A természetes személyek adósságrendezéséről szóló, az Országgyűlés által június 30-án megszavazott és szeptember 1-jén hatályba lépett 2015. évi CV. törvény[1] célja az eladósodott magánszemélyek adósságcsapdából való kikerülését célzó új jogintézmény, a magáncsődeljárás eljárás hazai jogrendbe történő bevezetése.
A magáncsőd szabályozás a legtöbb nyugat- és közép-európai országban már évek, esetleg évtizedek óta létezik, és a gyakorlati tapasztalatok szükségleteihez igazodva folyamatosan változik. Célja mindenütt az adósmentés, de a hitelezői érdekek szem előtt tartása is egyben. Ez azt jelenti, hogy olyan eszközt kell adni a jogalkalmazók kezébe, ami nem vezet arra, hogy a lakosság fizetési fegyelme romoljon. A magáncsőd szabályozás fő eleme a magáncsődvédelem biztosítása meghatározott időszakra, ez alatt történhet meg állami felügyelet mellett vagy akár anélkül az adósságrendezés.
Ugyanezt az alapelvet követi a magyar szabályozás is: magáncsődvédelem alatt az adós és hitelezőik érdekeinek összehangolásával, közvetlen vagy közvetett állami ellenőrzés mellett, egy közös jogi eljárásban valósul meg az összes adósság átstrukturálása, könnyített feltételekkel történő rendezése, méghozzá oly módon, hogy a sikeres adósságrendezési eljárás eredménye az adósságcsapdából történő kikerülés, azaz az adósnak az eljárásban elengedett tartozásait nem kell megfizetnie.
Magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére. A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása a cél.
A családi csődvédelem leginkább azoknak előnyös, akik többfelé eladósodtak, törleszteni a meglévő feltételekkel már nem tudnak, sőt, a lakóingatlanuk kényszerértékesítésének veszélye fenyegeti őket.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény ezekben az esetekben is ad esélyt és eljárási kereteket az adósságcsapdából történő kikerüléshez.
A magáncsőd jogintézménye lehetőséget biztosít az adósnak a hitelezőivel való megállapodásra, vagy a megállapodás elmaradása esetén arra, hogy bírósági határozatban meghatározott módon, kedvezőbb feltételekkel rendezze a tartozásait.
A jogalkotó célja az adós a vele együtt élő családtagok anyagi ellehetetlenülésének megakadályozása. A csődvédelem ezért annyit jelent, hogy az adós az eljárás alatt védve van a végrehajtási intézkedésektől, a végrehajtáson kívüli kényszerértékesítésekről, és rendezett keretek között, állami segítséggel újratárgyalhatja a tartozásai rendezését.
Az adósságrendezési eljárás akkor hatékony, ha abba az adós mellett mindegyik hitelezője bekapcsolódik. Ezért a törvény előírja, hogy a magáncsődeljárásba minden hitelezőnek be kell jelentkeznie, akinek az adós tartozik.
A törvény az adós mellett az eljáráshoz történő csatlakozásra ösztönzi az adós tartozásaiért felelősséggel tartozó személyeket (kezes, dologi kötelezett) is, hiszen ha az említett személyek nem kapcsolódnak be az adós mellett a magáncsődeljárásba, akkor a végrehajtások és egyéb igényérvényesítések ellen nem lehet őket megvédeni. Elmondható tehát, hogy a törvény nemcsak a hiteladósok, hanem - bizonyos kötelezettségvállalások mellett - azok kezesei, dologi kötelezettjei számára is biztosítja a csődvédelmet.
Az adós a magáncsődeljárás alatt nem köthet külön megállapodást egyik vagy másik hitelezőjével, mert az visszaélésekre vezetne. Előírja a törvény, hogy az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve a hitelezők részére kifizetést csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehet teljesíteni. Az eljárás lényege tehát az, hogy egyetlen közös
- 33/34 -
eljárásban történik annak megállapítása, hogyan, milyen feltételekkel kell az adósságtömeget rendezni, és ennek fejében az adós milyen kedvezményeket kap a hitelezőitől.
A csődvédelem kezdeményezése nem lehet visszaélésszerű, és az eljárás alatt sem lehet a csődvédelemmel csalárd módon visszaélni. A csődvagyon jogellenes elvonása, az adósságrendezésre felhasználandó jövedelem eltitkolása, a hitelezők és az eljárásban részt vevők jogellenes megtévesztése a csődvédelemből történő kizárással és büntetőjogi fenyegetettséggel jár.
2.1. méltányos adósságrendezés, adós és hitelezői érdekeinek közelítésével
2.2. adós és hitelezői közötti együttműködés és konszenzus előtérbe helyezése
2.3. a jelzáloghitelezéssel összefüggő sajátos pénzpiaci szempontok tiszteletben tartása
2.4. a pénzügyi szektor stabilitásának megőrzése
2.5. a közszolgáltatók feladatatellátásához szükséges pénzügyi stabilitás megóvása
2.6. "megérdemelt" csődvédelem: a csődvédelemért cserében az adós vállalja az eljárás szabályainak betartását és az adósságai rendezését az eljárás során szabott feltételek szerint
2.7. átlátható, ellenőrzött, dokumentált eljárási keretek megteremtése
2.8. a sikeres adósságrendezési eljárás eredménye:
2.8.1. az adós az adósságoktól megszabadulva kezdheti újra az életét, jelzáloghitele kedvezőbb feltételekkel kerül átstruktúrálásra 2.8.2. a hitelezők kiszámíthatóbb időtartamon belül számíthatnak követelésük meghatározott hányadának megtérülésére
2.9. a visszaélések (pl. a csődvagyon jogellenes elvonása, a jövedelemeltitkolás, az együttműködési kötelezettség megszegése) az eljárásból történő kizárással jár, és az adós tíz éven belül nem kezdeményezhet újabb magáncsődeljárást.
