Ez a tanulmány az egyes állam- és kormányformák, továbbá ezek elterjedt hazai elnevezése kapcsán a fogalmak elsősorban nyelvtani vizsgálatával arra tesz kísérletet, hogy érveket vonultasson fel néhány gyakran használt fogalom tarthatatlansága és használhatatlansága mellett - mindenekelőtt az államformák és a kormányformák egyes közös elnevezései ellen. Az esszé arra mutat rá, hogy némely kifejezések - elterjedtségük ellenére - rosszul szolgálják a politikai és kormányzati rendszerek jobb megértését, és hasznos lenne, ha ezek az elnevezések bizonyos fokig visszaszorulnának a hazai tudományos diskurzusokból, és helyükre szerencsésebb kifejezések kerülnének, amelyek világos különbséget tesznek az államformák és a kormányformák között, továbbá jobban elismerik az alkotmányos és a parlamentáris monarchia, valamint a parlamentáris monarchia és a parlamentáris köztársaság közötti hasonlóságokat. Érvrendszerét a tanulmány annak érdekében mozgósítja, hogy hozzájáruljon egy definíciókról szóló diskurzus kialakulásához, és hosszabb távon egy egységes fogalomrendszer kívánatos megteremtéséhez.
Amikor az állam- és kormányformák egyes ismert meghatározásait megérteni törekedve azt a célt tűzzük ki magunk elé, hogy lehetőleg világosan elkülöníthessük egymástól az egyes fogalmakat, kifejezetten nehéz terepen járunk. A nehézségekkel tapasztalataink szerint a világ számos nyelve is megküszködik, midőn azzal a problémával találkozik, amellyel ebben a tekintetben a magyar nyelv is szembesül.[1]
A Parlamenti Szemle nemes és fontos missziót vállal fel, amidőn a legkülönbözőbb irányú parlamenti kutatások eredményeinek helyt adva annak lehetőségét is megteremti, hogy az egyes tudományos kifejezések a magyar parlamentarizmus-kutatások impozáns hagyományait és a magyar nyelvfejlődés alakulását figyelembe véve nívós diskurzusban jussanak el a kikristályosodás felé, és létrejöhessen az a kívánatos állapot, amelyben az egyes szerzők az egyes kifejezéseken többé-kevésbé ugyanazt értik.
Az állam- és kormányforma-fogalom tekintetében ez a kristályosodási folyamat megítélésünk szerint még nem érte el az ideális fokot. Csábító perspektíva lenne a nehézségek forrásait kutatva két és fél évezreddel visszarepülni az időben, és a magyar szóhasználatok következetlenségeiért minde-
- 27/28 -
nekelőtt Platónt okolni, de ha az időutazást nem valósíthatjuk is meg, és a fogalomfejlődés évszázadait ezeken az oldalakon természetesen nem futhatjuk is át, annyit mindenesetre kimondhatunk, hogy nyelvünk nincs egyedül az állam- és kormányforma-meghatározások problémájával.
Mint ismert, Platón Az állam nyolcadik könyvében foglalkozik az egyes állami berendezkedésekkel,[2] és ezek leírásakor ugyancsak a politeia kifejezést használja,[3] amelyet államként, városállamként, berendezkedésként, államberendezkedésként, kormányzatként, kormányzati formaként, kormányrendszerként, vagy - amint a legelterjedtebb gyakorlat teszi - államformaként is fordíthatunk az egyéb (számtalan) fordítási lehetőség mellett.[4]
Tovább bonyolítja a nehézségeket, hogy Arisztotelész Politikájában ugyanezen kifejezésen már nem általában az államot, hanem a jó és a rossz berendezkedések sorában az egyik - történetesen a jó - berendezkedést (kormányformát, államformát) érti. Még nehezebbé teszi a dolgot az, hogy Cicero ugyanezen kifejezés latin fordítását De re publica (vagyis A köztársaságról) című művében államformaként határozza meg.[5]
Mindezen problémák csupán esetleges eredői, de nem magyarázói annak a következetlenségnek, amely az említett kifejezés(ek) magyar megfelelőinek megtalálása során a hazai tudományos nyelvhasználatra időnként jellemzővé vált, és ezeken a hasábokon nem is a problémák forrásainak, hanem esetleges megoldási esélyeinek eredünk nyomába.
