A múlt év októberi startja óta havonta ezrével küldik lelkes természetjárók a HulladékRadar mobil alkalmazással az Információs és Technológiai Minisztériumba az illegális szemétlerakást bemutató fotóikat. A minisztériumban a fotók készítésének helyét jelentő GPS koordinátákat átfordítják helyrajzi számokká, majd további intézkedésre szétküldik a helyrajzi számokhoz tartozó közigazgatási területen működő önkormányzatoknak, kormányhivataloknak és a területet kezelő állami szervezeteknek, például a közút kezelőnek, MÁV-nak.
Az állami cégek teljesítik, amit tőlük elvárt az ITM. Már a program indulásakor, az első két hónapban 242 helyszínen összesen 530 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Magyar Közút dolgozói. Az applikáción keresztül a legtöbb bejelentés, 31 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről érkezett. A mennyiségi adatokat figyelembe véve a legtöbb - zömében építési-bontási - hulladékot Komárom-Esztergom megye területéről szállították el. A bejelentések 2 százaléka gyorsforgalmi, 24 százaléka főúthálózatot, 74 százaléka pedig mellékutakat érintett, hiszen itt a legcsekélyebb a lebukás kockázata.
A legtöbb esetben 1-2 köbméteres szeméthalmot, vagy szétszórt kommunális hulladékot jelentettek be. A hulladék összetételét tekintve elmondható, hogy több mint fele építési-bontási törmelék volt. A hulladék ötödét lakossági eredetű lom tette ki. 10-10 százalék körül alakult a kommunális- és gumi hulladék aránya, 5 százalék alatt maradt a kihelyezett zöld és egyéb vegyes (elektronikai, veszélyes stb.) hulladék. A szennyezett területeken helyszínenként átlagosan 3,5 tonna hulladék volt.
Az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban számos intézkedés, ötlet szerepel az illegális hulladéklerakás visszaszorítására. Kaposváron például fél tonnáról egy tonnára emelték az építési törmeléknek azt a mennyiségét, amely díjmentesen lerakható az erre szolgáló helyen. Országos tapasztalat, hogyha az önkormányzat következetesen elszállítja a közterületeire lerakott szemetet és az adott, jellemzően külterületi részt nem védi mozgásérzékelős térfigyelővel, pár hónapon belül újból szervezheti az elszállítást - mert híre megy, hogy onnan az önkormányzat előbb-utóbb úgyis elszállítja. Azaz "hivatalos" lerakónak tekintik az adott helyet.
Ugyanilyen csapdahelyzettel járnak az ingyenes lomtalanítások. Budapest X. kerületében, a Jászberényi út Vadszőlő és Köszméte utcák közötti szerviz útjáról a lomtalanítások során rendre ezer köbméterekben mérhető az összegyűlő hulladék. Nyilvánvaló, hogy mindez nem a környéken lakóktól származik. Ide, mint a főváros más külső kerületeiben meghirdetett lomtalanításokra, Pest megye településeiről is beszállítják a szemetet. E gyakorlattal szemben az általában egy időben 6-10 vezényelhető önkormányzati rendésszel működő kerületi közterület-felügyeletek nem tudnak hatékonyan fellépni.
Évekig tartó eljárásokkal járt mindeddig a kényszeres gyűjtögetők által társasházi lakásaikban vagy az általuk használt családi házas jellegű, patkányvárakká vált ingatlanaikban felhalmozott "értékeik" elszállítása. Az országos toplistán szereplő nagyatádi, biatorbágyi, a biatorbágyival egy időben, 2020 januárjában az abszolút rekordot tartó, nettó 14 milliós ráfordítással 268 tonnányi hulladék elszállításával járó, Budapest, Debercsény utcai, illetve a most végrehajtási szakaszban lévő ikrényi ügy közös tanulsága, hogy a kényszeres gyűjtögetők mindent megtettek a "tulajdonuk" védelmében. Ebbe a körbe tartozott, hogy a hulladék jellegének és mennyiségének bizonyítása céljából nem engedték be az ingatlanaikra szemlézni a hatóság embereit, profi módon igyekeztek kihasználni az eljárásjogi kiskapukat.
