A sport társadalmi szerepének növekedésével a sporttal kapcsolatos viták is megszaporodtak, melyre a sportélet a választottbíróságok létrehozásával reagált. E választottbíróságok közül ki kell emelni a Nemzetközi Sportdöntőbíróságot, mely napjainkra a legnépszerűbb alternatív vitarendezési fórummá vált. A sportjogi vitákban azonban fontos szempont az alapjogi védelem, melyek közül jelen tanulmány a tisztességes eljáráshoz való jogra koncentrál. Ezt az alapjogot az Emberi Jogok Európai Egyezménye is rögzíti, aminek fóruma az Emberi Jogok Európai Bírósága. Tanulmányomban e két fórum gyakorlatát hasonlítom össze, mely által megpróbálom feltárni, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság eljárásban milyen mértékben érvényesülnek a tisztességes eljáráshoz való jog egyes elemi.
As the social role of sports has grown, so too have sports-related disputes, to which the sports community has responded by establishing arbitration courts. Among these arbitration courts, the Court of Arbitration for Sport (CAS) deserves special mention, as it has become the most popular alternative dispute resolution forum today. However, the protection of fundamental rights is a crucial consideration in sports law disputes, and this study focuses specifically on the right to a fair trial. This fundamental right is also enshrined in the European Convention on Human Rights, the forum for which is the European Court of Human Rights. In my study, I compare the practices of these two forums, through which I attempt to explore the extent to which certain elements of the right to a fair trial are upheld in proceedings before the Court of Arbitration for Sport.
Mit der zunehmenden gesellschaftlichen Bedeutung des Sports haben auch sportbezogene Streitigkeiten zugenommen, worauf die Sportwelt mit der Einrichtung von Schiedsgerichten reagiert hat. Unter diesen Schiedsgerichten ist das Internationale Sportschiedsgericht hervorzuheben, das sich bis heute zum beliebtesten Forum für alternative Streitbeilegung entwickelt hat. In sportrechtlichen Streitigkeiten ist jedoch der Schutz der Grundrechte ein wichtiger Aspekt, wobei sich die vorliegende Studie auf das Recht auf ein faires Verfahren konzentriert. Dieses Grundrecht ist auch in der Europäischen Menschenrechtskonvention verankert, deren Forum der Europäische Gerichtshof für Menschenrechte ist. In meiner Studie vergleiche ich die Praxis dieser beiden Foren, um zu untersuchen, inwieweit die einzelnen Elemente des Rechts auf ein faires Verfahren in den Verfahren des Internationalen Sportschiedsgerichts zum Tragen kommen.
A sport az emberiség történelmének meghatározó része, amely folyamatos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évszázadokban. A sport professzionalizálódásával és a társadalomban betöltött szerepének erősödésével a sporttal kapcsolatos viták is megszaporodtak, melyre a sport világa megteremtette önálló vitarendezési fórumait, a választottbíróságokat. Így a sport-választottbíróságok meghatározó szereplőivé váltak (vagy fognak válni) az alternatív vitarendezési fórumok rendszerének. A fentiekkel párhuzamosan nem feledkezhetünk meg a sportolók alapjogi védelméről sem. A számos alapjog közül a sportjogi viták hatékony rendezése érdekében a tisztességes eljáráshoz való jognak van meghatározó szerepe.
A választottbíróságok közül mára a Nemzetközi Sportdöntőbíróság vált a legnépszerűbb, határokon átnyúló alternatív vitarendezési fórummá a sport világában. Erre tekintettel vizsgálom meg e fórum eljárási szabályait. Teszem ezt összehasonlító módszer alkalmazásával, viszonyítási pont pedig az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó rendelkezései, illetve az e rendelkezéseket értelmező Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata. Az összehasonlítás célja pedig annak feltárása, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság biztosítja-e ugyanazt az alapjogvédelmi szintet, mint amit az európai rezsim?
- 8/9 -
A második világháborút követően Európa első, igazi nagy nemzetközi szervezete az 1949-ben, Strasbourgban létrehozott Európa Tanács, a világ leghatékonyabb emberi jogi intézménye. Célja az emberi jogok védelme a csatlakozó tagállamokban, és ennek révén a tagállamok ösztönzése az alapjogok hatékony érvényesülésének biztosítására. Az Európa Tanács égisze alatt 1950-ben, Rómában elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE vagy Egyezmény) számos alapjogot garantál, köztük a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot.[2] Eszerint: "Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni [...]."[3] Másrészről: "Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg."[4] Bár a jogorvoslathoz való jogot külön pontban rögzíti az Egyezmény, e tanulmányban a tisztességes eljáráshoz való jog elemeként vizsgáljuk.
Az Egyezményben foglalt jogok biztosításának, illetve megsértésük esetén szankció alkalmazásának fóruma[5] a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB vagy Bíróság). Az Egyezmény és a hozzá kapcsolódó bírósági gyakorlat pedig az alapjogvédelemnek azt a minimumszintjét határozza meg, amelyet minden részes államnak biztosítania kell, a nemzeti jog azonban ettől eltérő, magasabb követelményrendszert is kialakíthat az emberi jogok védelmére.[6]
A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (a továbbiakban: CAS) egy nemzetközi választottbíróság, melyet 1984-ben alapítottak a svájci Lausanne-ban azzal a céllal, hogy sporttal kapcsolatos ügyekben pártatlan döntéseket hozzon. A sportszervezetek és a sportolók a CAS-t bízzák meg, hogy a vonatkozó törvények és sportszabályok tisztességes alkalmazását biztosítsa.[7] A CAS-t kezdetben nem jellemezte komoly ügyteher. Majdnem húsz év mérsékelt igénybevételt követően 2002 óta éli virágkorát, ekkor ugyanis a nagy nemzetközi sportági szakszövetségek közül utolsóként a FIFA is elfogadta annak joghatóságát. Ezt követően rövid időn belül a CAS által tárgyalt ügyek száma, és ezzel szoros összefüggésben ismertsége is sokszorosára nőtt, és napjainkban már éves szinten több száz elé terjesztett üggyel foglalkozik, döntően a labdarúgás köréből.[8] Azt is érdemes kiemelni, hogy a CAS fő szabály szerint három eljárási formát különböztet meg: az általános választottbírósági eljárást, a fellebbezési eljárást és a mediációs eljárást.[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
