jog, alapvető emberi jog, alkotmányos alapjog, relatív személyiségi jog
- A Debreceni Ítélőtábla határozatai szerint a kapcsolattartási jog alapvető emberi jog, gyermekjog és relatív személyiségi jog,[7] alkotmányos alapjog és szülői jog,[8] de nem önálló személyiségi jog.[9]
- A Fővárosi Ítélőtábla határozata szerint[10] a kapcsolattartási jog kiemelkedő fontosságú alkotmányos alapjog, de nem minősül közvetlenül személyhez fűződő jognak.
- A Kúria határozata szerint[11] a kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog.
2. Nem vezethető le a magán- és családi élethez, illetve az emberi méltósághoz való jogból
- A Debreceni Ítélőtábla határozata szerint[12] a kapcsolattartási jog személyiségi jog mivolta nem vezethető le a "teljes" és "egészséges" családban éléshez, valamint a magánélet védelméhez, de az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogból sem.
3. Családjogi jogintézmény, szabályozása és végrehajtása családjogi útra tartozik
- A Kúria határozatai szerint[13] a kapcsolattartás szabályozására és végrehajtására családjogi jogintézmények szolgálnak.
- A Kúria határozata szerint[14] a családjogi viták rendezésének nem megfelelő eszköze a személyiségi jogok érvényesítése.
1. A jogellenesség vizsgálata, a megsértett személyiségi jog
- A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint[15] nem jogellenes, ha az egyik szülő önként nem biztosítja szülőtársa kapcsolattartását.
- A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint[16] a kapcsolattartás ellehetetlenítése tudatosan hibás nevelés, amely jogellenes magatartás.
- A Fővárosi Ítélőtábla határozata szerint[17] a kapcsolattartás szüneteltetésének a gyermek akaratának figyelembevétele melletti elrendelésével a bíróság nem sérti meg a különélő szülő személyiségi jogait, ez nem jogellenes magatartás.
- A Fővárosi Ítélőtábla határozata szerint[18] a kapcsolattartás megsértése miatt indított személyiségi jogi per elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a gyámhatóság vagy a bíróság szabályozta-e a kapcsolattartást. Jelentősége annak van, hogy a gyermeket nevelő szülő a szülőtársa személyiségének a lényegét, annak szabad érvényesítését is érintve, akadályozva, önkényesen és visszaélésszerűen korlátozta-e a szülőtársa kapcsolattartását.
- A Fővárosi Ítélőtábla határozata szerint[19] az emberi méltóság magában foglalja a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásához fűződő jogát is.
- A Fővárosi Ítélőtábla határozata szerint[20] a kapcsolattartási jog nem önálló személyiségi jog, de ha az egyik szülő megváltoztatja a közös gyermek elhelyezését, majd a szülőtársát huzamos ideig elzárja attól, hogy gyermekükkel emberhez méltó módon tarthasson kapcsolatot, ezzel a magatartásával megsérti a szülőtársa emberi méltóságát.
- A Győri Ítélőtábla határozata szerint[21] a kapcsolattartási jog szorosan kapcsolódik az emberi individuumhoz, a személyiség lényegét képezi, azt a személyiség megnyilvánulásaként kell értelmezni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