A XVII. kerület, Debercsény utcai ingatlan esetében a gyűjtögető minimál nyugdíjas, bejegyzett haszonélvezőként a tulajdonos volt férje volt. A haszonélvező terhére nem lehet végrehajtási jogot bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba - és ezt pontosan tudta. Miután a zöld hatóság 2012 után nem tudta a kitakarítási határozatát vele szemben érvényesíteni és három bírság kiszabása után nem is bírságolta többet, Rákosmente Önkormányzata a "zöld" rendeletét vette elő. Ebben az önkormányzat előírja, hogy építési övezetenként %-osan hány négyzetméter szabad, vegetációra alkalmas zöld felületet kell biztosítania az ingatlan tulajdonosának. A konkrét esetben a tulajdonosnak egy VI. kerületi önkormányzati lakás volt a bejelentett lakcíme, amiből hosszú jogi eljárás végén, szintén hulladékfelhalmozás miatt Terézváros Önkormányzata kirakta - de a volt bérlő fiktiválásáról a lakást megvásárló nem gondoskodott. Tehát maradt a hirdetményi kézbesítés. A következő trükk az ingatlan elajándékozása volt a felnőtt gyermeküknek, akire ki kellett terjeszteni a folyamatban lévő eljárás hatályát.
Arra is akadt példa, hogy kicsúsztak a jogorvoslati határidőből. Sebaj, igazolási kérelem: nem tudták feladni a fellebbezésüket a postán, mert ünnep előtt az nem 24 óráig volt nyitva, hanem 22 órakor bezárt. Mármint a Baross téri posta, holott az új eljárást kérő ügyfél, a gyűjtögető a XVII. kerületben lakik. A közigazgatási bíróságnak kellett kimondani, hogy ez az érv nonszensz.
Ha pedig mégis fizikai végrehajtásra került sor, akkor a rendőrségnek nemcsak statisztaszerep jutott, hanem mint az Ikrényben a közterületre és a GYSEV területére is kifolyó szemét esetében, a Debercsény utcában is kétszer megtörtént, hogy bilincs használatával kellett letörni a gyűjtögetők fizikai ellenállását.
Az Ákr. 2018 januárjától a meghatározott végrehajtási cselekmények végrehajtását a NAV-hoz telepítette, hacsak az adott szakmai jogszabályok másként nem rendelkeztek. A hulladékgazdálkodási ügyek éppen a kivételek közé tartoztak,
- 6/7 -
így a kényszeres gyűjtögetők esetében is a végrehajtás költségét a kiürítést elrendelő jegyző önkormányzatának kellett biztosítania. A gyakorlatban mindez azt jelentette, hogy az amúgy is forráshiányos Nagyatád Önkormányzatának, illetve a kényszeres gyűjtögető jogorvoslati kérelme alapján a nagyatádi jegyző kizárása miatt kijelölt, szintén forráshiányos Barcsnak sem volt hirtelen megelőlegezhető - majd az ingatlanra való terheléssel ismeretlenül hosszú idő alatt behajtható - négy milliója a kitakarításra.
Egy HulladékRadarra érkezett bejelentés: Jellemzően melléképületek fedésére használt műanyag tetőfedő elemek a kárpótlási erdőben. Az ingatlan 1913-ban született 1/1-es tulajdonosa ügyében póthagyatéki eljárás folyik, hogy majd utána az örököst kötelezni lehessen. Nemegyszer névre szóló számlákat is találnak a mezőőrök a hulladékkupacokban, de ezek önmagukban nem bizonyítják a szennyező kilétét
A nagyatádi és az ikrényi ügy megjárta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát is. (A nagyatádi ügy részleteit a Hivatal munkatársa, dr. Szamek Gabriella írta meg a Jegyző és Közigazgatásnak.) A végrehajtások célvizsgálata után, a biztos ajánlását figyelembe véve több irányú jogalkotási folyamat vette kezdetét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
