Dzsula Marianna: A szociális szövetkezetek és az Sztv. 109. §-a szerinti módosítási kötelezettség (CH, 2013/11., 5-7. o.)

A szociális szövetkezet fogalmát "A szövetkezetekről" szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) vezette be a magyar szövetkezeti jogba. Az Sztv. 8. § (1) bekezdése szerint a szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, melynek célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.

A jogalkotó már korábban felismerte, hogy ahhoz, hogy a szociális szövetkezet foglalkoztatói szerepét hatékonyabban betölthesse - ideértve a közszolgáltatásban való részvételt is -, szükséges bizonyos akadályok leépítése. Ezt a célt szolgálta többek között a 2012. évi XXXVII. törvény 1. §-ával kiegészített Sztv. 8/A. §-a, amely 2012. április 27-től létrehozta a foglakoztatási (szociális) szövetkezetet, illetve a 4. § (1) bekezdésével módosított Sztv. 10. § (5a) bekezdésének a beiktatása is, amely lehetővé teszi, hogy a természetes személyeken kívül a közfoglalkoztatásban alapvető szerepet vállaló helyi önkormányzat, valamint a közfoglalkoztatásban ugyancsak részt vállaló nemzeti önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása, továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet is tagja lehet a szociális szövetkezetnek.

Az Sztv. szociális szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit lényegesen módosította "A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról" rendelkező 2013. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.). A Módtv.2. 5. §-ának (10) bekezdésével kiegészített Sztv. 56. §-ának (2a) bekezdése szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formájaként a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködést (tagi munkavégzés), mint önálló jogviszonyt deklarálja. A Módtv.2. egyéb jogszabályokat érintő módosításának (például az 1991. évi IV. törvényt, az 1997. évi LXXX. törvényt, a 2001. évi CI. törvényt stb.) az volt a célja, hogy elősegítse a szociális szövetkezetek megerősödését, lehetőséget biztosítson a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek egyes társadalombiztosítási ellátására és a szociális hozzájárulási adó fizetése alóli mentesítésére.

A Módtv.2.-nek az Sztv. - nem a tagi munkavégzésre vonatkozó - egyes rendelkezéseit módosító jogszabályi változásokra a felvetett jogi probléma kapcsán nem térek ki, helyettük a Módtv.2. 5. § (13) bekezdésével kiegészített Sztv. 109. §-ával kapcsolatos jogalkalmazási problémára kívánom felhívni a figyelmet.

Az Sztv. 109. §-a szerint e törvénynek a Módtv.2.-vel megállapított rendelkezései hatálybalépésekor (2013. május 3.) már működő szociális szövetkezetek az alapszabályukat 2013. szeptember 30-ig kötelesek a Módtv.2. rendelkezéseinek megfelelően módosítani, vagy a szövetkezet szociális jellegét megszüntetni.

Az Sztv. 109. §-ában előírt "kötelező alapszabály-módosítási kötelezettség teljesítésének" értelmezéséhez célszerű áttekinteni, hogy valóban minden esetben terheli-e (terhelheti-e) ez a korábban bejegyzett szociális szövetkezeteket és mely alapszabályi rendelkezést érinthet.

5/6

Az Sztv. 14. §-a (2) bekezdésének a)-s) pontja kógens módon tartalmazza, hogy a szövetkezet - így a szociális szövetkezet - alapszabályának mit kell tartalmaznia. A Módtv.2. 5. § (2) bekezdésével módosított Sztv. 14. §-ának (3) bekezdése az Sztv. 56. §-ának (2a) bekezdésében meghatározott tagi munkavégzés esetén további kötelező elemként írja elő, hogy a szociális szövetkezet alapszabályának mit kell még tartalmaznia.

Van olyan vélemény, amely szerint szociális szövetkezetek esetén a tagok számára kötelező az Sztv. 56. § (2a) bekezdés szerinti tagi munkavégzés vállalása, ezért a szociális szövetkezet alapszabályának minden esetben tartalmaznia kell az Sztv. 14. §-a (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket. Az e nézetet képviselők szerint minden - a Módtv.2. hatálybalépésekor bejegyzett - szociális szövetkezet köteles volt 2013. szeptember 30-ig módosítani az alapszabályát (illetve ennek elmaradása esetén a szövetkezet szociális jellegét megszüntetni).

Véleményem szerint ez a jogértelmezés a Módtv.2.-vel módosított Sztv.-nek a tagi munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyt beépítő rendelkezéseit is figyelembe véve, vitatható.

Az Sztv. 5. §-ából - amely szerint e törvény rendelkezéseitől csak akkor lehet eltérni, ha az eltérést e törvény megengedi - az következik, hogy az Sztv. 14. § (2) bekezdés a)-s) pontjában felsoroltakról valamennyi szövetkezet alapszabályában, így a szociális szövetkezet alapszabályában is rendelkezni kell.

Ezzel szemben az Sztv. 14. § (3) bekezdése a szociális szövetkezet alapszabályának kötelező tartalmi elemeként a tagi munkavégzéssel kapcsolatos kérdések rendezését akkor teszi kötelezővé, ha a szociális szövetkezetnél a személyes közreműködés sajátos formájaként tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő, illetve fenntartó tag van. Ezt a jogértelmezést támasztja alá az Sztv. 56. §-a (2) bekezdésének az a rendelkezése is, amely szerint az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként írhatja elő a munkavégzési kötelezettséget is, ez azonban nem kötelező.

Az Sztv. 56. §-hoz fűzött részletes törvényi indokolás szerint "a szövetkezetnek más gazdasági tevékenységet folytató szervezettől eltérő egyik jellegzetessége, hogy a tagok személyes közreműködésre kötelezettek. A személyes közreműködés sokféle lehet, amely a szövetkezet konkrét tevékenységéhez nagymértékben igazodik. A személyes közreműködés módozatait az alapszabályban kell meghatározni.