Az adóst az motiválja, hogy a felhalmozott tartozásait ne kelljen egy összegben kifizetnie, ne induljon vagy ne folytatódjon ellene végrehajtás vagy végrehajtáson kívüli kényszerértékesítés.
A hitelezőket pedig az motiválja, hogy az eljárás kiszámítható módon, előre látható feltételek mellett biztosítja követeléseik legalább egy részének a megtérülését.
Az adós mellett az eljárásba bekapcsolódó kezest és zálogkötelezettet az motiválja, hogy ne induljon ellene a helytállási kötelezettsége miatt végrehajtás, vagy végrehajtáson kívüli kényszerértékesítés.
Az adósságrendezési eljárás keretében még a jelentősen eladósodott családok számára is nagyobb lehetőség kínálkozik a méltányolható mértékű és értékű lakástulajdon megtartására, mint az ilyen eljáráson kívül, de ennek mindenképpen az a feltétele, hogy az adós törlesztőképességet tudjon igazolni, és az egyéb nagy értékű vagyontárgyának értékesítéséből származó bevételt az adósságrendezésre fordítsa.
4.1. végrehajtás, valamint zálogtárgy kényszerértékesítése vele szemben nem kezdeményezhető, nem indítható;
4.2. folyamatban lévő végrehajtás, kényszerértékesítés felfüggesztésre kerül, de foglalás hatálya fennmarad;
4.3. minden hitelezője az adósságrendezési eljárásban érvényesíti követelését és annak keretei között kap kielégítést;
4.4. az adós azonnali részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére;
4.5. az adós a lakóingatlanára zálogtárgy-elkülönítést kezdeményezhet, ha ezt a jelzáloghitelező engedélyezi, és a többi adósság rendezése érdekében türelmi időt is ad egyben az adósnak a tőkerészletek megfizetésére;
4.6. ha az adós az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határozatot betartotta, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti, a mentesített összeget tehát később nem lehet tőle követelni;
4.7. a csődvédelem és az eljárás időtartama legfeljebb 5 év (kivételes esetekben még legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható), azonban az átstrukturált hitelszerződések futamideje az adósságrendezést követően is marad, ami azt jelenti, hogy. az adósságrendezési eljárásnál hosszabb futamidejű jelzálogügyleteknél a futamidő lejártáig az egyezségben vagy a bírósági határozatban megállapított alacsonyabb törlesztő részleteket kell teljesíteni.
Nem minden esetben kerül sor bírósági eljárásra!
A jogalkotó olyan eljárási keretet alkotott, amely szem előtt tartja, hogy az esetek egy részében az eljárás céljai
- 34/35 -
egyszerű, gyors, rugalmas bíróságon kívüli eljárási keretek között is biztosíthatók. Ezekben az esetekben az állam szerepe az eljárásba belépés törvényi feltételeinek megállapítására, az eljárás adatainak állami nyilvántartásokba történő bejegyzésére és a hitelezők hirdetményi felhívására korlátozódik.
A magáncsődeljárás első, bíróságon kívüli szakaszában azé a pénzügyi intézményé a főszerep, aki az adós lakóingatlanának építését, vásárlását vagy felújítását jelzáloghitelezőként finanszírozta. Ez a "főhitelező" szervezi, koordinálja az adós és a hitelezők közötti egyezkedést és megkísérli létrehozni a megállapodást közte, az adós és a többi hitelező között arra vonatkozóan, hogy az adós milyen átütemezést, fizetési kedvezményt kap azért cserébe, hogy fegyelmezetten törleszt az újratárgyalt határidők, összegek szerint. A megállapodás akkor jön létre, ha azt az adós, a hitelezők és az adós mellett bekapcsolódó zálogkötelezettek vagy kezesek is aláírják.
Ha ilyen bíróságon kívüli megállapodás nem jön létre, bírósági csődnyitás történik és bírósági adósságrendezés kezdődik. Az adós ebben az eljárásban állami segítséget kap a családi vagyonfelügyelő személyében, akit a kormányhivatal rendel ki mellé, mégpedig annak érdekében, hogy "fizetésképtelenségi szakértőként" elősegítse az adósnak és a hitelezőknek megfelelő döntéseket, szakmai támogatást adjon a hiteladós családoknak abban, hogyan lehet a rendszeres bevételekből a törlesztést fizetni, vagy pedig az értékes vagyontárgyak értékesítésével hogyan lehet az adósságtömeget csökkenteni.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt (rövidítése: Are. tv.) az Országgyűlés 2015. június 20-án fogadta el, július 8-án került kihirdetésre, szeptember 1-jén lépett hatályba. A törvénycsomag az adósságrendezési eljárással összefüggésben 17 törvényt egészített ki.
A törvény 17 tárgykörben adott felhatalmazást a Kormánynak vagy az igazságügyért felelős miniszternek végrehajtási jogszabály kiadására.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény lépcsőzetesen és fokozatosan terjesztette ki a csődvédelem lehetőségét az egyes lakossági csoportokra, annak érdekében, hogy elsőbbséget élvezzenek azok a hiteladósok és azok egyetemleges kötelezettjei, akik lakóingatlana csődvédelem nélkül hamarosan kényszerértékesítésre kerülhetne.
Első ütemben 2015. szeptember 1-jétől - a törvény 104. § (3) bekezdésében meghatározott határidő figyelembe vételével[2] - azok kezdeményezhetnének csődvédelmet, akikkel szemben a lakhatásukra szolgáló lakóingatlanukra vonatkozóan a banki elszámoltatást követően már megindulhat vagy folytatódhat a végrehajtási eljárás vagy végrehajtáson kívüli kényszerértékesítés, vagy ha ilyen eljárás még nem is indult, a lakóingatlanára vonatkozó jelzáloghitel-szerződést a pénzügyi intézmény már felmondta, vagy lejárttá tette. Úgyszintén csődvédelmet kezdeményezhet az adós, annak kezese, vagy zálogkötelezettje, aki ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben a lakhatását szolgáló lakóingatlanát a bírósági végrehajtási törvény értelmében értékesítésre jelölhetik ki. Az adósságrendezési törvény határidőt adott az első ütemben a magáncsődeljárás kezdeményezésére, és a határidő lejártáig még fenntartja számukra a banki elszámolási törvénycsomagban biztosított moratóriumot a kényszerértékesítési intézkedésekre vonatkozóan.
Az 2015. évi CLXVI. törvénnyel kihirdetett módosítás az első ütemben megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére egy egyszeri póthatáridőt ad 2016. március 1-jéig annak érdekében, hogy azok a személyek is kezdeményezhessék az eljárást, akik elmulasztották vagy elmulasztják az eljárás kezdeményezésére szabott törvényi határidőt.
A többi túladósodott magánszemély a második ütemben 2016. október 1-jétől kezdeményezhet majd csődvédelmet.
Tekintettel arra, hogy fizetési nehézségekkel leginkább a banki jelzáloghitel-adósok küzdenek, és az ő esetükben a hitelszerződés felmondása, a lakóingatlanuk kényszerértékesítéséhez vezet, a törvény első lépcsőként egy kötelező bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást vezet be.
A bírósági eljáráson kívüli megállapodás megkötésére irányuló - a jelzáloghitelező pénzügyi intézmény mint főhitelező koordinálásával megvalósuló - adósságrendezési eljárás megindítását be kell jegyezni a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásba (adósságrendezési nyilvántartás), továbbá az adós és a hitelezők között megkötött megállapodást regisztrációs célból meg kell küldeni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak
Számolni lehet azzal, hogy a banki hitelek átstrukturálásával és a többi hitelező által fizetési könnyítések, fizetési átütemezések engedélyezésével a hiteladósok egy hányada már
- 35/36 -
nem lesz rászorulva a további csődvédelemre, bírósági adósságrendezési eljárásra ezekben az esetekben nem kerül sor. Erre tekintettel az előzetes bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alkalmas arra, hogy az adós hosszadalmas bírósági eljárás nélkül érje el a tartozásai átütemezését és az esetleges fizetési könnyítéseket vagy más olyan megoldást, amely a fizetési nehézségeit csökkenti.
Ha a bíróságon kívül nem jön létre az adós és a hitelezők között megállapodás, vagy nincs olyan pénzügyi intézmény, aki főhitelezői minőségében vállalná a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás koordinálását, akkor az adósságrendezés az adós feletti állami felügyelet mellett, bírósági polgári nemperes eljárás keretében folytatódik. Ott is megkísérli az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő az adós és a hitelezők között az egyezség létrehozását, erre vonatkozóan részletes feltételrendszert szabályoz a törvény. Egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal történik meg az adós vagyonának és jövedelmének a hitelezők közötti felosztása oly módon, hogy az adós és családja lakhatásához, mindennapi életviteléhez, az önálló vállalkozása folytatásához minimálisan szükséges vagyon és jövedelem az adós számára visszahagyásra kerül.
A magáncsőd eljárás alatt a bíróság feladatainak ellátását a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelők segítik. Feladatuk a bírósági döntéshozatal előkészítése, támogatása, az adós pénz- és vagyongazdálkodásának felügyelete, az adós esetleges visszaélései esetén eljárások kezdeményezése, a hitelezők számára a követeléseik nyilvántartásával, azok kezelésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása, a magáncsőd-egyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása, az egyezségben, illetve (sikertelen egyezségkötési kezdeményezés esetén a bírósági adósságtörlesztési határozatban) meghatározott vagyontárgyak jogszabályban szabályozott, ellenőrizhető, nyilvános értékesítése, az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.
Az adóst csak a csődegyezségben vagy bírósági adósságtörlesztési határozatban megállapított kötelezettségek végrehajtását követően és a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén fogja a bíróság mentesíteni a fennmaradó tartozásai megfizetése alól, ezért az adós érdekelt a csődegyezség betartásában. Az adósságrendezés időszaka nem lehet több 5 évnél, kivételesen méltányolható esetben lehet ezt legfeljebb 2 évvel meghosszabbítani. Az eljárás megszüntetését vagy befejezését követően az adós újabb csődvédelmet leghamarabb csak 10 év múlva kezdeményezhet.