Ebben az írásban ugyanis arra teszünk kísérletet, hogy az államformák és a kormányzati rendszerek egyes elterjedt elnevezéseit egymással összevessük, és megvizsgáljuk, vajon e fogalmak jól szolgálják-e az egyes kormányformák megértését. Arra a megállapításra fogunk jutni, hogy némely megnevezések - elterjedtségük ellenére - nem segítenek a fogalmi tisztaságra való általános tudományos törekvéseknek, és ezért átgondolandók, vagy kiegészítendők, netán néhány esetben el is vetendők, mert használatuk nem kellően indokolt.
Vizsgálódásaink során nem térünk ki az államforma fogalmának koronkénti változásaira, többértelműségére és fejlődésére, ahogyan a kormányzati rendszerek egyes alternatív neveit sem vesszük sorra, csupán a jelenkor tudományos nyelvhasználatának általánosan elfogadott szokásaiból indulunk ki, és megállapításainkat a megállapodott meghatározásokra, ismert modern definíciókra alapozzuk.
- 28/29 -
Eszerint államformának nem a politikai rendszert vagy berendezkedést, és nem is a jó vagy rossz kormányzás formáját tekintjük, hanem az államfői hatalomgyakorlás azon jellegét, mely a koronás és a korona nélküli államfői státusz között tesz különbséget, és ez alapján összesen két államformát - persze számtalan változatukban - különböztetünk meg egymástól, a monarchiát és a respublikát.[6]
Kormányformának - ugyancsak egyszerűen szólva - a kormányzati rendszert tekintjük, vagyis azt a dinamikus mechanizmust, amely a széles értelemben vett kormányzást végző állami szervek közötti kapcsolatban, együttműködésben és egymás - nem egyenlő mértékű - ellenőrzésében mutatkozik meg demokratikus körülmények között, és ez alapján két fő kormányformát különböztetünk meg egymástól. Egyrészről a parlamentáris, másrészről pedig a prezidenciális vagy elnöki rendszert, továbbá ezek számtalan átmeneti változatát (mindenekelőtt az úgynevezett félelnöki modellt), valamint néhány sajátos, besorolhatatlan szisztémát, amelyet külön kell kezelnünk (mint a svájci modellt).[7]
Ezekben a meghatározásokban semmi rendkívülit nem állítunk, a fogalmak általánosan elfogadott jelentését használjuk, és természetesen nem látunk okot arra, hogy a széles körben elterjedt és általunk is használt fogalmak definícióján a legkisebb mértékig is változtatást javasoljunk.[8] Írásunkat azért fogalmazzuk meg, mert az állam- és kormányformák fogalmi vegyítéséből eredően a fogalmak egymástól való elválasztása, elhatárolása tekintetében sok esetben következetlenségeket és indokolatlan fogalomkeveredéseket tapasztalunk, amelyek meghaladására igyekszünk javaslatot tenni.
Ennek érdekében a következőkben az állam- és kormányformákat egymás keveredésében tekintjük át, és az állam- és kormányforma-fogalmak vizsgálatát együtt végezzük el. Indokolt ugyanis a kormányzati rendszer fogalmának az államforma-fogalommal való szimbiózisáról szólnunk - természetesen.
- 29/30 -
Nem tartogatunk kedvező ítéleteket. A két legfontosabb kormányzati rendszer, a parlamentáris és a prezidenciális kormányforma egymástól való elválasztása ugyanis a magyar nyelvű publikációk egy része számára látható nehézséget okoz.[9] Ezért az alábbiakban e két kormányformát vetjük egybe a két megnevezett államformával, hogy bizonyos tanulságokig jussunk.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
