Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Czékmann Zsolt - Dr. Czibrik Eszter: Az építésügyi igazgatás szabályozásának új időszámítása, fókuszban az építészeti alapelvek* (Jegyző, 2025/3., 10-15. o.)

2024. október 1-jén hatályba lépett a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.), amely bizonyos tekintetben új alapokra helyezte az építésügy szabályozásának keretrendszerét. A szakigazgatási terület fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen valamennyi állampolgár érintett a kérdésben. Ahogyan a törvény Preambuluma is fogalmaz: az épített környezet meghatározza az életminőségünket, a magyar építészeti alkotások körülvesznek bennünket, azok társadalmi korlátok nélkül elérhetők számunkra, ezáltal pedig mindannyiunk számára befogadható a nemzeti kultúra. A tanulmányban a megváltozott jogi környezet kerül bemutatásra, ezt követően pedig kiemelten az építészeti alapelvekkel foglalkozunk.

I. Bevezető gondolatok

Alaptörvényben biztosított alapjogként nevesíthető az egészséges környezethez való jog.[1] Az elv kiemelt szerephez jutott az új törvényben, hiszen ahogy a Méptv. Preambuluma is hangsúlyozza, az építészet, a településtervezés, a zöldinfrastruktúra-tervezés és az építészeti örökség megőrzése kiemelkedő szerepet játszik a klímavédelemben.[2] A jogalkotó ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a 21. század alapvetően egy olyan szemléletváltást kíván meg, amely az épített környezet védelmét annak alakítása elé helyezi, emellett óvja a zöldterületeinket és ösztönzi a minőségi építészet újabb alkotásainak megszületését.[3] A törvény kiemelt figyelmet fordít az építészeti értékek megőrzésére és a fenntarthatóságra, amely egyrészt a törvény alapelveiben, másrészt pedig az egyes szabályozási kérdésekben köszön vissza. Nem állíthatjuk, hogy a törvény alapjaiban változtatta volna meg az építésügy szabályozási keretét, viszont nem hagyhatók figyelmen kívül a módosítások sem. A tanulmányban kiemelten ezzel a kérdéskörrel foglalkozunk.

II. A Méptv. újításai

A Méptv. hatálybalépésével számos újítás látott napvilágot. Elsőként - a teljesség igénye nélkül - a jogszabályi környezetet érintő módosításokat fogaljuk össze, hiszen a törvény már első látszatra is terjedelmesebb, mint a korábbi jogszabály. A jogalkotó kifejezett célja volt ugyanis, hogy az eddigi széttagolt szabályozást egységesítse és egy átfogó kódexet hozzon létre, így a Méptv. hatályon kívül helyezi a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tktv.), amely egyébiránt magába foglalja a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényből kikerülő műemlékvédelmi és emlékhelyek védelme rendelkezéseket is.[4]

A Tktv. hatályon kívül helyezésével a településfejlesztésre és a településrendezésre vonatkozó keretszabályok bekerültek a Méptv. rendelkezései közé. A törvény A dologi építésjog című fejezetben foglalkozik a szabályozási területtel. Ebbe a fejezetbe kerültek például integrálásra a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályok is. A településrendezés körében a helyi önkormányzatokra is feladatok hárulnak az új törvény hatálybalépésével. A Méptv. kiemeli, hogy valamennyi önkormányzat településtervet fogad el, amely egyrészt településfejlesztési tervből, továbbá helyi építési szabályzatból áll. A településrendezési tervvel, azaz a helyi építési szabályzattal összefüggésben is módosításokat eszközölt a jogalkotó, differenciál ugyanis az egyes települések között a tekintetben, hogy hány fős a lakosság az adott településen. A törvény az ötezer fő alatti települések számára szűkebb tartalmi előírásokat rögzít a helyi építési szabályzatra vonatkozóan. A törvény meghatározza, hogy az utolsó helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása szerinti év első napján legalább ötezer fő népességgel rendelkező települések, valamint a település népességszámától függetlenül a fővárosi kerületek, a járásszékhely városok, a budapesti agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén fekvő települések, továbbá a világörökségi területen lévő települések helyi építési szabályzatainak milyen köte-

- 10/11 -

lező tartalmi elemeket szükséges rögzíteniük. A törvény a minimumkövetelményeket határozza meg, így az önkormányzatok e listát természetesen tovább bővíthetik. A két kategóriára vonatkozó előírásokat az alábbi táblázatban hasonlítjuk össze.

1. táblázat: saját szerkesztés a Méptv. 81. § (4)-(5) bekezdései alapján

A táblázatból is egyértelműen látható, hogy a jogalkotó igyekezett optimalizálni az egyes települések helyi építési szabályzatára vonatkozó előírásokat. A jogalkotó alapvetően arra fókuszált a szabályok kialakítása során, hogy vannak még olyan helyi építési szabályzatok, amelyek az 1990-es években készültek, de akár olyanok is, amelyek az elmúlt években kerültek elfogadásra, mindez pedig oda vezetett, hogy akár egymással szomszédos településeken is nagyon különböző építési előírások vannak érvényben, éppen ezért irányozta elő a jogalkotó az egyes településrendezési tervek átdolgozását.[5] A Méptv. hatálybalépése előtt elfogadott településképi rendeletet az önkormányzatoknak 2027. június 30-ig kell a helyi építési szabályzatukba beépíteniük.[6] A jogalkotó a határidő megállapításánál alapvetően figyelemmel volt arra, hogy a rögzített határidőre a régi településrendezési eszközök helyett újat kell készíteni, így nem egy kétkörös, hanem egyszeri felülvizsgálatról beszélhetünk, azaz amikor elkészül az új helyi építési szabályzat, akkor ebben kell elhelyezni a településképi előírásokat is.[7]

Többek között az élhető települési környezet megteremtése, az életminőség javítása érdekében, a zöldfelületek, valamint a biológiai sokféleség védelme és növelése érdekében[8] elfogadásra került a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet. Emellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet felváltotta a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA rendelet), amely 2025. január 1-jén lépett hatályba. A TÉKA rendelet a településrendezéssel kapcsolatos általános szakmai követelményeket, az azoktól való eltérés lehetőségét, illetve az építményekkel kapcsolatos általános szakmai követelményeket, valamint az azoktól való eltérés lehetőségét és a tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait tartalmazza. Generális elvet határoz meg a rendelet, miszerint területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt, tájépítészeti alkotást építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény, tájépítészeti alkotás rendeltetését és a rendeltetési egység számát megváltoztatni a TÉKA rendelet, az ágazati jogszabályok, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.[9] A továbbiakban is elvárás, hogy a telek vagy az építmény bármilyen átalakítása, bővítése, felújítása vagy például korszerűsítése során gondoskodni kell többek között arról, hogy az építmény, illetve a telek, a település és a táj szerves kapcsolatban legyen egymással, a település építészeti, település- és tájképi értékeit megóvják, illetve a környezettudatosság és fenntarthatóság is érvényesítésre kerüljön.[10]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére