Konferenciát tartott a CEDR Magyar Agrárjogi Egyesület a Miskolci Egyetemen 2008. április 4-én. A konferencia címe: A mezőgazdaság, a mezőgazdasági üzem, a mezőgazdasági termelő és a vidék a fenntartható Európában. A konferenciának két külföldi meghívott előadója is volt: Philippe Haymoz a svájci Freiburg kanton Agrárjogi Egyesületének elnöke, valamint Dr. Dr. Dr. h.c. Klaus Sojka környezetjogász Németországból.
Az első előadás a svájci szövetségi földtörvény főbb rendelkezéseinek bemutatása volt. Nagyon érdekes és azt hiszem sok esetben követendő példával szolgálhat Magyarország számára a svájci földbirtok szabályozása. Svájc közigazgatási feloszlása hatással van a jogalkotásra, valamint a végrehajtásra. 26 kantonja a svájci szövetségi állam tagállamai. Régen valamennyi kanton önálló állam volt, saját határokkal, hadsereggel és saját pénzzel, amíg 1848-ban létre nem jött a jelenlegi szövetségi struktúra. A 16. században a Svájci Konföderációt 13 önmagát kormányzó állam alkotta. Ezeket az államokat kantonnak nevezték. Minden kantonnak saját alkotmánya, törvényhozása, kormánya és bíróságai voltak. A svájci alkotmány szerint a nem a konföderáció hatáskörébe tartozó ügyek a kantonok belső ügyei. A helyi önkormányzatok autonómiájának fokát a kantonok határozzák meg. A kantonügyekben a közvetlen demokráciát mára már csak két kantonban gyakorolják. Valamennyi többi kantonban szavazással képviselőket választanak. Ahhoz pedig, hogy egy szövetségi jogszabály megszülessen először is a szövetségi tanács javaslatot tesz; mivel a törvényhozás kétkamarás, mindkét kamarának azonos szöveget kell elfogadnia, ezt követi az aláírásgyűjtés, majd tulajdonképpen népszavazásra bocsátják a törvény elfogadását, így született meg a hatályos földtörvényük is 1992-ben, hozzátéve, hogy csak kis többséggel szavazták meg. 1994. január 1-jén lépett hatályba, azóta nyolc módosításon esett át. A svájci földtörvény elsősorban a fenntartható és piacnak is megfelelő mezőgazdaság kialakítását, a társadalom számára biztonságos élelmiszerek termelését, megfelelő kultúrkörnyezet kialakítását célozza. Az állami politika a benépesítés decentralizációját próbálja ezáltal kezelni: igyekszik elkerülni, hogy ne mindenki a városba költözzön, igenis legyenek családi gazdaságok, akiknek nem pusztán minimális megélhetését biztosítja a gazdálkodása, hanem a gazdálkodó termeljen, mégpedig piacra termeljen megbízható és minőségi termékeket. Köszönik szépen, de nem feltétlenül kérnek az olcsóbb, de rosszabb minőségű importból. Természetesen ennek a politikának a megvalósítása is pénzbe kerül, ezt pedig szövetségi háztartásból finanszírozzák. Elsődleges cél tehát egy fenntartható és multifunkcionális mezőgazdaság megteremtése. És habár nem uniós tagállamról van szó, Philippe Haymoz kiemelte, hogy a jogszabály "EU-konform", a multifunkcionális jelző magába foglalja azt, hogy számos kritériumnak kell megfelelnie, így környezetvédelmi, minőségi feltételeknek is, mondhatjuk, hogy a kölcsönös megfeleltetés előjelei megmutatkoznak. És hogy miért lettek ezek a szabályok beépítve jogszabályaikba? Előadónk nyílt és egyértelmű választ ad a kérdésre: ha felmerülne Svájc uniós tagsága, nem szeretnék, ha a svájci állampolgárok azért akadályoznák meg a csatlakozást, mert nagymértékben átalakulna jogrendszerük.
A törvény másik fontos célkitűzése a kis, életképtelen birtokok kivonása a termelésből, esetleg azok összevonása, az elaprózódás megakadályozása. Erre vonatkozik az a szabály, amely megadja a mezőgazdasági gazdaság fogalmát: a föld, a ráépített épületek, valamint a megműveléséhez szükséges berendezések. Ezek összessége adja a gazdasági egységet, bármely elem hiánya esetén gazdasági egységről nem beszélhetünk.
