https://doi.org/10.59851/csj.24.2.1
Cikkemben a közelmúltban született jó gyakorlatokat mutatom be, amelyekben a szakemberek (bírók, ügyvédek, mediátorok) a családi mediációt rugalmasan alkalmazzák a gyors társadalmi változások közepette. Francia szakemberek rövid írásaiból szemlézve villantom fel a szakmai együttműködés lehetőségeit a támogatott mediáció, hibrid mediáció, a társmediációs modellek, a szülői konszenzusprotokollok, és a gyermekmeghallgatási gyakorlatok területén Franciaországban és más európai államokban. A paradigmaváltás szükségességére hívom fel a figyelmet a családi mediáció gyakorlatában a határokon átnyúló ügyekben is.
Kulcsszavak: családi mediáció, jó gyakorlatok, szülői konszenzus modell, gyermek meghallgatása, gyermekközpontú igazságszolgáltatás, támogatott mediáció, hibrid mediáció, társmediáció
In this article, I present recent best practices in which professionals (judges, lawyers, mediators) apply family mediation flexibly amid rapid social changes. Drawing on short writings by French professionals, I highlight opportunities for professional collaboration in the areas of assisted mediation, hybrid mediation, co-mediation models, parental consensus protocols, and child hearing practices in France and other European countries. I draw attention to the need for a paradigm change in the practice of family mediation, including in cross-border cases.
Keywords: family mediation, best practices, parental consensus model, child hearing, child-focused justice, assisted mediation, hybrid mediation, co-mediation
Hibrid mediáció, biztonságos platformok, interdisz-ciplinaritás, társmediációs modell, professzionalizálódás, pilot programok, együttgondolkodás, elkötelezettség, és még sorolhatnám azokat a jellemzőket és jelzőket, amelyek válaszul születtek az elmúlt évtized széttartó, heterogén nemzeti mediációs gyakorlataival szemben megfogalmazott kritikákra mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók részéről Franciaországban és más európai országokban. Mit üzen ez számunkra, a szakemberek részére Magyarországon? Azt, hogy nem elegendő "addig nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér", ki kell lépnünk a jogalkotás és a jogalkalmazás adta komfortos vagy kevésbé komfortos keretekből, kreatívan és rugalmasan kell alkalmazkodnunk a társadalmi változásokhoz, az egyéni elvárásokhoz, a hétköznapi élet organikus folyamataihoz. Az összefogás első szintje a jogalkotó rugalmas alkalmazkodása a társadalmi folyamatokhoz és dinamikákhoz, a második szint pedig a jogalkalmazók és az érintett szakmai közösségek példás együttműködése a családjogi viszonyokat különösen jellemző konfliktusok mindenki számára megnyugtató megoldásához vezető úton. Cikkemben azokból az online szakmai platformokon megjelent rövid írásokból szemlézek, amelyek alkalmasak egy dinamikus, kölcsönhatásokból táplálkozó mediációs gyakorlat bemutatására a családi jog területéről Franciaországban és más európai államokban.
2025. március 14-én a francia Conseil national des barreaux - CNB (Nemzeti Ügyvédi Kamara) közgyűlése elfogadta a "Gyermekek meghallgatásának gyakorlatáról szóló nemzeti chartát a polgári jogvitákban",[1] amelyet gyermekjogi és családjogi munkacsoportok, valamint civil szervezetek dolgoztak ki.