Az eljárásban az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek (kezes, dologi kötelezett) feltétes csődvédelemmel párosuló helytállási kötelezettségével.
Az adósságrendezésbe tartozik az adós és adóstárs induló vagyona és bevétele, továbbá az is, amit az eljárás alatt szerez. Végrehajtási rendelet tartalmazza azon kisebb értékű vagyoni kategóriákat és vagyoni elemeket, amelyek - hasonlóan a végrehajtáshoz - nem képezik a tartozások megfizetésének forrását. Ezek az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevételek, illetve az adós sajátos körülményeire tekintettel céljelleggel juttatott, kis összegű támogatások, illetve azok az összegek, amelyek törvényben meghatározott befizetési kötelezettség részét képezik.
Ha a magáncsőd eljárás alatt az adós nagy összegű vagyonhoz vagy pénzösszeghez jut (pl. ajándékozás, öröklés, nyeremény révén) az a csődvagyonba kerül és a hitelezők kifizetésének fedezetét kell hogy szolgálja.
A vállalkozói csődtörvényhez hasonlóan nem tartozik a csődvagyonba az óvadék abban az értelemben, hogy az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából a csődvédelemre tekintettel kielégítheti a követelését, és a fennmaradó összeget köteles az adósnak kifizetni, amely összeg ettől kezdve már a csődvagyon részét képezi.
A törvény az adósságrendezési eljárás kezdeményezési jogosultság tekintetében feltételeket szab. Akiknek a tartozásállománya kétszerese, mint a vagyona, azok számára a magáncsődeljárás már nem járna előnnyel, ezen élethelyzetek kezelésére ugyanis a törvény - adós- és hitelezői érdekek egyensúlyát célzó - jogi megoldásai nem alkalmasak. A magáncsőd törvény továbbá nem szolgálhatja az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését sem, mert ilyen vagyonérték birtoklása esetén a hitelezők támogatása nagy valószínűséggel nem szerezhető meg olyan mértékű fizetéskönnyítéshez vagy adósság-elengedéshez, ami az adós számára vonzóvá tenné a magáncsőd eljárás kezdeményezését. Ezekben az esetekben az adós és a pénzügyi intézmény szabadon egyezkedhetnek az adósságrendezési eljárás keretein kívül. Ezekre a szerződésmódosításokra az adósságrendezési eljárás hatálya nem terjed ki, de a legtöbb esetben kiterjednek a fogyasztói hitelezéssel kapcsolatos előírások.
Azokat a hiteladósokat, akik lakását a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja, és ily módon hiteladós a lakásban bérlőként marad, a törvény nem jogosítja fel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére.
Az adósságrendezési eljárás kezdeményezését kizáró okok között van továbbá a köztartozások magas aránya, valamint a korábbi, 10 éven belüli, vagy a külföldön megindított adósságrendezési eljárás is. Ezek a korlátozások a csődvédelem visszaélésszerű kezdeményezését hivatottak megelőzni.
A zálogkötelezett, a kezes, valamint - az adóssal vagyonközösségben, közös háztartásban már nem élő - azon adós-
- 36/37 -
társ, akinek még mindig egyetemleges felelőssége van az adós mellett a korábbi tartozások megfizetéséért, a hatályos szabályok szerint az adós nemfizetése esetén az adós helyett bármikor felszólítható a teljesítésre, és nemfizetése esetén az adós tartozása miatt ellene indulna végrehajtási eljárást. Az adósságrendezésről szóló törvény azonban a végrehajtások tekintetében feltételes csődvédelmet biztosít ezeknek a személyeknek is, ezért a végrehajtást velük szemben sem lehet megindítani vagy folytatni, amennyiben az adós mellett az adósságrendezési eljárásba - a saját elhatározásuk szerint - belépnek, és részt vállalnak az adós törlesztési kötelezettségéből.
Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működnek.
A családi vagyonfelügyelők a Családi Csődvédelmi Szolgálattal jogviszonyban álló személyek. A kinevezési és összeférhetetlenségi szabályok biztosítják a családi vagyonfelügyelő pártatlan eljárását. Az elvárt szakértelmet induló képzés, folyamatos képzés és szakmai irányítás, valamint a részletes működési kézikönyvek biztosítják.
A családi vagyonfelügyelőnek kulcsszerepe lesz az adósságrendezési eljárások sikeres lefolytatásában. A családi vagyonfelügyelő fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását és számos jogi, szervezési és pénzügyi feladatot lát el, az eljárásokban döntés-előkészítő, továbbá a bíróság határozatainak végrehajtását ellenőrzi. Jelentős szerepe van a bírósági egyezség előkészítésében, és ha ez nem vezet eredményre, a bírósági adósságtörlesztési terv kidolgozása is a feladatát képezi, csakúgy, mint a nagy értékű vagyontárgyak értékesítésének lefolytatása.
A bírósági adósságrendezési eljárás csak akkor zárulhat mentesítéssel, ha a családi vagyonfelügyelő által összeállított záró beszámoló adatai alapján az adós teljesítette a bíróság által - az adósságrendezés módjairól, ütemezéséről és a hitelezők minimális megtérülési igényéről hozott- határozatot.
Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, a hitelezőkön kívül a családi vagyonfelügyelő is kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár.
Az adósságrendezési nyilvántartás (ARE nyilvántartás) a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárások hatálya alatt álló személyek adatairól vezetett olyan központi, közhiteles hatósági nyilvántartás, amely az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendelés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan az alapvető információkat tartalmazza. A nyilvántartást az Igazságügyi Hivatalon belül felállított Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve vezeti, de az adatokat az eljáró családi vagyonfelügyelők rögzítik. A nyilvántartásba történő betekintési jogosultság, az adatkör meghatározása és az adatok megőrzésének időtartama törvényi szabályozást igényel.
Ha adósnak van olyan hiteltartozása, amelynek biztosítéka a lakóingatlanára bejegyzett jelzálogjog, akkor először bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást kell kezdeményeznie, amelyet "főhitelezőként" az első helyi jelzáloghitelező pénzügyi intézmény koordinál annak érdekében, hogy az adós és valamennyi hitelezője között az adósságrendezés módjára, feltételeire vonatkozóan megállapodás jöjjön létre.
Az adósságrendezés törvényi feltételeinek meglétét és az egyes vagyoni adatok ellenőrzését (pl. közhiteles nyilvántartásokból, központi hitelinformációs rendszerből) a Családi Csődvédelmi Szolgálat végzi a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezését követően. Az adóssal a törvényi feltételek meglétével összefüggésben szükségessé váló adategyeztetést, hiánypótoltatást is a Családi Csődvédelmi Szolgálat folytatja le. Ennek az adatellenőrzésnek az az indoka, hogy csak olyan személyeknél kezdődjön meg az adósságrendezési eljárás, akik a jogszabályi feltételeknek megfelelnek.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat ezt követően hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről, az ismeretlen hitelezők tájékoztatására és igényeik bejelentésére történő felhívásuk céljából. A hirdetmény közzétételének célja az, hogy az ismeretlen hitelezők is bekapcsolódhassanak az eljárásba.
A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat bejegyzi a központi hitelinformációs rendszerbe is. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy azok a pénzügyi intézmények, akikkel az adós hiteljogviszonyban van, ezen a csatornán keresztül is tudomást szerezzenek az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséről, másfelől az adós ne tudja újabb hitelfelvételekkel tovább növelni a tartozásait.
- 37/38 -
A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől az adóst előzetes csődvédelem illeti meg: Az előzetes csődvédelem hatálya az adósságrendezés kezdeményezésekor áll be, ettől kezdve mind az adóst, mind a hitelezőket, mind harmadik személyeket köti az a szabály, hogy az adóssal szembeni igényérvényesítés kizárólag az adósságrendezési eljárás keretén belül történhet. Nem indulhat tehát az adós ellen végrehajtás, a folyamatban lévő végrehajtás szünetel. Nem lehet folytatni a bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítéseket sem.
Az adós korábbi nemfizetésére tekintettel nem lehet felmondani az alapvető közszolgáltatásokat biztosító szerződéseket.
Az adósnak pedig az a kötelezettsége, hogy vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára tartsa rendelkezésre, újabb kötelezettségeket ne vállaljon, a vagyonát ne terhelje meg, ne értékesítse, ne vonja el a hitelezői igények fedezetét.
A csődvédelemmel járó további kötelezettség, hogy az adós addig is törleszt rendszeresen egy alacsonyabb összeget, amíg ki nem derül, hogy kap-e átütemezést, fizetési könnyítést. Az adósnak a vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára rendelkezésre kell tartania, azt nem vonhatja el, és nem részesítheti előnyben egyes hitelezőit sem. Az állam - kormányrendeletben meghatározott mértékben - törlesztési támogatást nyújt a hiteladósoknak.
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás akkor sikeres, ha az adós és hitelezői között a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejött. Bírósági jóváhagyás nem szükséges a megállapodás érvényes létrejöttéhez. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét bejegyzi az adósságrendezési nyilvántartásba.
Ha azonban nem jön létre bíróságon kívül a hitelezőkkel a megállapodás, az eljárás "átfordul" bírósági adósságrendezési eljárásba. Ezt a tényt is be kell jegyezni az adósságrendezési nyilvántartásba. Az adósnak nem kell újra kezdeményeznie a bírósági adósságrendezési eljárást, a dokumentumokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a bírósághoz.
Sikertelenné válik akkor is a bíróságon kívüli adósságrendezés, ha a megállapodásban foglaltakat az adós nem tartja be. Ezekben az esetekben már a bíróság sem fogja elrendelni az adósságrendezést, az erre irányuló kérelmet el fogja utasítani.
Ha az adós kérelme megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bíróság elrendeli az adósságrendezést, azaz megtörténik a bírósági csődnyitás. A bírósági adósságrendezés adatai bekerülnek az adósságrendezési nyilvántartásba és a központi hitelinformációs rendszerbe, továbbá a közhiteles hatósági nyilvántartásokba (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű nyilvántartás), figyelemmel a hitelezők ezen adatok ismeretéhez fűződő méltányolható érdekeire.
A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás, a Pp. és a polgári nemperes eljárások szabályai alkalmazandók, de a törvény néhány sajátos szabályt is rögzít.