A gazdasági egységnek azonban van egy másik mutatója is, ez a hatályos szabályozás szerint 0.5 SAK (új módosító javaslat szerint már 0.75 SAK-az elaprózódás megakadályozása érdekében). De mit is jelent ez a SAK mutatószám? Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hány ember tud dolgozni, mennyi munkaórában egy évben: 1 SAK 3000 munkaórát jelent egy évben, a 0.75 SAK tehát 2100 munkaóra /év ami minimumfeltételként van meghatározva. Mert a gazdasági egység munkaerő nélkül nem létezhet, és megjelenik egy újabb fogalom: önálló gazdálkodó, aki szellemi képességek megfelelő birtokában képes az üzemvezetésre, valamint fizikai képességei is adottak, vagyis ebben az értelemben, ha egy mozgássérült bármennyire is nagy szellemi adottságokkal rendelkezik, nem lehet önálló gazdálkodó, vagy ahogy a svájciak mondanák: légy egyszerre Popey és Einstein.
Szintén az elaprózódást akadályozzák az öröklésre, valamint az elidegenítésre vonatkozó szabályok is. A törvény külön kezeli a gazdasági egység öröklésének szabályaitól az önálló kis földparcella öröklését. Gazdasági egységet elsősorban az önálló gazdálkodó családtagok szerezhetnek, leszármazók és a házastárs. A svájci jog is ismeri az ún. kötelező hányadrész fogalmát, vagy ahogyan mi ismerjük, kötelesrész intézményét. Második helyen ezt a kötelező hányadot örökölheti a szintén családtag, nem önálló gazdálkodó, míg harmadik helyen áll az egyéb kategória. Ettől a sorrendtől eltérni nem lehet. Ekkor azonban felmerülhet bennünk egy kérdés: és a végrendelkezési szabadsággal hogyan érvényesül akkor? A végrendelkező eltérhet, de ha a törvényi sorrendtől eltért és mondjuk egy 1. helyen álló örökös nem örökli a gazdaságot, ő bírósághoz fordulhat és megtámadhatja a végrendeletet. Az illetékes bíróság ezekben az esetekben elsősorban azt vizsgálja, hogy az első helyen álló örökös gazdasági tevékenységet végez-e, a birtokon vagy közelében él-e (egy meghatározott körzeten belül), mennyire biztos az, hogy ő tovább folytatja a családi gazdálkodást. Nem akarja-e esetleg megörökölni, majd eladni a gazdaságot? Ha mégis ilyen spekulatív szándékai lennének az örökösnek, a gazdasági egység jövedelem értékére vonatkozó szabályok valószínűleg eltérítik ezen szándékától. Merthogy vegyük alapul egy birtok forgalmi értékét, ami 100%. Mondjuk érjen a birtok egy milliót. Ha családon belül kívánom eladni, akiknek elővásárlási joguk van rá, ez az érték már csak 40%, vagyis családtagként 400 ezerért juthatok hozzá. Ha azonban harmadik személy részére kerül eladásra (már 100%-os áron) a vételi ár, a beruházások mai értéke, valamint gazdasági évenként 2% levonása után fennmaradó összeget szét kell osztani az öröklési jog alapján egy sorban álló jogosultak között. így az elidegenítésből származó hasznom nagyon minimális lesz. Ha pedig egy kategórián belül azonos rangsorban több személy szerepel és felel meg a kritériumoknak, elsősorban az örökhagyó választása a mérvadó, ha ő nem él ezzel a jogával, a "személyes kapcsolat" a gazdasággal a meghatározó. Ezt a személyes kapcsolatot eredményezheti az örökhagyó lányának házassága is egy önálló gazdálkodóval, ha pedig ez alapján sem lehet dönteni a kérdésben, azt vizsgálják, ki részéről jelent nagyobb áldozatot a birtok elhagyása. Vagyis nem érvényesül az a fajta tulajdoni részarány felosztás, mint hazánkban, amelynek eredményeként sokan kis területű földet örökölnek és amelynek következtében ezen területeken semmilyen gazdálkodási tevékenység nem folyik. A magyar termőföld tulajdonszerzés maximális értékhatárát a jogalkotók fontosnak tartották meghatározni, tulajdonképpen korlátozni, de a minimális értékhatári már nem. Svájc esetében maximális területnagyságról az előadás során nem esett szó, csupán a minimális területnagyságról. Mindez nem jelenti azt, hogy nem lehetne felosztani, de a minimum területnagyság alá nem lehet menni, kivéve: ha a talajminőségen akarnak javítani, közérdekű kisajátítás esetében, valamint gazdasági kényszer hatására. Ezt az illetékes kantoni hatóságok ellenőrzik is, a szerzésmódok engedélyhez kötöttek, annak hiányában a szerződések semmisek. És még egy korlátozás az elidegenítést illetően: a szerzéstől számított tíz évig elidegenítési tilalom áll fenn, kivéve ha a rangsorban álló minden jogosult ahhoz hozzájárul, de ebben az esetben is a befolyt összeget szét kell osztani. Tíz éven belül az örököstársak elővásárlási joggal megszerezhetik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