A charta megszövegezői megállapították, hogy rendkívül széttartó a bírósági gyakorlat a gyermekek ítélőképességének figyelembevétele kapcsán, a bíróság gyakran delegálja a meghallgatásokat harmadik felekre, eltérően értékelik a bíróságok a meghallgatásokon való ügyvédi részvételt. E gyakorlatban előforduló bizonytalanságok miatt a charta megálmodói keretegyezmény megkötését javasolják a bíróságoknak és az ügyvédi kamaráknak a gyakorlat harmonizálása érdekében, lehetővé téve számukra, hogy ezeket a rendelkezéseket a helyi sajátosságokhoz igazítsák. A charta fő célkitűzése, hogy elősegítse a bíró általi közvetlen meghallgatást, biztosítsa a gyermek ügyvédjének állandó közreműködését a különböző eljárásokban ("egy gyermek, egy ügyvéd"), az ügyvédek számára pedig speciális képzéseket javasol, amellyel felkészülnek a gyermekek meghallgatására. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a meghallgatási gyakorlatok országos szintű harmonizálására van szükség. A meghallgatási protokollnak tartalmaznia kell a gyermek egyértelmű tájékoztatását arról, hogy joga van a meghallgatásra és ügyvéd segítségére. Mivel Franciaországban is probléma merült fel a gyermek vallomásának jegyzőkönyvezési gyakorlatában, a charta kezdeményezői fontosnak tartják, hogy az eljárási szabályok ellentmondásmentesen tartalmazzák a jegyzőkönyvezés szabályait. Végül, az eljárási szabályoknak egyszerűsítenie kell az ügyvédek hozzáférését az aktákhoz, különösen az elektronikus út igénybevételével.
- 1/2 -
2025-ben, Franciaországban, a családi mediációs eljárások jogszabályi és gyakorlati keretei is változtak. Ilyen volt például a mediáció során nyújtott jogi tanácsadás jogszabályi rendezése, ami jelentős garanciát jelent a peres feleknek. Noha nem feltétlenül szükséges, hogy az ügyvéd minden ülésen jelen legyen, az üléseken kívüli rendszeres konzultációk lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a megbeszélések a felek jogos érdekeinek megfelelő irányba haladnak-e. Ez a törvény által elismert új, ún. "támogatott mediáció" (médiation assistée) formalizálja a kapcsolatot a mediáció és a jogi tanácsadás között.[3] Egy új rendelet[4] pedig lehetővé teszi, hogy a mediációs eljárás alatt született megállapodást a jogszabályoknak, a gyermek érdekének és a felek méltányos érdekének való megfelelés esetén a bíró egyszerűsített eljárásban, elektronikus úton hagyja jóvá, biztosítva a végrehajthatóságot. Az ügyvédek, bírók és mediátorok közreműködésével készült stratégiai útmutatóra azért van szükség, mert tagadhatatlan előnyei ellenére a családi mediáció potenciális buktatókat rejt, amelyeket a résztvevőknek előre kell látniuk. Az útmutató alapos elemzést nyújt a családi mediáció "csapdáiról", és konkrét stratégiákat kínál azok elkerülésére, a közelmúltbéli bírósági döntések tanulságaiból is merítve. Az első buktató a felek közötti erőviszonyok egyenlőtlensége. A francia Semmítőszék egy ítéletében kimondta, hogy házastársi erőszak esetén, még ha csak pszichológiai is, a mediáció elutasítása indokolt.[5] A mediátorok képzésben részesülnek Franciaországban, hogy felismerjék ezeket a helyzeteket, de bizonyos "finomságok" elkerülhetik a figyelmüket. Ezekre a családi háttérről megfelelő információval rendelkező ügyvédek fel tudják hívni a mediátor figyelmét az adott mediációs ülésen. Egy másik gyakori buktató a titoktartási kötelezettségből fakad. Mivel a mediáció során elhangzottakat nem lehet a bíró előtt felhasználni, az egyik fél kihasználhatja ezt arra, hogy eltitkoljon olyan információkat, amelyeket egy hagyományos peres eljárás során kénytelen lett volna feltárni (pl. egyes vagyonelemek eltitkolása). Az időbeli nyomás jelenti a harmadik akadályt. A bírósági mediáció általában a bíró által meghatározott szigorú határidőn belül zajlik. Ez az időbeli korlátozás arra ösztönözheti a feleket, hogy elhamarkodott kompromisszumokat fogadjanak el, hogy elkerüljék a bírósági eljárásba való visszatérést. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy az erős időbeli nyomás alatt kötött megállapodások 40%-ban kevésbé tartósak, mint azok, amelyek ilyen nyomás nélkül jöttek létre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