Az ismeretlen hitelezők bevonása a bírósági adósságrendezési eljárásban is hirdetménnyel történik. A törvény határidőt szab annak érdekében, hogy minden releváns szereplő az eljárásba belépjen és gyakorolhassa jogait. Az a hitelező, aki nem jelenti be és nem igazolja a családi vagyonfelügyelőnek a követelése jogcímét és összegét, nem vehet részt az egyezségkötésben, és az eljárás alatt az adóstól nem követelhet kifizetést, viszont a csődvédelem vele szemben is fennáll. Ez a hitelező továbbá nem húzhat hasznot abból, hogy nem vett részt az adósságrendezési eljárásban, ezért egy későbbi igényérvényesítés során is csak annyit követelhet, mint amit az eljárásban részt vevő hitelezők ténylegesen megkaptak.
A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatása az adós csődvédelmének fenntartása, továbbá az adós korlátozása a vagyonával, jövedelmével történő rendelkezésben. Az adósnak a csökkentett mértékű törlesztési részleteket fizetnie kell, nem részesíthet egyes hitelezőket előnyben a többi ellenében.
A korábban megindított végrehajtási eljárások szünetelnek, és bár a foglalás hatálya nem szűnik meg, nem folytathatók a végrehajtási árverések.
Az adóst továbbra is részleges fizetési moratórium illeti meg, pl. a jelzáloghitel csökkentett minimális törlesztő részleteit folyamatosan fizetnie kell. Ugyancsak fizetnie kell az esedékessé váló tartásdíjat, társasházi közös költséget, közműdíjakat is. Az adóst a bírósági szakaszban is megilleti az állami törlesztési támogatás.
Ha az adós vagy adóstárs elhalálozik, és az örökös be kíván lépni az eljárásba jogutódként, ezt megteheti, és őt is megilleti ezt követően a csődvédelem, és ha van rá lehetőség, a lakóingatlant is meg tudja tartani.
A bírósági adósságrendezési eljárás elsődleges célja ugyancsak az egyezség létrehozatala az adós és a hitelezők között arról, hogy milyen újratárgyalt feltételekkel, fizetési könnyítésekkel történik meg az adósságok rendezése. Az egyezségi tárgyalásokat az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő szervezi, ő készíti elő a csődegyezségi javaslatokat is, ő folytatja le az egyezségkötési tárgyalásokat és foglalja annak eredményét jegyzőkönyvbe. A hitelezők és az adós között létrejött egyezséget a családi vagyonfelügyelő küldi meg jóváhagyásra a bíróságnak. A konszenzus érdekében több fordulóban is lehet egyezkedni, az egyezségi javaslatot a családi vagyonfelügyelő a konszenzus érdekében alakítja.
- 38/39 -
A törvény nagyfokú rugalmasságot enged az egyezség tartalmának meghatározásában. Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy értékesítési eljárások során beszedett - az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett - összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására.
Lehetséges olyan egyezség megkötése is, ahol a záloghitelező türelmi időt ad az adósnak, hogy az egyéb tartozásokat részben rendezze, és azt követően teljesíti az adós a jelzáloghitel tőkerészének havi részleteit.
Ha az egyezség tartalma és annak létrehozása, dokumentálása megfelel a jogszabályi feltételeknek, azt a bíróság jóváhagyja. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az adósságrendezési nyilvántartásba.
A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya az eljárásban részt vevő valamennyi hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére.
Az adós köteles az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesíteni. Ha az egyezséget nem tartja be, vagy késlekedik a törlesztő részletekkel, a bíróság megszünteti az adósságrendezési eljárást, és így megszűnik az adós csődvédelme.
Az egyezség módosítására bírósági jóváhagyással, kivételesen és csak akkor kerülhet sor, ha az adós pénzügyi helyzete rajta kívülálló okból jelentősen romlik. Az egyezségmódosítást meg kell szavaztatni a hitelezőkkel.
Ha azonban az adós pénzügyi helyzete jelentős mértékben javulna, az örökségből származó vagy a más forrásból származó jelentős összegű rendkívüli jövedelmet is az adósságrendezésre kell fordítani. Ez okból a hitelezők is kezdeményezhetik az egyezség módosítását.
Az egyezségkötési szakasz végén a családi vagyonfelügyelő záró elszámolást készít, ennek alapján fogja a bíróság az eljárás szabályait teljesítő adóst a fennmaradó tartozások alól mentesíteni. A mentesítésről tehát kizárólag bíróság dönthet.
Ha egyezségkötés nem jön létre, a bírósági adósságrendezési eljárásnak egy új szakasza kezdődik, amelynek célja az adós vagyonának, jövedelmének az adósságrendezésre fordításáról szóló bírósági döntés előkészítése és meghozatala. A bírósági döntést a családi vagyonfelügyelő készíti elő, az adós és a hitelezők bevonásával. A bírósági végzés előkészítéseként benyújtandó, a családi vagyonfelügyelő által készítendő jövedelemfelosztási és vagyonfelosztási terv meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket, megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait, meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.
Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan - a törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint - a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú, és/vagy a lakóingatlanban közös háztartásban együtt élő hozzátartozók között van kiskorú, tartósan és súlyosan beteg, fogyatékkal élő, vagy 70 év feletti személy. Ilyen döntés akkor hozható, ha az adós az előírt törlesztési feltételeket teljesíteni tudja.
Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét.
Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére, módjára. Az értékesítés eljárásrendje végrehajtási rendeletben lesz szabályozva Az értékesítési bevételeket és az adós jövedelméből a törlesztésre fordítandó összegeket egy külön számlán kell kezelni, ebből történik a hitelezők számára a kifizetés.
Az adósságtörlesztési határozatban az adós számára vissza kell hagyni (azaz az értékesítés alól mentesíteni kell) a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, a jogszabályban meghatározott értékhatárig.
Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését.
Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében - a határozat meghozatalakor előre nem látható - olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, ami miatt az adósságtörlesztési terv eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ilyen módosítást legfeljebb kétszer lehet kérni.
- 39/40 -
Az adósságrendezési eljárás megszüntetésére az adós érdekkörében felmerülő okból kerülhet sor. A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha az adósságrendezés elrendelése iránti kérelmet a hivatalból el kellett volna utasítani, vagy ha bebizonyosodik, hogy az adós nem teljes körűen jelentette be a hitelezőket vagy a hitelezők követeléseit, vagy ha a hitelezőkre és a hitelezői követelésekre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta. Ugyancsak megszüntetési ok, ha az adós az adósságrendezéssel összefüggő feladatait nem teljesíti, kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, nem elérhető a bíróság, illetve a családi vagyonfelügyelő számára.
Ezekben az esetekben azért szűnik meg a csődvédelem, mert arra vagy eleve nem volt jogosult az adós, vagy pedig utólag vált érdemtelenné.
Az adósságrendezési eljárás megszüntetésére akkor is sor kerül, ha az adós elhalálozik és az örökös nem kéri, hogy jogutódként az eljárásba beléphessen.
Az adósságrendezési eljárás sikeres befejezését a bíróság mentesítő határozata jelenti. Feltétele a szabályszerűen végrehajtott adósságrendezési megállapodás vagy egyezség, egyezség hiányában pedig a bíróság adósságtörlesztési végzésében foglaltak szabályszerű végrehajtása az adós részéről. Emellett az is szükséges, hogy az adós együttműködjön a hitelezőkkel, a családi vagyonfelügyelővel, és ne merüljön fel arra adat, hogy a vagyonát vagy jövedelmét az eljárás alól kivonta.
Az adósságtörlesztési szakasz lezárultával a családi vagyonfelügyelő záró beszámolót készít az adós bevonásával. Ha ebből az látszik, hogy az adós még nem teljesítette a mentesüléshez szükséges kifizetéseket a hitelezők számára, a minimális megtérülés biztosítása érdekében a bíróság az indokolt esetekben meghosszabbíthatja az adósságrendezés időszakát.
Ha a hitelezők számára az adósságtörlesztés időszaka a követeléseiknek a bírósági határozatban előírt mértékű megtérülést biztosította, az adós fizetési fegyelmének "jutalma", hogy a bíróság határozatban tartozásainak egy részét elengedi, illetve a hosszabb futamidejű jelzáloghitelek később esedékes részleteire kedvező törlesztési feltételeket hagy jóvá.
A bíróság által mentesített tartozást később sem lehet követelni az adóstól.
A fenti szabályokból látható, hogy az adósságrendezési eljárás végén szabadulni tud az adósságcsapdából az eljárási szabályokat betartó, a hitelezőkkel és a családi vagyonfelügyelővel együttműködő adós, amennyiben a fizetési fegyelmet betartotta, és az eljárásban a hitelezők számára a vagyonértékesítésekből is megtérülés származott.
Ezeket az eljárásokat a bíróság a hitelezők kezdeményezésére folytatja le, amennyiben az adósságrendezési eljárás lezárását követően, utólag derül ki hitelt érdemlő módon, hogy az adós a vállalt kötelezettségeit nem teljesítette vagy visszaélt a csődvédelemmel.
Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása: A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező kérheti a bíróságtól, mégpedig arra hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs az adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben foglalt szabályok vagy a bírósági adósságrendezési megállapodásban foglaltak megszegésével előnyben részesített, vagy az adós vagy adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben a megállapodás hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.
A bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését a bíróság akkor állapítja meg, ha az adós az egyezséggel érintett hiteltörlesztési kötelezettségét a bírósági adósságrendezési eljárást követően szünteti be.
A bíróság az adóst mentesítő határozatot akkor helyezi hatályon kívül, ha olyan bizonyíték vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozat születik utóbb, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs még a bírósági adósságrendezési eljárás alatt a bírósági adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt a törvényben, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglalt szabályok megszegésével előnyben részesített. A kérelemnek akkor van helye, ha a hitelező az ott említett határozatról, tényről, bizonyítékról a korábbi eljárás során önhibáján kívül nem szerzett tudomást.
A központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény módosításában az kerül kimondásra, hogy az adatbázisba a referenciaadat-szolgáltatói feladatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat látja el. Tekintettel arra, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezési törvény szerinti közfeladatokat látja el, adatszolgáltatási, tranzakciós és kezelési díj fizetésére nem köteles.
- 40/41 -
Ha az adós lakóingatlana értékesítésre kerül, akkor a végrehajtó értesíti az adós lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ez azért szükséges, hogy az adós elhelyezéséről vagy támogatásáról az önkormányzat gondoskodni tudjon. Ezzel összefüggésben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.). módosítása előírja, hogy lakóingatlan lefoglalása esetén a végrehajtást kérő köteles az ingatlan fekvése szerinti település jegyzőjénél bejelenteni a foglalás tényét, és a jegyző által erről kiállított igazolást a végrehajtó részére megküldeni. A módosítást az indokolja, hogy az érintett önkormányzati ellátórendszer számára ismert legyen, hogy a lakóingatlan értékesítésre történő kijelölése (lefoglalása) megtörtént, és így megfelelő idő álljon rendelkezésére, a szükséges szociális intézkedések előkészítésére. A bejelentés teljesítéséről a jegyző igazolást állít ki, amit a végrehajtást kérő köteles a végrehajtónak megküldeni. A végrehajtó az igazolt bejelentéstől számított 60 nap elteltét követően intézkedhet a lakóingatlan értékesítése iránt.
Ha a Vht.-ban meghatározott határidőn belül az árverésen értékesített ingatlanból az önkéntes kiköltözés nem történik meg, az árverési vevő kérelmezheti az ingatlan kiürítését a végrehajtónál. Ebben az esetben is indokolt, hogy a ténylegesen kiürítés előtt álló ingatlanban lakók helyzetének kezelésére az érintett szerveknek kellő idejük legyen felkészülni. A módosítás előírja, hogy az ingatlan - szükség esetén rendőrségi közreműködéssel történő - kiürítésére akkor kerülhet sor, ha az árverési vevőnek a végrehajtási eljárásban igazolt bejelentésétől számított 60 nap már eltelt.
Az adós javára az adósságrendezési eljárásban elengedett összegeket illetékfizetés nem terheli.
Illetékköteles viszont a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezése és a jogorvoslati eljárások, ezek tételes illetéke meghatározásra kerül.
Nem terheli jövedelemadó kötelezettség az adósságrendezési célra történő vagyonértékesítés bevételét.
Nem terheli jövedelemadó kötelezettség sem az adóst a vele szemben elengedett követelésekre tekintettel. Ugyancsak nem kell jövedelemadót fizetni a bevétel után, ha az adósnak önkormányzat, közhasznú szervezet vagy egyházi jogi személy ad támogatást az adósságrendezés céljára.
Az adózás rendjéről szóló törvényben az adózó részére az adósságrendezési eljárással összefüggésben kért fizetési könnyítési szabályok egészültek ki.
Az adósságrendezési eljárást be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba, a közúti közlekedési nyilvántartásba és a vízijármű-nyilvántartásba.
Családi Csődvédelmi Szolgálat és családi vagyonfelügyelő betekintési joga pénzügyi intézmények és egyéb pénzügyi szolgáltatók nyilvántartásaiba
A törvénymódosítás többek között a pénztártitok, banktitok, biztosítási titok szabályozása alól teremti meg a kivételeket.
A Nemzeti Eszközkezelő programot szabályozó törvény kiegészült azzal, hogy azok is jogosultak a programban részt venni, akiknek 2015. január 1-jén éri el vagy haladja meg a száznyolcvan napot a késedelmes tartozásuk. A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható ingatlanok értékhatára emelkedik annak érdekében, hogy többen tudjanak részt venni a Nemzeti Eszközkezelő Programban, így biztosított legyen továbbra is a lakhatásuk. Az állammal szemben érvényesíthető vételár tekintetében jelentősebb lesz a diszkonttényező, forgalmi értékhez viszonyítva.
A hiteladósok számára 72 hónapra hosszabbodott meg a lakóingatlan visszavásárlásának lehetősége.
Az állam a - törvény végrehajtási rendeletében foglalt részletes feltételekkel - törlesztési támogatást nyújt a hiteladósoknak a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás alatt. Az állami törlesztési támogatás a méltányolható lakóingatlan megtartásához szükséges, a hitelezővel megkötésre kerülő megállapodás érdekében ad pénzügyi segítséget az arra jogosultaknak. Az állam tehát közvetlen pénzügyi segítséggel is hozzájárul a magáncsődeljárások sikeréhez és a hiteladósok fizetőképessé tételéhez. ■
JEGYZETEK
[1] 2015. évi CV. törvény: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15100.pdf
módosította: 2015. évi CLXVI. törvény: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15172.pdf
[2] Az elszámolási törvény alapján, akik 2015. április 30-áig kapták meg a pénzügyi intézménytől az elszámolást, a határidő 2015 október 31-e, ha pedig később mondta fel a jelzáloghitelező vagy a lízingbe adó a szerződést, az erről szóló értesítéstől számított 60 nap. Az elszámolási törvény alapján akik 2015. szeptember 30-ai határidővel kapják meg a pénzügyi intézménytől az elszámolást, a határidő ennek kézhezvételétől számított 60 nap, ha pedig később mondja fel a jelzáloghitelező vagy a lízingbe adó a szerződést, az erről szóló értesítéstől számított 60 nap. Ha a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségével összefüggésben per van folyamatban annak jogerős lezárásától számított 60 nap. A hiteladósok fizetési kötelezettségéért egyetemlegesen helytállni köteles személyek is kezdeményezhetnek adósságrendezési eljárást, ha az adós helyett a fizetés iránt felszólítást kaptak. Az erre vonatkozó határidejük a felszólítás kézhezvételétől számított 60 nap.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi Minisztérium Gazdasági Kodifikációs Főosztály.
Visszaugrás
